NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Könyvajánló - 2021. október 15.

Munkajog. (szerkesztette Kiss György), Budapest, Dialóg Campus, 2020.

A munkajog a foglalkoztatás és a munkát vállalás egyik jogi keretét adja. A munkaszerződés, a munkaviszony szinte minden ember életében jelen van, tartalma meghatározza az egyén egzisztenciális helyzetét, helyét, pozícióját a társadalomban. A munkajog a magánjog része, amennyiben a munkaerőre vonatkozó szabályokat tartalmazza, és így nem vonhatja ki magát a piaci viszonyok törvényszerűségei alól. Tartalmaz azonban közjogi elemeket is mint a foglalkoztatáspolitika egyik szegmense. E jogterület továbbá szabályozza az egyéni jogviszonyokat a munkáltató és a munkavállaló relációjában, de egyre jelentősebbek a kollektív kapcsolatok is (szakszervezetek, kollektív megállapodások stb.). A munkajog mint tantárgy egyúttal alapozó jellegű is, mert ismeretanyagára épül a közszolgálati jog. Ez a tankönyv a magyar munkajogot dolgozza fel a szükséges európai közösségi jogi normákra történő hivatkozással. Az elméleti alapokon felül a jogalkalmazás, a gyakorlat bemutatására is hangsúlyt fektet.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

A kiadvány elektronikusan, ingyenesen hozzáférhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudásportál oldalán is.

---

 

Fiatal tisztek zsebkönyve. (szerkesztette Krizbai János), 6. jav. kiad., Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021.

Képzési tapasztalataink és hagyományaink, továbbá a nemzetközi gyakorlat alapján fogalmazódott meg az igény egy szellemi háttér, „útravaló” biztosítására a pályakezdő honvédtisztek részére.

Jelentős hagyománya van e műfajnak, de az e körbe tartozó kiadványok szerkezetükben és tartalmukban is eltérők. Jelen kötetet az érintettek és elöljáróik javaslatai, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által végzett felmérések alapján állítottuk össze, és a tiszti beosztáshoz szükséges általános műveltségi ismeretek mellett a pálya elején felmerülő gyakorlati kérdésekre fókuszál.

A kötet okostelefonnal is böngészhető, elektronikus változata pedig elérhető az egyetem által fenntartott Közszolgálati Tudásportálon.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

A kiadvány elektronikusan, ingyenesen hozzáférhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudásportál oldalán is.

---

 

 

Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea. Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten, 1950–1957. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021.

A koreai háború a phenjani és a szöuli rivális koreai kormányzatok összecsapásaként indult meg 1950 júniusának végén, de rövidesen kiterjedt nemzetközi konfliktussá változott. Magyarország az első volt a közép- és kelet-európai országok közül, amelyik egészségügyi csoportot küldött a koreai harctérre, ahol nyolc egymást váltó turnusban több mint 200 magyar orvos, nővér és egészségügyi munkatárs dolgozott 1950-től egészen 1957-ig.

Az intézményt – amely hosszú ideig a Phenjan külterületén fekvő Mangjongdében, Kim Ir Szen szülőhelyén, később átmeneti jelleggel Hicshonban és Szongrimban, végül Szarivonban működött –  először Rákosi Mátyás Kórháznak nevezték, majd 1956-ot követően Koreai Magyar Kórházként emlegették a hivatalos iratokban. A magyar orvoscsoportok nagyon fontos szerepet töltöttek be a két távoli nép tagjai közötti emberi kapcsolatok kialakításában, munkájuk emlékét máig egy kétnyelvű emlékoszlop őrzi a kórház kertjében. Jelen monográfia első számú célja az, hogy az elérhető források alapján rekonstruálja a magyar orvoscsoportok koreai tevékenységét, elsősorban magyar–koreai kapcsolattörténeti szempontból.

A mű szerzője Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, jelenleg Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Koreai Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Forray László - Holndonner Hermann - Német Tamás: Felderítőszakmai felkészítés. Budapest, Dialóg Campus, 2020.

Kiadványunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felderítő Szakirány specializáción tanulmányokat folytató honvédtisztjelölteknek és a különböző tanfolyamok hallgatóinak készült abból a célból, hogy segítséget nyújtson számukra a szakirányú órákra való felkészülésben. Az első fejezet alapvető célja, hogy útmutatást adjon a felderítőalegység harc- és tűzvezetésének legfontosabb elvi kérdéseiben, meghatározza az alapvető fogalmakat, bemutassa a harcvezetés alapjait, valamint a felderítési módok végrehajtásának, vezetésének folyamatát. Kitér továbbá a felderítőszervek által alkalmazott alapvető adatszerzési technikák ismertetésére is. A jegyzet második részében a szerzők elemzik a harcmező felderítő előkészítésének teljes vertikumát, alapvetően a felderítő szakaszparancsnok szemszögéből, a hadműveleti tiszt feladatrendszerére is kitekintve. A harmadik rész célja, hogy segítse az ejtőernyős kiképzésben részt vevő honvédtisztjelölteket az elméleti és gyakorlati felkészítés minél alaposabb elsajátításában. A jegyzet utolsó fejezetével a szerzők szándéka az, hogy a leendő felderítőtisztek megbízható alapokat sajátíthassanak el a túlélés alapismereteiből.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

A kiadvány elektronikusan, ingyenesen hozzáférhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudásportál oldalán is.

---

 

Jany János: A világ jogrendszerei. Civilizációelmélet és jogtudomány. Budapest : Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021

A kötet teljesen új perspektívából mutatja be a világ jogrendszereit, mert a szerző szakít az eddigi sémákkal és olyan új rendszertant alkot, amelyben az európai mellett az angolszász jog világa éppúgy megtalálja a helyét, mint a kínai, a japán, a zsidó és az iszlám jog, sőt, a természeti népek szokásai is.A sorokat olvasva olyan új fogalmakkal ismerkedünk meg, mint a legiszlatív, interpretív és konszenzuális jogi rendszer, a normatív dialektus, a fogolyállam vagy a jogrendszerek dinamikáját leíró adaptáció és transzformáció, amelynek révén párhuzamos vagy összetett rendszerek születnek. E valóban globális merítésű könyv feltárja az egyes rendszerek mögött meghúzódó nagyon eltérő emberképet és a társadalomformáló erejű ideológiák hatásait is.A mű nem leíró jellegű ismertetése az egyes jogi kultúráknak, mert elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen okság és összefüggésrendszer mutatható ki az egyes civilizációk és azok jogfelfogása között, miközben időben és térben hatalmas utazásokat teszünk Rómától a posztmodern világig, a germán szokásoktól a japán szamurájok államáig

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---