Könyvajánló - 2021. április 01.

Zsinka László: Európa felemelkedése. A nyugati hegemónia kezdetei. Budapest, Typotex, 2018.

Ez a könyv a nyugati hegemónia gyökereinek bemutatására vállalkozik, amikor az európai történelmi fejlődés „eredeti vonásait” eurázsiai távlatokban ábrázolja. A premodern Európa jellegzetes vonásai kerülnek a középpontba, amelyek lehetővé teszik a nyugati civilizáció megformálódásának alaposabb megértését. Európa/Nyugat világtörténelemben játszott szerepének kérdéskörét a különféle világnézeti megfontolások szövik át. Az „eurocentrikusok” a nyugati történelmi fejlődés kivételességében hisznek, míg a „posztmodernek”/”posztkolonialisták” ismeretelméleti szempontból is megkérdőjelezik a kérdésfelvetés lehetőségét. E könyv felfogása „mérsékelt eurocentrizmust” sugall, de némileg másként, mint az elmúlt évtizedek történetírásában megfogalmazódott. A szemléletmód az „eurocentrikus” felfogások azon vonulatába illeszkedik, amelyek a kereszténység és a középkori „szabadságok” fundamentális jelentőségét helyezik az európai történelmi fejlődés megértésének a középpontjába.
Zsinka László történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének docense, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének részfoglalkozású docense. Kutatási területe az európai eszmetörténet, oktatástörténet, különös tekintettel az európai historiográfia és történelemértelmezés problémáira.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Jason Burke: Az új fenyegetés. Az iszlám militáns mozgalom múltja, jelen és jövője. Budapest, Gondolat, 2019.

Szíriától Szomáliáig, Líbiától Indonéziáig, Jementől az európai fővárosokig a militáns iszlám mind erősebbnek, elterjedtebbnek és fenyegetőbbnek látszik, mint valaha. Az Iszlám Állam és más csoportok, mint a nigériai Boko Haram jelentős katonai erőt, pénzt halmoztak fel, milliók felett uralkodnak, jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt. Alcsoportjaik nőnek ki világszerte, nyugati dzsihadisták új nemzedékét is bevonva. Melyek ezek a csoportok, és voltaképpen mit akarnak? Mi köti őket össze, és miben térnek el egymástól? Hogyan értelmezzük az online aktivizmusra épülő taktikájukat és mellbevágó erőszakcselekményeiket?

A szerző a frontvonalban készített számtalan interjú és hatalmas forrásanyag alapján vág rendet a vélemények, az információk és tévinformációk halmazában, hogy tárgyilagos és kristálytiszta magyarázattal szolgáljon a fenyegetés természetéről. Megmutatja, hogy a militáns iszlám az elmúlt évek során drámai változáson ment keresztül: immár nem tekinthető „középkori” maradványnak, modern, dinamikus és stabil képződmény. S minden ellenkező látszat ellenére: tökéletesen megérthető.

Jason Burke riporter-újságíró, két évtizede foglalkozik a militáns iszlám problémáival, számos riportkörutat tett a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában. Monográfiája jelent meg az Al-kaidáról, legújabb, A 9/11 háborúk című könyve „az elmúlt évtized megértésének foglalata” (Sunday Times).

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Pokol Béla: Szuverenisták kontra föderalisták. Demokrácia a jurisztokráciával szemben. Budapest, Századvég, 2020.

Dr. Pokol Béla (1950-) jogász, egyetemi tanár.
Kutatási területe a jog, a politika és a társadalom alrendszerei. Eddig négytucatnyi könyve jelent meg. 1998-ban a Független Kisgazdapárt képviselőjeként parlamenti képviselő lett. 2011 óta az Alkotmánybíróság tagja.

"A nagyobb köteteim és tanulmányaim egyes részeinek kiemelésével és néhány téma részletének továbbgondolásával egy politikai elemzési sorozatot kezdtem el 2019 márciusában a Facebookon. Eleinte néhány naponként, majd heti rendszerességre áttérve az év végére már mintegy hatvan részből álló sorozatom jött létre.
Ezek témái az Európai Unión belüli tagállami függetlenségért kiálló szuverenisták és egy Európai Egyesült Államokban feloldódni akaró föderalisták küzdelmei körül forognak, és mivel a szuverenisták egyben a demokráciára esküsznek, mellyel szemben a föderalisták a jurisztokrácia bástyái mögül lövik őket, adódott a kötet címe.
Ezek az ellentétek képezik a mai európai elitek közötti szellemi és politikai küzdelmek alapját, így remélem, hogy elemzéseim új oldalakról is megvilágítják ezeket.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Christoph Reuter: Az Iszlám Állam. A fekete hatalom és a terror stratégái. Budapest, Művelt Nép KvK., 2016.

Az "Iszlám Állam" 2014-es brutális hódító hadjáratát követően immár több mint ötmillió embert és egy Nagy-Britannia nagyságú területet tart ellenőrzése alatt. Christoph Reuter, a Spiegel tudósítója könyvében bemutatja a dzsihádisták felemelkedéséhez vezető precíz tervezőmunkát, és elénk tárja a terror gyökereit a széteső Irakban, a polgárháborús Szíriában és az egész régió szétágazó konfliktusaiban, amelyeket a terror stratégái hatékonyan fordítottak a saját javukra.
Az IS, az "Iszlám Állam" jóval több, mint a világ legveszedelmesebb terrorszervezete. Az IS hatalom, amely eddig soha nem látott pontossággal tervezi meg és hajtja végre hadmozdulatait, köt meg és bont fel gátlástalanul szövetségeket, s mindezt a maga szempontjából hibátlan propagandával támasztja alá. A dzsihádisták sokszor hangoztatott elvakult hite csak egy azon eszközök sorában, amelyeket az IS felhasznál hatalmának növelésére.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Almási Kitti: Bátran élni. Félelmeink és gátlásaink leküzdése. Kulcslyuk, Budapest, 2015.

Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának. Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket.

Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be?

Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---