NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Könyvajánló - 2021. május 28.

Anthony McCarten: A legsötétebb óra. így rántott minket vissza Churchill a szakadék széléről. Agave, Budapest, 2018.

1940 májusa. Nagy-Britannia háborúban áll. Egyik európai demokrácia hullott el a másik után gyors egymásutánban a blitzkrieg rémségei közepette, a náci bakancsok és sortüzek előtt. Úgy tűnt, a megszállás bármikor bekövetkezhet.

Winston Churchillnek alig pár nappal azután, hogy kinevezték miniszterelnöknek, ezzel a szörnyűséggel kell megbirkóznia - továbbá egy szkeptikus királlyal, egy ellene ármánykodó párttal és a tájékozatlan, felkészületlen néppel. Kezében egy szál tollal, maga mellett pedig egyetlen gyors- és gépírónővel hogyan is változtathatná meg a közhangulatot, és önthetne lelkesedést aggódó honfitársaiba?

Ebből a magával ragadó, minden egyes napot óráról-órára kielemző beszámolóból kiderül, hogy a bizonytalan Churchill milyen sokszor rángatta ki országát a kátyúból. Az elismert, BAFTA-nyertes Anthony McCarten egy eddig soha nem látott oldalát mutatja be a XX. század egyik kiemelkedő történelmi személyiségének. Megtudhatjuk, Churchill hogyan gyakorolta és írta át újra és újra a legfontosabb beszédeit, hogyan és mikor merült fel benne a békeszerződés lehetősége a náci Németországgal, és megismerhetjük a dunkirki evakuáció során betöltött szerepét. De a könyv elsősorban arról a huszonöt napról mesél, amely bálványt csinált egy emberből.

McCarten eddig nem ismert archívumi anyagok segítségével mutatja be azokat a kulcsfontosságú, színfalak mögötti pillanatokat, amelyek megváltoztatták a történelem menetét.

Ennyire ijesztő - és egyben végtelenül emberi - történetet ritkán olvashatunk.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Milyen Magyarország? Milyen Európa? magyar politikai gondolkodók, 1900-1945. (Csizmadia Ervin szerk.), Gondolat, Budapest, 2020.

A magyar politikai gondolkodás történetében mindig is fontos szerepet játszott Nyugat-Európa. Sokat tudunk arról, hogy a nyugati minták hazai átvételéről és meghonosításáról hogyan gondolkodtak a liberális és a baloldalon, de viszonylag keveset arról, hogy miképpen vélekedik erről a kérdésről a széles értelemben vett hazai jobboldal. Holott, ha jobban utánanézünk, számos érdekes szöveget találunk konzervatív szerzők tollából, s ezek segítségével jobban megismerhetjük ennek a politikai tábornak a gondolkodásmódját.

Ennek a kötetnek az összeállítását az motiválta, hogy árnyaljunk azon a képen, amely szerint a jobboldal nagy része Magyarországon Európa- ellenes volt. Természetesen találhatunk ilyen szerzőket is, de a kötetbe inkább olyanokat válogattunk, akik nem feltétlen Európa ellenében, igaz, Európáról a bal- és a liberális oldaltól eltérően gondolkodtak. Továbbá olyan szerzőket, akik rámutatnak arra, hogy a nyugati vívmányok itthoni átültetéséből nem feltétlenül a nyugatira egy az egyben hasonlító intézmények és magatartások jönnek létre.

De a kötetet nem csak azért állítottam össze, hogy újabb neveket ássak elő a múlt törmelékei alól. Hanem azért, mert ezek a szövegek némi támpontot adhatnak a mai magyar jobboldal értelmezéséhez is. Természetesen túlzás lenne direkt átfedéseket várnunk e régi szövegek és a manapság megfogalmazott kormányzati gondolatok között. De talán bizonyos szemléleti hasonlóságok kimutathatók a régi szerzők egynémelyike és a mai utódok között. Összességében tehát a fő cél az, hogy többet tudjunk a jobboldalhoz köthető eszme- és elmélettörténeti előzményekről.

