NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Könyvajánló - 2020. november 13.

Paul Jonhson: Az amerikai nép története. Akadémiai Kiadó, 2016.

Paul Johnson egy impozáns és olvasmányos munkával jelentkezik a magyar olvasóközönség számára. Az amerikai nép története az Egyesült Államok történetének letehetetlen és izgalmas elbeszélése - egyben enciklopédikus kézikönyv is - a kezdetektől egészen Bill Clintonig. Minden benne van, amit tudni érdemes, sok meglepő és váratlan összefüggés, tény is az olvasók elé tárul, mindig olvasmányosan és nagyon egyedien tálalva, sohasem iskolásan. Külön erőssége a könyvnek a fő személyiségek plasztikus jellemrajza. Ha tudni akarjuk, kik is azok a puritánok, hogyan zajlott a Vadnyugat meghódítása, hogyan alakult ki a politikai berendezkedés, miért is tört ki a polgárháború, mit és miért csinált az Egyesült Államok a két világháborúban, mi is volt az a New Deal - csak el kell olvasni a megfelelő részeket. De még jobb egyben olvasni a könyvet, mint egy nagy regényt. Nagy hangsúlyt kapnak az átfogó összefüggések, amelyek érzékletes felrajzolása Paul Johnson elbeszélésmódjának nagy erőssége.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Wolters Kluwer, Budapest, 2016.

A mű szerzője az 1970-es évek vége óta folytat sajtótörténeti kutatásokat, és a tárgyat több mint két évtizedig adta elő a felsőoktatásban. A sajtó történetét ugyan a médiatörténet részének tekinti, mégis az írott sajtó nyelvhez kötöttsége és az írás-olvasásból következő intellektuális vonatkozásai miatt világosan elhatárolhatónak tartja a vizuális és auditív médiumoktól, amelyek ezért a kötetben csak a nélkülözhetetlen utalások erejéig jelennek meg. Az előzményeivel együtt több évszázados múltra visszatekintő történetben elsősorban a magyar sajtó intézményének alakulására helyezi a hangsúlyt: a sajtó tartalmának létrehozóit (újságírók, szerkesztők), a sajtóüzem megszervezőit és működtetőit (kiadói vállalkozók és a kiadói üzlet), mindkét kategória felügyeletét, szabályozását (cenzúra, sajtópolitika), a sajtósokszorosítás, újságnyomtatás fejlődésének fő vonalát, a lapterjesztés alakulását (előfizetés, kolportázs, utcai árusítás), az információ megszerzésének fejlődését (az alkalmi levelezőktől a hírirodákig), az információ és véleményformálás sajtóbeli megjelenését (a laptípusokat és sajtóműfajokat), a tág értelemben felfogott szórakoztatás megjelenéseit (az irodalomtól a családi lapokig, magazinokig, illetve másfelől a bulvársajtóig) s a funkció és a működési mód közös célját, a lapolvasókat kívánja bemutatni. A kötet a magyar nyelvű periodikus irodalmat egységnek tekinti, szerves részeként mutatja be az ország határain kívüli magyar nyelvű sajtót is, amely különösen a XX. században a magyar szellemi élet és orientálódás lehetőségeit és gazdagságát reprezentálja.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Margaret Thatcher: Életem. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014.

Európa első női vezetője megingathatatlan hitei mellett kiálló politikusként nyerte el a Vaslady nevet. Margaret Thatcher volt az egyetlen brit miniszterelnök Churchillen kívül, akinek a temetésén az angol királynő is megjelent.
A belpolitika terén egy sor hosszú távú hatással bíró reform kötődik a nevéhez, melyek közül nem egy ma is megosztja az elemzőket. Nevéhez fűződik az angol piac liberalizációja, a szabadpiaci elvek érvényesítése a gazdaságpolitikában az addigi nagyfokú állami gazdasági szerepvállalás ellenében. Ebben nagyon hasonló álláspontot képviselt, mint kortársa-barátja, Ronald Reagan amerikai elnök. Külpolitikában a kelet-közép európai ellenzéki mozgalmakat erősen támogatva hozzájárult a Szovjetunió európai végelgyengüléséhez. Walesa lengyel ellenzéki mozgalma és a magyar reformtörekvések mellett is kiállt, 1984-ben járt is Magyarországon. Az 1989-90-es rendszerváltozásokat üdvözölte. Az európaiság kérdésében inkább szkeptikus volt: az Európai Közösséget, az EU elődjét elsősorban gazdasági együttműködésként ítélte hasznosnak, a föderalista álláspontot azonban elvetette.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

A fenntarthatóság árnyalatai. (szerk. Csath Magdolna), Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020.

A fenntarthatóság nemcsak korunk egyik leggyakrabban idézett fogalma, hanem a legégetőbb társadalmi- gazdasági cselekvési igény is. A mai döntéshozók felelősek a jövő generációkért, ezért mindent meg kell tenniük azért, hogy a környezeti és társadalmi következményekkel nem számoló gazdasági növekedés útjáról áttérjünk a fenntartható fejlődés útjára. Kötetünk tanulmányai felhívják a figyelmet a negatív tendenciákra, és megoldásokat javasolnak a legfontosabb vagyonelemek, a természeti, a humán és a társadalmi vagyon megőrizhetősége érdekében. A könyvben található elemzések és felvetett gondolatok reményeink szerint segíthetik a szemléletváltoztatást a gazdaságpolitika és a vállalati menedzsment területén egyaránt, de hatással lehetnek a társadalmi gondolkodásra is. Ajánljuk ezért a művet az állami és vállalati döntés hozók és minden, a jövőért ma tenni akaró állampolgár figyelmébe, különös tekintettel a felsőoktatás hallgatóira. Egyben ösztönözzük a kutató kollégákat, hogy fejlesszék tovább a kötetben felvetett gondolatokat.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Fejezetek egy sorskönyvből. Trianontól a rendszerváltásig. (szerk. Szegő Szilvia, Németh István), Fejezetek egy sorskönyvből I. TIT, Budapest, 2020.

"Az elvont emberi gondolkodás elszigetelte az embert s mind kifejezettebb és korlátlanabb invdividualizmusra vezetett. A XIX. század végére ez a gondolatirány mindjobban kiszakította az európai embert a család természetes egységéből, főleg az ipari forradalom következtében. A városi ember mindinkább elveszti kapcsolatát a szülőfaluval, sőt a szülővárossal is. Az ember elveszti kapcsolatát a földdel. ... Az egyénekre szétporladt emberiség tömegekké válik." (Teleki Pál 1941) Érvényes-e napjainkban az egykori miniszterelnök és földrajztudós megállapítása? Ennek megítélése sokban attól függ, hogy ki melyik szekértáborhoz tartozónak érzi magát. De az igazság is ettől függ? A kötet írásai együtt konstruktív bírálatát adják a kor állapotának, szemléleti alapot nyújtanak, és megoldási kísérleteket vázolnak. A tabu és előítélet nélküli problémalátás és igazságkeresés szokatlan a "politikailag korrekt" elbeszélésmód tengerében- Az olvasó mégis jó ösztönnel érezheti, hogy ez most itt róla és értékrendszerét védő közösségeinek sorsáról szól.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---