Könyvajánló - 2021. március 26.

A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. (Cserny Ákos szerk.), Budapest, HVG-ORAC, 2018.

"A kötet rendkívül informatív, a kutatóközösség célja az volt, hogy bemutassa az uniós országok parlamenti választási rendszerének szabályozását és gyakorlatát. A hangsúly a szabályozáson van, így a könyv döntően leíró, értékelő, elemző jellegű.
A kötet jó európai tükör, megmutatja a közöset, a megszívlelendő megoldásokat, az intézmények fejlődési irányait, modernizálódását. Köztudott, hogy az uniós államokban a választási rendszereket illetően nagy szabadságot élveznek a törvényalkotók, ezért is fontos az összehasonlítás és az európai demokratikus minimumra való figyelmeztetés.

Forrásértékű munka, amely feldolgozza a huszonhét tagállam alkotmányát, választási és választási eljárási törvényeit, továbbá a vonatkozó eredeti, többnyire angol nyelvű szakirodalmat.

Az összegyűjtött tanulmányoknak sok üzenete van: többek között, hogy célszerű a jogalkotónak ellesni a jót másoktól, amely szervesülhet a nemzeti jogban. Üzenete az is, hogy minden állampolgár szavazata számít, bárhol éljen is, az adott politikai nemzet egészének szavazati lehetőségét biztosítania kell a választójogi intézményeknek.

A tanulmánykötet hasznosítható az oktatásban, haszonnal forgathatják a választással foglalkozó szakemberek, jogalkotók és jogalkalmazók egyaránt.

A könyv méltó utódja a magyar nyelven eddig megjelent összehasonlító választójogi műveknek, mindenekelőtt a kötetben is többször hivatkozott Fábián György által szerkesztett Választási rendszerek című 1997-ben megjelent könyvnek, amelynek bevezető tanulmányát Kovács László Imre írta - a szerzők az ő emlékének ajánlják munkájukat." (Kukorelli István egyetemi tanár, a kötet lektora)

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Békés Csaba: Enyhülés és emancipáció - Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika 1944-1991, Budapest, Osiris, MTA TK, 2019.

Békés Csaba (1957-), történész, az MTA doktora, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója, a hidegháború és a kelet-nyugati viszony történetének itthon és külföldön egyaránt elismert szakértője. A könyv harminc év kutatásainak szintéziseként számos ponton újragondolja a szovjet blokk és benne Magyarország szerepét a kelet-nyugati viszony és a nemzetközi politika alakításában; a szerző mintegy negyven elméleti újítást, illetve felfedezést vezet be a nemzetközi kapcsolatok történetének értelmezésébe. Kiindulópontja, hogy a hagyományos felfogásoktól eltérően az enyhülés politikáját a termonukleáris korszak szuperhatalmi együttélésének alapvető modelljeként, meghatározó kereteként mutatja be, amely 1953-tól 1991-ig mindvégig érvényben volt. Ez a világpolitikai konstelláció a szemben álló felek egymásra utaltságán és ebből következő kényszerű együttműködésén alapult. A könyv eredeti tézisei közé tartozik az a központi állítás is, hogy a kelet-közép-európai kisállamok folyamatosan emancipálódtak Moszkvával, illetve a Nyugattal és a harmadik világgal szemben. Ennélfogva az 1950-es évek második felétől a hidegháború végéig a korábban feltételezettnél lényegesen fontosabb szerepet játszottak a szovjet blokk belső lobbiküzdelmeiben éppúgy, mint a nemzetközi politika alakításában.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Nagy Krisztina: Műveltség, média, szabályozás. A médiaműveltség médiapolitikai jelentősége és szabályozási keretei, Budapest, Gondolat, 2018.