Az olvasó tizenhét magyar politikai gondolkodó szövegét olvashatja tematikus fejezetekbe rendezve.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Barbara Coloroso: Bullying. Zaklatók, áldozatok, szemlélők. Harmat, Budapest, 2020.

Életveszélyes kombináció: a társait terrorizáló gyerek, a megfélemlített áldozat, aki nem mer segítséget kérni, a tétlen szemlélők, valamint a felnőttek, akik ártatlan "ugratásnak", a gyermekkor velejárójának tekintik a zaklatást!

Miért és hogyan válik egy gyermek zaklatóvá, illetve célponttá - netán egy személyben mindkettővé -, és miként tartja fenn ezt a körforgást az úgynevezett "szemlélők" jelenléte?

Barbara Coloroso, számos nemzetközi bestseller szerzője több évtizedes szakmai tapasztalata alapján dolgozta ki módszertanát az erőszak körforgásának megszakítására. Rámutat, hogy a családi légkör, illetve a szülői minták milyen hatással vannak az egyes szerepek kialakulására, és hogyan lehet átalakítani a "főszereplők" közötti kapcsolat dinamikáját. A könyv átdolgozott kiadásban, a közösségi hálón elkövetett bántalmazásról szóló fejezettel kiegészülve kerül a magyar olvasók elé.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Li Kuan Ju: A harmadik világból az elsőbe. A ,,szingapúri sztori": 1965-2000. Antall J. Tudásközp., Budapest, 2018.

"Minden nagy tett a megvalósulásáig csak álom, és [Li Kuan Ju] jövőképében egy olyan állam szerepelt, amely kiválósága révén képes lesz nem csupán a túlélésre, hanem a domináns szerep elérésére is. Kiemelkedő intelligenciával, fegyelemmel és leleményességgel pótolnák a hiányzó természeti erőforrásokat. Li Kuan Ju olyan feladatot tűzött ki honfitársai elé, amelyre korábban soha nem gondoltak: hozzák rendbe a várost, majd kiemelkedő teljesítményükkel tegyék a szomszédjaikkal szembeni ellenségeskedés és a saját etnikai megosztottságuk legyőzésének jelképévé. A mai Szingapúr tulajdonképpen Li végrendelete. Az évi egy főre jutó jövedelem a függetlenség elnyerésekor nem érte el az ezer dollárt, ma közel harmincezer dollár. Az ország Délkelet-Ázsia high-tech éllovasa, kereskedelmi raktára és tudományos központja. A délkelet-ázsiai térség és környezete politikájában, valamint gazdaságában is fontos szerepet játszik.
[...]
Li Kuan Ju nem lenne hű önmagához, ha nem adna őszinte elemzést arról a különbségről, amely szerinte a Nyugat individualizmusa és a hazájában, valamint a legtöbb ázsiai országban prioritásnak számító társadalmi összetartás között fennáll. Nem várja el tőlünk, hogy megváltoztassuk az általunk követett modellt, csupán azt, hogy ne próbáljuk ráerőltetni a miénktől eltérő történelmű és igényű társadalmakra." (Henry Kissinger, 2000)

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Losoncz Miklós: Brexit. Ugrás az ismeretlenbe. Noran Libro, Budapest, 2020.

A 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők több mint fele arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Az eredmény nemcsak a nemzetközi közvéleményt, hanem magát David Cameron akkori miniszterelnököt is meglepte. Mi vezetett odáig, hogy egyáltalán felvetődjön a távozás lehetősége, és hogy a többség a kilépés mellett döntsön? Hogy kezelték a helyzetet a későbbi brit miniszterelnökök, Theresa May és Boris Johnson? Mik voltak az Európai Unióval folytatott tárgyalok főbb állomásai? Milyen hatással lesz a kilépés az Egyesült Királyság gazdaságára, társadalmára és területi integrációjára? Mi lesz Skócia és Észak-Írország sorsa? Losoncz Miklós könyve ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---