Könyvajánló - 2021. december 03.

 

Harari Yuval Noah: 21 lecke a 21. századra. Budapest: Animus, 2018.

Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket? Ez a könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Ám ezek a leckék sem szolgálnak egyszerű válaszokkal. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek, és segítsenek az olvasónak részt venni korunk fontos párbeszédeiben. Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mihez kezdjünk a terrorizmussal? Dr. Harari első könyve, a Sapiens az emberiség múltjával foglalkozott, azt vizsgálta, hogyan vált egy jelentéktelen majom a bolygó urává. A második, a Homo Deus az élet hosszú távú jövőjét tárta fel, arról elmélkedett, hogyan válhat az ember végül istenné, és mi lehet majd az értelem és a tudat sorsa. Ebben a könyvben a jelenre és az emberi társadalmak közvetlen jövőjére koncentrál. Megvizsgálja a világ társadalmait leginkább formáló, és a bolygónk jövőjét legnagyobb valószínűséggel befolyásoló erőket. Egyes részek a technológiára, mások a politikára, a vallásra vagy a művészetre összpontosítanak. Bizonyos fejezetek az emberi bölcsességet ünneplik, mások az emberi ostobaság sorsdöntő szerepét helyezik előtérbe. Mindezen témákon azonban ugyanaz az egy kérdés ível át: mi történik ma a világban, és mi ezeknek az eseményeknek a mélyebb értelme?

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Shambaugh David: Ahol nagyhatalmak találkoznak: Amerika és Kína Délkelet-Ázsiában. Budapest: Pallas Athéné Könyvkiadó, 2021.

Az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálásnak Délkelet-Ázsia sajátos mikrokozmoszát képviseli. E kötet az Egyesült Államok és Kína, valamint a délkelet-ázsiai országok között zajló, sokrétű sakkjátszma legérdekesebb lépéseit mutatja be számunkra, feltárva, hogy e két versengő hatalom milyen szerepeket játszik délkelet-ázsiai találkozási pontjain. Mivel ez a versengés ma a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb meghatározó tényezője, e Délkelet-Ázsiában zajló stratégiai verseny alakulása globális jelentőséggel bír, és hasonló léptékű következményekkel jár.

De vajon milyen eszközök rejtőznek Peking és Washington tarsolyában? Milyen örökséget hordoznak történelmi távlatban a két nagyhatalom e régióval folytatott interakciói? Hogyan viszonyul a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tíz országa az Egyesült Államokhoz és Kínához, és vajon hogyan járják külpolitikai kötéltáncukat a két nagyhatalom között?

David Shambaugh a nemzetközi kapcsolatok csúcsegyetemének, a George Washington Universitynek a professzora. Jelen kötetében a fenti kérdésekre ad választ, a jövőt fürkészve pedig azt is kifejti, hogy mire számíthatunk az Egyesült Államok és Kína kibontakozóban lévő rivalizálásában.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

György László: Egyensúlyteremtés: a gazdaságpolitika missziója. Budapest: Századvég, 2017.

Ez a kötet mérföldkő a hazai közgazdasági gondolkodás történetében, ugyanis nemcsak összefüggésekbe ágyazza a magyar gazdasági fejlődés elmúlt 27, sőt 60 évét, de helyiértékén kezeli és magyarázza a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikai intézkedéseit, sőt, megvilágítja, hogy mi várható és mi lehet az irány 2018. után.

György László, a Neumann János Egyetem docense, vezető közgazdász ebben a könyvében a globalizáció gazdasági visszásságaira és a magyar gazdaságpolitika előtt álló kihívásokra keresi a megoldást. Vallja, hogy a gazdaságpolitika célja az emberhez méltó életkörülmények megteremtése. Ehhez pedig egyensúlyra van szükség… Az „Egyensúlyteremtés” című ezen kiadvány egyszerűen és közérthetően mutatja be, hogy mi jellemzi ma a globális világgazdaságot, mi jelenthet megoldást a rendszer problémáira, és mit tehet a magyar gazdaságpolitika a kihívásokra való megfelelés érdekében. Ráadásul mindezt gyakorlatiasan, példákkal gazdagon illusztrálva, történelmi igazságokkal alátámasztva teszi.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Jin Zhouying: Az emberiség jövője: globális civilizáció és Kína megújulása. Budapest: Pallas Athéné Könyvkiadó, 2019.

