Könyvajánló - 2021. március 05.

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák - A társadalmak fátumai. Akkord, Budapest, 2019.

A Háborúk, járványok, technikák a világtörténelem alapvető kérdéseire keresi a választ: Hogyan lettek ennyire különbözőek napjaink társadalmai?

Miért az eurázsiai népek hódították meg a világ nagy részét, és miért nem az őslakos ausztrálok, amerikaiak vagy afrikaiak gyarmatosították a világ többi részét? Mi az oka annak, hogy egyes országok gazdagok, mások pedig szegények?
Jared Diamond klasszikussá vált könyve betekintést enged a mezőgazdaság, a technológia, az írásbeliség, a kormányzás és a vallás fejlődésébe, és átfogó elméletet kínál az emberi történelemről, amely legalább olyan lebilincselő, mint a dinoszauruszok és gleccserek története.

Gazdag és szegény országok
A közgazdaságtan egyik központi kérdése a nemzetek gazdagságára és szegénységre vonatkozik. Egyeseknek sokkal jobban megy másoknál: az Egyesült Államokhoz vagy Norvégiához hasonló leggazdagabb országokban a lakosság évi átlagjövedelme akár négyszázszor nagyobb, mint a Tanzániához vagy Jemenhez hasonló legszegényebbekben. Vajon mi az oka az ilyen különbségeknek?

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Saly Noémi: Micsoda népek... Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2019.

Keveseknek adatik meg, Budapesten meg pláne: születésem - 1956 - óta ugyanabban a lakásban élek. Gyerekként, amikor az ember a szavak bűvöletében él, és a világ birtokba vételének szinte mágikus módja a dolgok megnevezése, a másik nevének megtudása, gyakran faggattam nagyanyámat és a ház öregeit: hogy hívták azokat, akik előttünk itt laktak? Tizenkét évesen beírtam ezeket az információkat egy ronda szürke, spirálos noteszbe.

2017-ben a Budapest 100 eseménysorozatának középpontjába a rakpartok kerültek. Hajdan gyönyörű házunk a világörökség része, Hauszmann Alajos alkotása, nosza, tárjuk ki a kaput mi is arra a két napra. Előszedem a szürke noteszt, annyi mindent tudok a lakókról, gyerekjáték lesz az egész.
Aztán megnyitottam az Arcanum portált a neten, mondván a gépnek: Döbrentei utca 8., kis szógám, szimat! És szörnyen elszégyelltem magam. Jóságos ég, hiszen nem tudok én semmit. Zúdultak rám a nevek, a történetek, drámák és vígjátékok, elképesztő kavargásban ez az egész ótvar, gusztustalan, rossz emlékű huszadik század.
A hatalmas anyag láttán ijedtemben a megoldást is kitaláltam: én leszek a házvezetőnő, és kiteregetem a ház szennyesét. A látványterv enyhén szólva puritán volt. A/4-es lapokra nyomtattam az életrajzokat meg a képeket, a kapualjba került az épület és a két háztulajdonos család története, az orsótér aljába szárítóköteleken, lepedőkre tűzve, illetve - ahol pontosat tudtam - az ajtók mellé erősítve pedig az én régi szomszédaimé.

Miután csaknem egy egész csomag nejlon irattasakot és vagy két marék ziherejsztűt elhasználtam, rögtön el is dőlt, hogy ebből könyv lesz, hiszen már nincs is vele olyan sok munka - ajaj, dehogynem, rengeteg lett. Úgyhogy csak most, két év elteltével tudom végre újból azt mondani: kerüljenek beljebb, ismerkedjenek meg a mi tabáni bérházunkkal.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

A híd, ami összeköt. (Seres Attila szerk.) Magyar Napló, Budapest, 2020.

