„Ki a nemzetiségi képviselő? Csak azokat tekintjük annak, akik nemzetiségi pártprogrammal indulnak, vagy azok a nemzetiségi származású képviselők is ide tartoznak, akik kormánypártok, avagy világnézeti pártok képviselői. Abból az elvből indultunk ki, hogy az a magyar, aki magát annak tartja, és ennek értelmében a legszélesebb körű számbavételt céloztuk meg. Tehát nemcsak a magyar kisebbségi pártok, hanem a kommunista és a szocialista, valamint a többségi pártok magyar képviselőinek tevékenységét is próbáltuk feltárni” – hangzott el a Nemzetiségi parlamenti képviselet című kötet bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Egyetemi Könyvtárában május 17-én. A Nemzetiségi képviselet Magyarországon és az utódállamok parlamentjeiben 1869-1918 és 1920-1990 között alcímet viselő tanulmánykötet Gyurcsík Iván és Bárdi Nándor szerkesztésében, az Országház Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
A hiánypótló könyv a legújabb kutatási eredmények alapján azt mutatja be, hogy 1920 után az elcsatolt országrészek magyar ajkú lakosainak milyen arányú képviselete volt az utódállamok parlamentjeiben, illetve ismerteti a nemzetiségek képviseletét a dualizmus kori magyar országgyűlésben. E témákról kérdezte Halász Iván az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének vezetője a szerkesztőket: Gyurcsík Iván rektori tanácsadót, az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetőjét és Bárdi Nándort, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársát.
„Létezett-e hatékony parlamenti érdekképviselete a két világháború között a szomszédos országok magyar közösségeinek? A kisebbségben lévő magyar nemzetiségi pártok képviselői milyen mozgástérrel rendelkeztek, hogyan működtek a parlamentekben és a pártpolitikákban? Mindez hogyan változott meg 1945 után, amikor a döntések többnyire nem a parlamentekben születtek, és a kisebbségekkel való együttműködést formálisan a lenini nemzetiségi politika elveire építették az utódállamok pártközpontjainak vezetői?” – tett fel a kérdéseket Gyurcsík Iván. A Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője köszöntőjében arról is beszélt, hogy a Kutatóműhely 2022 októberében alakult meg egyetemünkön. A kisebbségpolitika, kisebbségvédelem és nemzetpolitika témakörében tevékenykedő műhely célja e témakörök nemzeti, regionális és globális szempontból történő vizsgálata, illeszkedve az egyetem nemzetköziesítési törekvéseihez. A kutatóműhely tervei között szerepel egyebek mellett egy online kisebbségpolitikai lexikon elkészítése, nemzetközi konferenciák szervezése, valamint az oktatás és a kutatás összekapcsolása a magyar nemzetpolitika és kisebbségvédelem terén. A kutatóműhely az Egyetemi Könyvtárral együttműködve létrehozta a Kisebbségpolitikai Különgyűjteményt is – hangzott el.
„A kötet tanulmányai a Magyarországgal szomszédos országok magyar parlamenti érdekképviseletének bemutatására vállalkoznak” –emelte ki Halász Iván. Az NKE ÁNTK tanszékvezetője elmondta: az összehasonlítás érdekében a bevezető tanulmány részletesen feltárja, hogy a dualizmus korának magyar törvényhozásában milyen érdekvédelmi potenciállal rendelkezte az itt élő nemzetiségek, és több írásban követhetjük nyomon azt is, hogy a politikai pályájukat itt kezdő nem magyar anyanyelvű képviselők 1920 után milyen karriert futottak be, immár többségi politikusként. Az esettanulmányok pontosan rámutatnak arra is, hogy Trianon után az elcsatolt területek kisebbségi magyar kényszerközösségei regionális politikai közösségekként szerveződtek, és ezzel a magyar nemzetépítés új színterei, központjai jelentek meg.
„A szomszédos országok kisebbségi érdekképviseletének parlamenti kereteinek rendszerezett bemutatása abból a szempontból is fontos, hogy tanulmánykötetünket alapkutatások összefoglalójának tekintjük. Reményeink szerint összehasonlító vizsgálatoknak, illetve további intézmény- és párttörténeti kutatásoknak, valamint a szomszédos országok magyarságpolitikáinak működésére vonatkozó feltárások kiindulópontja is lehet” – hangsúlyozta Bárdi Nándor. Az MTA tudományos főmunkatársa kifejtette: Magyarország és szomszédainak kapcsolatrendszerét több mint 200 éve a nagyhatalmi viszonyokon túl a párhuzamos nemzetépítések határozzák meg. Mindez nemcsak magyar-szlovák-ukrán-román-szerb-horvát-szlovén vonatkozásban értendő, hanem a szomszédos nemzeteken belül beszélhetünk közép-európai mozgalmi és balkáni állami típusú nemzetépítési hagyományokról is, illetve adott országokon belül külön nemzeti mozgalmakról is.
„A parlamentarizmus csak keret demokratikus joggyakorlás nélkül. Az utóbbi megléte azonban lehetőséget ad arra, hogy a többség hatalma és a kisebbség joga egyensúlyba kerülhessen — fogalmazta meg összegzésképpen Gyurcsík Iván.
A könyv szerzői: Ábrahám Barna, Antal Róbert István, Bárdi Nándor, Bíró László, Dévavári Zoltán, Fedinec Csilla, Kovács Szabolcs, Ózer Ágnes, Pap József, Popély Árpád, Simon Attila, Szabó Csongor voltak.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes