Könyvajánló - 2021. június 11.

Ian Douglas: Megbetegít-e a modern technológia? Bevezetés a XXI. századhoz. Scolar, Budapest, 2020.

A modern technológia megkönnyíti az életünket - valós időben beszélgethetünk a barátainkkal és a kollégáinkkal, bárhol is legyenek éppen, és anélkül is elvégezhetjük a bevásárlást és a banki ügyeket, hogy kitennénk a lábunkat otthonról. A technológia egyre inkább behatol a magánéletünkbe - lehet, hogy több kárt okoz, mint amennyi haszna van? Elképzelhető, hogy észre sem vesszük, hogyan manipulálnak bennünket és szűrik meg az általunk észlelt világot az algoritmusok? Lehetséges, hogy az online játékokkal töltött időnk során észrevétlenül függővé váltunk? Lehet, hogy többet szorongunk, és jobban elszigetelődünk? Ez a lényeglátó kötet alaposan utánamegy ezeknek a kínzó kérdéseknek, és megvizsgálja, hogy a képernyő előtt töltött idő és általában a technológia folyamatos használata milyen hatással van a személyes döntéseinkre és a kapcsolatainkra, azonkívül arra is javaslatot tesz, hogy miként mérsékelhetjük mindennek káros hatásait.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

 

Takács Tibor: A Rajk-per éve. Közelítések 1949-hez. Kronosz Kiadó, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Pécs, Budapest.

Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota. Éppen ezért nehéz megállapítani, egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról - és milyen diktatúráról is beszélhetünk. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség. 1949 kulcsév volt ebben a folyamatban, a Rajk-per ugyanis mindenki számára világossá tette, hogy itt nem egyszerűen egy párt egyeduralmáról van szó, hanem egy olyan rezsimről, amelyben még egy kommunista vezető, tehát végső soron senki sem lehet biztonságban. A kötet tanulmányai ennek a "hosszú" 1949-nek a megismeréséhez kívánnak hozzájárulni. A szerzők - a korszak történetének kiváló kutatói - a hazai sztálinista diktatúra kiépülésének számos területével foglalkoznak, a "címadó" Rajk-pertől kezdve a politikai és gazdasági intézményrendszer átalakításán és az erőszakszervezetek tevékenységén keresztül a kulturális élet néhány jellemző részletének bemutatásáig. A kötet természetesen nem törekszik a teljességre, a célja sokkal inkább annak érzékeltetése, hogy mennyi mindenről lehet szólni egy év kapcsán még akkor is, ha egyetlen folyamat szimbólumaként tekintünk rá.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Dermot Turing: X, Y, Z - az Enigma feltörésének igaz története. Typotex, Budapest, 2020.

Az Enigma feltörése a második világháborús legendárium része, amellyel a történészektől kezdve a hollywoodi forgatókönyvírókig sokan foglalkoztak. Utóbbiak ugyan gyakran egy kiváló elme vagy egy veszélyesebb esemény köré szőve leegyszerűsítették a történelmet, azt viszont elérték, hogy ennek az elméleti áttörésnek a ténye és a jelentősége közismert legyen.

A história az első világháború végén veszi kezdetét. A szabadságát visszanyert Lengyelországnak elemi érdeke volt, hogy minden német üzenetet dekódoljon. Míg ők elsősorban technikai fejlesztésekben gondolkodtak, a franciák a kémkedés hagyományos formáit űzték. Ehhez a kettőshöz csatlakoztak eleinte hűvösen, majd egyre elszántabban az angolok. A három náció betűkódja az X, Y és a Z. A több évtizedes összjáték számtalan kalandos epizódját megörökítő könyvben benne van mindaz, amit a filmekben láttunk, a kicsempészett papírokat a fürdőben fotózó ügynöktől kezdve a határon a legmegbízhatatlanabb vezetőre bízott menekülő tudóson keresztül egészen a kudarcokat legyűrő legendás közös fejtörésekig minden.

A szerző az angol kódtörő csoport talán leghíresebb alakjának, Alan Turingnak az unokaöccse, ám a történetben ezúttal máshová helyezi a hangsúlyt: miközben betekinthetünk a kémtörténetek kulisszái mögé, a kódfejtés művészetét és az együttműködés erejét csodálhatjuk.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Sue Hadfield: Pozitív gondolkodás. Hogyan legyünk optimisták? Scolar, Budapest, 2020.

"Ne gondolj mindjárt a legrosszabbra! - hallhatjuk sokszor ismerőseink intelmét. A sorsunkat mi határozzuk meg, mégis sokan gondolnak úgy az életükre mint olyan történések sorozatára, amelyre nincsenek kellő befolyással. Pedig aki képes javára fordítani a pozitív gondolkodásban rejlő lehetőségeket, rugalmasabban áll majd az élete történéseihez, ezért boldogabb, egészségesebb és kívülről is sugárzóbb lesz. Változtass a szemléletmódodon, hogy reménnyel telve, optimistán nézhess szembe a jövővel!

Tanuld meg, hogyan kerüld el a negatív gondolatok csapdáit, amelyek eddig hátráltattak.
Tegyél szert olyan átfogó gondolkodásmódra, amely segít az élet minden területén a legtöbb örömhöz jutva, a legkevesebb fájdalom árán boldogulni.

Sajátítsd el a stressz csökkentésének módozatait, és fejleszd a céljaid eléréséhez szükséges képességeket.
Ismerd meg a negatív emberek kezeléséhez és hatásuk csökkentéséhez szükséges eszközöket.
Ismerd fel az érzelmi triggereidet, és tanuld meg irányítani azokat.

Ez itt nem az optimizmusról írt védőbeszéd, hanem az egészséges gondolkodásmódot fejlesztő, ésszerű módszerek eszköztára. Vedd kezedbe az életed irányítását, amihez ez a kötet az elismert magyar szakember, Csíkszentmihályi Mihály és tudóstársai nevével fémjelzett pozitív pszichológia elméletének ismertetésén túl gyakorlati tanácsokkal és feladatokkal szolgál! "

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

 

---