A könyv 22 tanulmányt tartalmaz az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, illetve Lengyelország és a XIX-XX. századi magyar-lengyel kapcsolatok történetéből. A szerzők ismert és a szakterületükön elismert történészek, művelődéstörténészek, akik új kutatási eredményeiket teszik közzé. A szereplők között pedig ott találjuk 1848/49 lengyel ulánusait és magyar huszárait, székely határőreit, Görgei "testőreit", a kassai egyházmegye papjait. Ott van közöttük a Henryk Dembiñskire emlékező Zámbelly Lajos, az Aradon kivégzett Lázár Vilmos, a Józef Wysockiról portrét festő amerikai Walter Gould, a Bem József haláláról beszámoló Fiala János, a német főhadiszállásra látogató Tisza István, a Márton Áront kitüntetésre felterjesztő kolozsvári lengyel alkonzul, a politikusként lengyel kapcsolataira is építő gróf Esterházy János, a lengyel emigráns irodalmár, Jerzy Giedroyc. Olvashatunk a keszthelyi Georgikon tanárainak sziléziai tanulmányútjáról, Galícia 1867 utáni autonómiájáról, a budapesti Bem-szobor történetéről, a II. világháború kitörése után Magyarországra menekült lengyelek dilemmáiról, az Aranycsapat és a magyar futball lengyelországi hatásáról, a testvérpártok kapcsolatának 1966-os mozgalmas évéről, Andrzej Wajda munkásságáról, egy 56-os filmről, Waclaw Felczak utolsó futárútjáról, a rendszerváltozás lengyel külpolitikájáról. A könyvet a polonisták és a történészek mellett ajánljuk a magyar-lengyel kapcsolatok története iránt érdeklődő olvasóközönségnek is.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Bezsenyi Tamás - Böcskei Balázs: A szocializmus bűnbarlangjai, avagy addig bűnözünk, míg Kádár él. Budapest, Kossuth, 2020.

A kötetből az olvasó megismerheti a Kádár-rendszer, az úgynevezett szocialista társadalom bűntársadalmi sajátosságait. Bűnügyek, bűnözők és bűnök által mutatunk be egy rendszert, melyben milliók így vagy úgy, de megtalálták a helyüket. Ez felér annak a tükörnek a megtisztításával, amelybe nem szeretnének belenézni. Az ugyanis, hogy miként bűnözünk, arról is beszél, milyen titkokat őrzünk.

Stricik, prostituáltak, szobáztatók, kocsmárosok, tartótisztek, rendőrök olyan logisztikát és kreativitást igénylő folyton mozgó rendszert hoztak létre közösen, amelyet szereplői sem láthattak át - bár ők is működtették. A könyvben az olvasóval betérünk jó pár lokálba, ott leszünk a betöréseket megtervező italozásokon, és a zsákmány elpasszoláskor is. Ahogyan fel is nyomkodjuk egymást a rendőrségen, de szigorúan "jóbaráti alapon." Lekövetjük, hogy a szocializmusban műkincsekkel csencselni vagy postát rabolni éppúgy (technikai) tudást igényelt, mint a hibákból építkezve rájönni, hogy ki is az elkövető. Megannyi életellenes bűncselekményről, darabolásról, lopásról, vérben és testnedvekben úszó pillanatokról nem kívánt tudomást venni "a szocialista tudat", holott a tudatalattiban jelentős erők mozogtak. Ezeket is felszínre hozza, és bemutatja ez a könyv.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Bernard Wasserstein: Az igazi Trebitsch - Az átváltozó művész. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2016.

Trebitsch Ignác ma már egészen hihetetlennek tűnő, elképesztően izgalmas és kalandos életpályát futott be. Méltán foglalja el jól megérdemelt helyét a világ legnagyobb szélhámosai és identitáskaméleonjai között. Olyannyira valószerűtlen volt az élete, hogy még Rejtő Jenő hallhatatlan Piszkos Fredjébe is bekerült. Mivel mindig az események középpontjában volt, méghozzá a földgolyó legkülönbözőbb pontjain Londontól Sanghajig, élete egyedülálló keresztmetszetet ad a 20. század első feléről.

Gazdag, ortodox zsidó családban született Pakson 1879-ben, volt képviselő a brit parlamentben a Brit Birodalom tündöklésének idején, olajipari nagyvállalkozó Galíciában és Romániában, önjelölt kém és rejtjelszakértő az első világháborúban, több börtönt megjárt fegyenc Angliában, szélsőjobboldali politikus, majd a Kapp-puccs ötnapos kormányának főcenzora Berlinben 1920-ban, nemzetközi összeesküvő Budapesten és Bécsben, anglikán és presbiteriánus lelkész, polgárháborús hadurak tanácsadója Kínában és végül világszerte ismert buddhista szerzetes, majd apát, élénk titkosszolgálati kapcsolatokkal ugyancsak Kínában. Egy ember, aki sok oroszlán bajuszát rángatta a brit Külügyminisztériumtól és titkosszolgálatoktól az FBI-on át a japán és német titkosszolgálatokig. Nőfaló, luxusszállók és óceánjárók törzsvendége, de családapa és nyomorúságos panziók fizetésképtelen lakója is... A második világháború idején, japán szolgálatban, buddhista szerzetesként, Sanghajban halt meg 1943-ban. Életrajza letehetetlen olvasmány. 

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---