Az ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek napjainkra megkerülhetetlenné váltak. Az emberiség jelenlegi életformája ugyan hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan veszélyezteti a hosszú távú fenntarthatóságot, ami nemcsak az emberiség jövőjét fenyegeti, hanem annak a bolygónak a teljes ökoszisztémáját is, ahol az emberi faj él. A 21. század első évtizedeiben az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett, fennmaradásunk érdekében meg kell változtatnunk életmódunkat és magatartásunkat.

De ha az ipari civilizáció fenntarthatatlannak bizonyult, akkor milyen civilizációt kellene helyette létrehoznunk? És milyen alapon reménykedhetünk ennek a kihívásnak a megoldásában? Milyen irányba kellene haladnia a tudománynak és a technológiának? És milyen irányba kellene az emberiségnek továbbfejlődnie? Úttörő könyvében Zhouying Jin, a világszerte elismert kínai jövőkutató professzor ezekre a kérdésekre keresi a választ. A szerző az átalakulás szükségessége és lehetséges volta mellett érvel, sőt még útitervet is felkínál ennek végrehajtásához. Mindehhez sorra veszi azokat a fontos döntéseket, amelyeket az emberiségnek meg kell hoznia az antropocén korban, illetve azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk ahhoz, hogy az ipari korból egy emberibb és fenntarthatóbb posztindusztriális globális civilizációba léphessünk. A könyv illeszkedik az elmúlt években napvilágot látott, az emberiség múltját és lehetséges jövőjét elemző nagysikerű munkák sorába, azonban sok tekintetben túl is mutat azokon. Az ősi kínai gondolkodás klasszikus műveiben fennmaradt szellemi bölcsesség, valamint a nyugati történelem és értékek által inspirált tudósok és filozófusok természettel, az emberi elmével kapcsolatos munkáinak egyesítésével igyekszik útmutatást adni az emberiség előtt álló problémák megoldásához. Ebben áll Jin új és ígéretes megközelítési módja, amellyel kívánatos és fenntartható jövőt alakíthatunk ki a Föld összes polgára számára.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Kelly Marjorie - Howard Ted: A demokratikus gazdaság születése: jólétet mindenkinek, nem csak keveseknek. Budapest: SzépKönyvek Kiadó, 2021.

Olyan világban élünk, ahol kéttucatnyi milliárdosnak akkora a vagyona, mint az emberiség felének. Gazdaságunkat a felső 1 százalék tervezi - saját érdekeihez igazítva. Olyan világban élünk, ahol az extraktív gazdaság lehetővé teszi a pénzügyi elit számára, hogy a lehető legnagyobb hasznot sajtolja ki magának, nem törődve az emberek és a bolygó károsodásával. Mára világossá vált, hogy a 24. órában vagyunk, bolygónk és az emberiség jövője a tét. Létezhet olyan világ, ahol az emberiség boldogulása nem jár a bolygó kizsákmányolásával? Ha igen, akkor miért nem ment végbe a gazdaság demokratizálódása? Miért nem ülünk ott mindannyian a bőség asztalánál? Szerzőink szerint éppen ez a folyamat zajlik most, alulról szerveződve, egzisztenciális és ökológiai kényszerből születik meg az új gazdasági világrend, amelynek első csíráiból mutatnak be nekünk néhányat e kötet lapjain. Az új gazdasági rendszer túlmutat a vállalati kapitalizmus és az államszocializmus zsákutcáin: mindenki boldogulását segíti, miközben tiszteletben tartja a bolygó képességeinek határait.

A kötet adatait és hozzáférhtőségét itt ellenőrizheti.

---