Könyvajánló - 2021. október 29.

1919 – A Nagy Szétesés. (szerk. Hermann Róbert, Ligeti Dávid), Budapest: Országház Könyvkiadó, 2021.

A tanulmánykötet az Országház főrendiházi üléstermében 2019 novemberében megrendezett történettudományi konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. A tudományos tanácskozás a „Sorsfordító évek” konferenciasorozat második rendezvényeként azzal a céllal került megrendezésre, hogy az események 100. évfordulóján 1918 őszétől 1919 végéig nyomon kövesse azt a politikai, társadalmi folyamatot, amelynek eredményeként Magyarországon meglazultak és elpattantak azok a szálak, amelyek a dualizmus korában, de még az első világháború alatt is kohéziót biztosítottak a nemzetnek, s melynek eredményeként 1919-ben az ország a folyamatos bomlás, szétesés állapotába jutott. A rendezvényen a korszakot s az eseményeket kutató történészek ennek a szétesési folyamatnak a kiváltó okait, lefolyását, nemzetközi hátterét és belső ellentmondásait elemezték. A konferencia előadói és egyben a kötet szerzői: Anka László, ifj. Bertényi Iván, B. Müller Tamás, Bödők Gergely, Csorba György, Gali Máté, Hamerli Petra, Hatos Pál, Horváth Csaba, Ligeti Dávid, Nánay Mihály és Perczel Olivér. A kiadványt Hermann Róbert és Ligeti Dávid szerkesztette.

---

 

Perényi Zsigmond báró. Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai. (szerk. Kedves Gyula, Pelyach István), Budapest: Országház Könyvkiadó, 2020.

Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848–1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert, forrásokra alapozott tudományos igényű feldolgozása még várat magára. Az Országgyűlési Múzeum szervezésében 2019. október 7-én megtartott konferencia elsődleges célja az volt, hogy feltárja s főbb csomópontjaiban bemutassa azt az egyenes ívű, hosszú és tevékeny életutat, amelynek 1849. október 24-én Pesten a megtorlást levezénylő Haynau táborszernagy bosszúvágya vetett véget. Munkásságának minden részletre kiterjedő elemzése azért is fontos, mert kultusza a kárpátaljai magyarság nemzeti identitása megőrzésének egyik lényeges eleme mind a mai napig. Nagyszőlősön felállított szobrának sorsa hitelesen példázza ezt. A tudományos ülés előadói, kötetünk szerzői a közlés sorrendjében: Melkovics Tamás, Pelyach István, Miskolczy Ambrus, Kedves Gyula, Hermann Róbert, Csorba György és Csatáry György.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

"...minden édenek neve vad poklokat büvöl..." A Magyarországi Tanácsköztársaság. (szerk. Ligeti Dávid, Vörös Boldizsár), Budapest: Országház Könyvkiadó, 2020.

Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napja a 20. századi magyar történelem egyik tragikus eseménysorozata volt, amelyről az elmúlt száz év alatt egymással ellentétes, olykor szélsőséges értékelések láttak napvilágot. A 100. vforduló alkalmat adott az e diktatúrával kapcsolatos régebbi problémák újragondolására és új kérdések megfogalmazására is. Hol a helye a Tanácsköztársaságnak a 20. századi magyar történelemben? Miként jött létre a proletárdiktatúra 1919 márciusában? Milyen távlati célkitűzéseik voltak az új rendszer irányítóinak? Milyen célokért küzdöttek a Vörös Hadsereg katonái? Milyen volt a diktatúra társadalmi támogatottsága, milyen eljárások alkalmazásával lehet erről évtizedekkel később információkat szerezni? Mit tudtak tenni a tanácsköztársaság megbuktatása érdekében tevékenykedő politikusok? Hogyan alakult e 133 nap utóélete? E kérdésekkel és további problémákkal is foglalkoztak az Országgyűlés Hivatala, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 2019. szeptember 11–12-i nemzetközi konferenciájának különböző szemléletű, többféle megközelítést alkalmazó előadói. A rendezvény címe „…minden édenek neve vad poklokat büvöl…”. A Magyarországi Tanácsköztársaság volt; a címbeli idézet Babits Mihály „Szíttál-e lassú mérgeket…” kezdetű, 1919 nyarán írott, de ekkor még nem publikált versének a diktatúra utópisztikus jövőelképzeléseinek megvalósítására tett kísérletét elítélő részlete. A konferencia előadói egyben e kötet szerzői: Ablonczy Balázs, Anka László, B. Müller Tamás, Bödők Gergely, Csunderlik Péter, Fazekas Csaba, Gali Máté, Gángó Gábor, Hatos Pál, K. Lengyel Zsolt, Ligeti Dávid, Nagy Szabolcs, Paksa Rudolf, Pók Attila, Révész Tamás, Sárándi Tamás, Turbucz Dávid, Ujváry Gábor és Vörös Boldizsár voltak.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Az Országház népi díszítőelemei. (a szöveget írta Tasnádi Zsuzsanna). Budapest: Országház Könyvkiadó, 2021.

A kötet az Országház díszítését a népélet, az ősfoglalkozások, a népi díszítőművészet témájával összefüggésben tekinti át. Az olvasó elé tárja a tárgyakon, képi ábrázolásokon, falfestményeken, tervrajzokon megjelenő azon elemeket, melyeket az építés idején a népi kultúra kutatásának területe felölelt. A bemutatás során hangsúlyos szerepet kap az épületben használt elemek párhuzamba állítása a korabeli néprajzi kutatások eredményeivel, a publikációk, népszerűsítő albumok tartalmával, melyek alapját elsősorban a Néprajzi Múzeumban található anyagok adják.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Az Országház bútorművészete és famunkái. (írta Kelecsényi Kristóf). Budapest: Országgyűlés Hivatala, 2021.

A kötet az Országház építésének időszakából származó, kifejezetten ebbe az épületbe tervezett bútorok, faburkolatok és famennyezetek szépségét, sokszínűségét mutatja be gazdag illusztrációs anyaggal és a legújabb kutatási eredmények felhasználásával. A könyv a famunkák tervezésének és gyártásának történetét ismertetve bepillantást enged e patinás ház berendezésének különleges világába. Az olvasó a klasszikusabb, neogótikus stílusjegyeket hordozó bútorokban és mennyezetekben ugyanúgy gyönyörködhet, mint a századfordulós hatásokat mutató famunkák gazdagságában. A bútorok egy része világkiállítást is megjárt különleges darab volt, némelyik igazi össz-iparművészeti mestermunka. Habár a bútorcsaládok egy-két eleme – épp a használati tárgy mivoltából adódóan – mára már elkallódott, a megmaradt és féltve őrzött darabok ma is szolgálják az országházi mindennapokat, ünnepeket.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---