Képek és zajok: a mesterséges intelligencia használata

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazási területeit mutatta be előadásában Jonatan Lerga, a Rijekai Egyetem professzora a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Scholars vendégelőadói programjának keretein belül az Oktatási Központban október 24-én. A nyílt tanórán szóba került a gyógyászati technológiák mellett az adatok általános felhasználása és a gépi tanulás is.

A Rijekai Egyetem Mesterséges Intelligencia és Kiberbiztonsági Központjának munkáját részletesen ismertetve Jonatan Lerga professzor kiemelte: a legfontosabb feladatuk, hogy folyamatos segítséget tudjanak nyújtani a társadalom és az új technológia által létrehozott kihívásokra adandó válaszokban. Mindezért a mesterséges intelligencia (MI, angolul Artificial Intelligence (AI) kutatásának keretein belül nemcsak matematikával, hanem kibervédelmi aspektusokkal is foglalkoznak a szakértők – hangsúlyozta, hozzátéve: tizenhat különböző szakmai csoportban zajlik a műhelymunka a kutatóközponton belül a digitális technológiától a gyógyszerkészítési módszereken át az oktatásban használt MI-ig.

„A mesterséges intelligencia kapcsán jó hír, hogy nem kell érteni a matematikához, rossz hír, hogy ez a terület nehezen elmagyarázható” – vetítette előre a horvát szakértő. A tudományterületen belül mindennek az alapja az MI tanítása, a matematika az algoritmusprogramozáshoz kell, viszont a big data menedzseléssel szükséges foglalkozni (pl. a tanítóadatok gyűjtése, osztályozása, tagelése). A kiberbiztonsági kutatás csak az egyik kutatási terület, ahol ezeket a komplex MI rendszereket alkalmazzák. Érdekességként megjegyezte: a gravitációs hullámok első közvetlen megfigyelésére 2015-ben került sor, amely felfedezésért három fizikus – Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne – 2017-ben Nobel-díjat is kapott.

Az egyik legfontosabb területnek számító orvostudomány esetében a mesterséges intelligencia segítségével már gyógyászati képeket is képesek megtisztítani, így például a MR vagy röntgenfelvételekből kinyerhető szemmel nem látható elváltozást. Jonatan Lerga megemlítette: az MI kutatások során olyan komponenseket és entrópiákat is felhasználnak, amelyeket Rényi Alfréd magyar matematikus a valószínűségszámítás számelméleti fejlesztése során dolgozott ki. A „legizgalmasabb” kutatási terület a szakértő szerint az elektroenkefalográfia (EEG) vizsgálatokat segítő MI, amely a pszichés működés élettani hátterével foglalkozik. Az EEG-vel elvezethető jel az elektroenkefalogram, amely egy komplex, több komponensű periodikus görbeként írható le. Emellett a kutatócsoportok között működik olyan is, ahol a csövekben és a víz alatt készült képeket próbáljak megtisztítani.

A nagyközönség által legismertebb kutatási terület a gépek öntanulása, melynek esetében Jonatan Lerga szerint nagyon fontos kiemelni: szükség van az emberi tudásra ahhoz, hogy a gép tudja, milyen irányba induljon el. Részletesen elemezve a kriptográfiát a professzor hangsúlyozta: ezen algoritmusok fejlesztése egyértelműen hozzájárul a mindennapi technológiák fejlesztéséhez.

Végezetül pedig felvázolta azon együttműködési lehetőségeket, melyekben kooperáció hozható létre a két egyetem között vagy akár az NKE hallgatói bekapcsolódhatnak a Rijekában zajló munkába.

A Ludovika Scholars vendégelőadói program célja egyrészt, hogy az egyetem polgárai számára lehetőséget biztosítson közép-kelet-európai oktatókkal, kutatókkal és szakértőkkel való eszmecserére, másrészt pedig, hogy a vendégelőadók megismerkedjenek az egyetemen folyó oktatói, kutatói és szakértői munkával, valamint kapcsolatot építsenek ki partnereikkel. A program célja továbbá, hogy a pályázat nyertesei egy-egy hét időtartama alatt nyilvános előadásokat tartsanak, műhelymegbeszéléseken és szakmai beszélgetéseken vegyenek részt a fogadó karok, illetve kutatóintézetek szervezésében. A 2022/23-as tanévben tizennégy országból érkeznek az előadók, akiket huszonkét országból közel hússzoros túljelentkezés mellett választottak ki.

 

Szöveg: Pap Melinda Patrícia

Fotó: Szilágyi Dénes