Könyvajánló - 2021. április 01.

Az Egyesült Államok útja Trianonhoz. az Inquiry és Magyarország jövője, 1917-1918. (Glant Tibor szerk.), Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2020.

A hazai Trianon-kutatás egyik hiányzó láncszeme az amerikai álláspont ismertetése, különösen a majdani határok kérdésében. Ez a kötet az első világháború idején működő amerikai béke-előkészítő bizottság, az Inquiry magyar vonatkozású anyagait mutatja be a kezdetektől egészen a párizsi békekonferenciáig. A forráskiadványt hosszabb bevezető tanulmány nyitja, melyben megismerkedhetünk az Inquiry munkatársaival, feladataival és a béke-előkészítő munkába fektetett szellemi tőkével, valamint a bizottság tagjainak párizsi munkájával és a kutatócsoport utóéletével is.
A források között áttekintjük a béke-előkészítő munka szellemi alapvetéseit és a wilsoni 14 pont születésének körülményeit és változásait. Részletesen bemutatjuk az osztrák-magyar kutatócsoport három legfontosabb tagjának (Clive Day, Charles Seymour és Robert J. Kerner) jelentéseit és az azokhoz csatolt bírálatokat is. Ismertetjük továbbá a két románszakértő erősen elfogult tanulmányait, az angol-francia-amerikai együttműködés megszervezésére tett kísérleteket, valamint az Inquiry végső jelentését, a párizsi Fekete és 2. Vörös Könyvet, mert ezek tartalmazták az utolsó amerikai határjavaslatokat. A kötet abból a szempontból is különleges, hogy hasonló, tematikus forráskiadvány az Inquiry munkájáról eddig nem készült.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Zsinka László: Európa felemelkedése. A nyugati hegemónia kezdetei. Budapest, Typotex, 2018.

Ez a könyv a nyugati hegemónia gyökereinek bemutatására vállalkozik, amikor az európai történelmi fejlődés „eredeti vonásait” eurázsiai távlatokban ábrázolja. A premodern Európa jellegzetes vonásai kerülnek a középpontba, amelyek lehetővé teszik a nyugati civilizáció megformálódásának alaposabb megértését. Európa/Nyugat világtörténelemben játszott szerepének kérdéskörét a különféle világnézeti megfontolások szövik át. Az „eurocentrikusok” a nyugati történelmi fejlődés kivételességében hisznek, míg a „posztmodernek”/”posztkolonialisták” ismeretelméleti szempontból is megkérdőjelezik a kérdésfelvetés lehetőségét. E könyv felfogása „mérsékelt eurocentrizmust” sugall, de némileg másként, mint az elmúlt évtizedek történetírásában megfogalmazódott. A szemléletmód az „eurocentrikus” felfogások azon vonulatába illeszkedik, amelyek a kereszténység és a középkori „szabadságok” fundamentális jelentőségét helyezik az európai történelmi fejlődés megértésének a középpontjába.
Zsinka László történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének docense, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének részfoglalkozású docense. Kutatási területe az európai eszmetörténet, oktatástörténet, különös tekintettel az európai historiográfia és történelemértelmezés problémáira.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Jason Burke: Az új fenyegetés. Az iszlám militáns mozgalom múltja, jelen és jövője. Budapest, Gondolat, 2019.

Szíriától Szomáliáig, Líbiától Indonéziáig, Jementől az európai fővárosokig a militáns iszlám mind erősebbnek, elterjedtebbnek és fenyegetőbbnek látszik, mint valaha. Az Iszlám Állam és más csoportok, mint a nigériai Boko Haram jelentős katonai erőt, pénzt halmoztak fel, milliók felett uralkodnak, jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt. Alcsoportjaik nőnek ki világszerte, nyugati dzsihadisták új nemzedékét is bevonva. Melyek ezek a csoportok, és voltaképpen mit akarnak? Mi köti őket össze, és miben térnek el egymástól? Hogyan értelmezzük az online aktivizmusra épülő taktikájukat és mellbevágó erőszakcselekményeiket?

A szerző a frontvonalban készített számtalan interjú és hatalmas forrásanyag alapján vág rendet a vélemények, az információk és tévinformációk halmazában, hogy tárgyilagos és kristálytiszta magyarázattal szolgáljon a fenyegetés természetéről. Megmutatja, hogy a militáns iszlám az elmúlt évek során drámai változáson ment keresztül: immár nem tekinthető „középkori” maradványnak, modern, dinamikus és stabil képződmény. S minden ellenkező látszat ellenére: tökéletesen megérthető.

Jason Burke riporter-újságíró, két évtizede foglalkozik a militáns iszlám problémáival, számos riportkörutat tett a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában. Monográfiája jelent meg az Al-kaidáról, legújabb, A 9/11 háborúk című könyve „az elmúlt évtized megértésének foglalata” (Sunday Times).

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Pokol Béla: Szuverenisták kontra föderalisták. Demokrácia a jurisztokráciával szemben. Budapest, Századvég, 2020.

Dr. Pokol Béla (1950-) jogász, egyetemi tanár.
Kutatási területe a jog, a politika és a társadalom alrendszerei. Eddig négytucatnyi könyve jelent meg. 1998-ban a Független Kisgazdapárt képviselőjeként parlamenti képviselő lett. 2011 óta az Alkotmánybíróság tagja.

"A nagyobb köteteim és tanulmányaim egyes részeinek kiemelésével és néhány téma részletének továbbgondolásával egy politikai elemzési sorozatot kezdtem el 2019 márciusában a Facebookon. Eleinte néhány naponként, majd heti rendszerességre áttérve az év végére már mintegy hatvan részből álló sorozatom jött létre.
Ezek témái az Európai Unión belüli tagállami függetlenségért kiálló szuverenisták és egy Európai Egyesült Államokban feloldódni akaró föderalisták küzdelmei körül forognak, és mivel a szuverenisták egyben a demokráciára esküsznek, mellyel szemben a föderalisták a jurisztokrácia bástyái mögül lövik őket, adódott a kötet címe.
Ezek az ellentétek képezik a mai európai elitek közötti szellemi és politikai küzdelmek alapját, így remélem, hogy elemzéseim új oldalakról is megvilágítják ezeket.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Christoph Reuter: Az Iszlám Állam. A fekete hatalom és a terror stratégái. Budapest, Művelt Nép KvK., 2016.

Az "Iszlám Állam" 2014-es brutális hódító hadjáratát követően immár több mint ötmillió embert és egy Nagy-Britannia nagyságú területet tart ellenőrzése alatt. Christoph Reuter, a Spiegel tudósítója könyvében bemutatja a dzsihádisták felemelkedéséhez vezető precíz tervezőmunkát, és elénk tárja a terror gyökereit a széteső Irakban, a polgárháborús Szíriában és az egész régió szétágazó konfliktusaiban, amelyeket a terror stratégái hatékonyan fordítottak a saját javukra.
Az IS, az "Iszlám Állam" jóval több, mint a világ legveszedelmesebb terrorszervezete. Az IS hatalom, amely eddig soha nem látott pontossággal tervezi meg és hajtja végre hadmozdulatait, köt meg és bont fel gátlástalanul szövetségeket, s mindezt a maga szempontjából hibátlan propagandával támasztja alá. A dzsihádisták sokszor hangoztatott elvakult hite csak egy azon eszközök sorában, amelyeket az IS felhasznál hatalmának növelésére.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---