Az információs kor számos lehetőséget teremtett a tudáshoz való hozzáférés, a szolidaritás, az együttműködés, a hatalmi visszaélések elleni közösségi küzdelem eszközeinek bővülése révén. Ugyanakkor ki vagyunk téve az információk áradatának, köztük az álhíreknek, az online dezinformációnak, és eközben mi magunk is gerjesztjük-gyártjuk és elszenvedjük a közösségi média meggondolatlan megosztásait. Míg a 90-es években azt vártuk, hogy az internet demokratizálja a nyilvánosságot, ma azt tapasztaljuk, hogy a megjelenő tartalmak jelentős hányada kirekesztő, gyűlöletkeltő, sértő; nem a világban való eligazodást mozdítja elő, hanem a zavart és a bizonytalanságot. E könyv azt igyekszik feltárni, hogy miért nem születtek átfogó eredmények a médiaműveltség-fejlesztésterén. Mi az oka annak az általános helyzetnek, hogy a terület az elmúlt tíz-tizenöt évben nem kapott elegendő figyelmet és forrásokat? A könyv arra keresi a választ, hogy a szabályozási, intézményesítési feladatok körében milyen állami szerepvállalás indokolt: a sokszereplős, sokféle ágazatot (oktatásügy, audiovizuális politika, gyermekvédelem, foglalkoztatáspolitika stb.) érintő intézményi háló megteremtése milyen szabályozási keretben valósítható meg.

A szerző jogász, médiapedagógus, a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa, a Televele Médiapedagógiai Egyesület alapító tagja. A médiaszabályozás területén gyakorlatot a médiahatóságnál eltöltött évek alatt szerzett, amiből a továbblépést a médiajogi gyermekvédelem mellett a médiaoktatás iránya jelentette számára. Dolgozott pedagógiai fejlesztőként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, és rendszeresen tart médiapedagógiai programokat gyerekeknek és szüleiknek óvodákban és iskolákban.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Ian Morris: Háború! A civilizáció folyamata és ellentmondásai a főemlősöktől a robotokig, Budapest, Antall József Tudásközpont, 2020.

Hasznos a háború?
Háború nélkül nincs emberi kultúra?
A háború hozza el a békét és a gyarapodást?

Az emberi társadalmak sosem a meggyőzést használták céljaik elérésére, a békés együttélést, a gazdasági növekedést mindig véres erődemonstráció előzte meg - világít rá Ian Morris brit történész, aki maga is paradoxnak tartja a háború "jóságát". Ugyanakkor egyre több kutatási anyag, régészeti statisztika szól amellett, hogy a háborúk által mind nagyobb és erősebb társadalmak békét és jólétet teremtettek, törvényekkel és karhatalommal, netán szociális-kulturális átrendeződés révén visszaszorították az erőszakos halálozások számát. Morris elképesztő mennyiségű kutatási anyagot mozgósít az antropológiától a hadászatig, hogy bemutassa a termékeny (békét, biztonságot, gazdagságot, jólétet hozó) és a visszájára fordult (célját el nem ért, regressziót, anarchiát, káoszt okozó) háborúk ciklikus váltakozását az emberi történelemben. A szerző interdiszciplináris vizsgálódása középpontjába helyezi az emberelőd küzdelmeitől a 21. századig megismert háborúkat, hogy végül előre vetítse, mi vár ránk a kibertársadalom korában. "A világtörténelem négy legveszélyesebb évtizede" következik - állítja a történész -, az azonban rajtunk múlik, hogy tudunk-e tanulni a többezeréves tapasztalatokból.

---

Botos Katalin: A közjó apostola. Történelemformáló személyiségek a XX-XI. században, Budapest, Kairosz, 2019.

Ne higgyük, hogy a történelmet a Párkák valami láthatatlan parancs szerint szövik. Az sem igaz, amit a történelmi materializmus tanított, hogy az egyének nem igazán számítanak, a világot a tömegek tevékenysége formálja. Tömegek hullámzanak a mozivászon dokumentumfilmjein és a valóság filmeknél gazdagabb gondolatbeli "képernyőjén". De mi mozgatta ezeket a néptömegeket? Milyen eszmék vezettek a változásokhoz? És kik fogalmazták meg ezeket a gondolatokat? A jelen kötet lapjain véletlenszerűnek tűnő módon néhány nagy személyiség jelenik meg. A véletlen azonban csak látszat. Valami összekapcsolja őket. Kumarappa például Gandhi jobbkeze volt, egyike a természetvédelem első apostolainak. Schumacher az ő gondolatait vitte tovább Angliában. Alva Myrdal, a Nobel-díjas nagy svéd szociális reformer nagykövet volt Indiában; csakúgy, mint a jeles kanadai-amerikai közgazdász, J. K. Galbraith. Keynes, a híres angol közgazdász viszont Schumacherrel kapcsolódott össze közös munkában. Rachel Carlson pedig a természetvédelem nagy hatású amerikai képviselője volt. Albert Schweitzerről, az őserdő orvosáról már többen hallottak. Mindegyikükre igaz, hogy nem önmagáért élt...

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---