Könyvajánló - 2020. október 02.
Dombrády Lóránd - Germuska Pál - Kovács Vilmos - Kovács Géza Péter: A magyar hadiipar története - A kezdetektől napjainkig. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2017.
Ez a gazdagon illusztrált kötet a mindenkori magyar haderő haditechnikai ellátását és felszerelését biztosító háttéripar történetét mutatja be a magyarországi modern gyáripar kialakulásától, az 1880-as évektől napjainkig, a 2010-es évekig. Ezt az ellátóipart többnyire hadiiparnak nevezték, az 1950-60-as években középgépipar elnevezéssel is illették, manapság - a védelem és a biztonság megváltozott körülményeihez és feltételeihez igazodva - pedig inkább védelmi iparról beszélnek.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Casper Shih: A siker legmagasabb szintje. Legyél a legjobb vezető Konfuciusz bölcsességével. Budapest, Kossuth, 2019.
Casper Shih (1937) a kínai hagyományokon, filozófián alapuló modern üzletfilozófia atyja. Fontos szerepe volt Tajvan gazdasági növekedésében, illetve Kína globális versenyképességének javulásában. Dr. Shih modellje elsődleges hangsúlyt fektet az emberekre, és a szervezetben dolgozók pozitív kapcsolataira. A vezetőt a szervezet csúcsán elhelyezkedő egyszemélyes pozíciójából a szervezet középpontjába helyezi. A "vezető a középpontban" így a kapcsolatok szövőjévé válik, és különböző formákban továbbra is pozitív energiát generál az egész szervezetben. Ő az "északi sarkcsillag, amely körül más emberek és alkalmazottak keringenek". A Konfuciusz bölcsessége egy olyan kiváló bevezetés, amelynek révén a szerző arra ösztönzi olvasóit, hogy dolgozzák ki a vezetés ősi és modern módszerének elsajátításához vezető saját útjukat a 21. században.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Keserű Barna Arnold: A fenntartható fejlődés hatása a szellemitulajdon-védelem rendszerére. Budapest, Dialóg Campus, 2019.
A nemzeti és nemzetközi politikai közbeszédben egyre újabb területek jelennek meg a fenntartható fejlődés zászlaja alatt, ezzel együtt pedig a fenntarthatóság a hétköznapi életünkben is egyre több helyen jelen van, és a figyelem középpontjába kerül. A fenntartható fejlődés ugyanakkor a tudományban is jelentős fokmérővé vált, és minden tudományterület igyekszik saját magát is a fenntarthatóság jegyében újradefiniálni, és a fenntartható fejlődést szolgálni. Jelen írást is az újradefiniálás igénye ihlette. A jognak is reflektálnia kell a környezetünkben tapasztalható tudományos és társadalmi változásokra, amelyek folyamatosan kihívások elé állítják a jogtudomány művelőit. A reflexió még a jog rendszerén belül is számos eszközzel támogatható, amelyek közül e könyv a szellemitulajdon-jogok világát mutatja be a fenntartható fejlődés szemüvegén keresztül.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Nagy Noémi: A hatalom nyelve – a nyelv hatalma. Nyelvi jog és nyelvpolitika Európa történetében. Dialóg Campus, Budapest, 2019.
Mivel a nyelvhasználatra vonatkozó szabályozásnak a mai napig nincsenek egyetemesen elfogadott rendezőelvei, az egyre hangsúlyosabb nemzetközi szerepvállalás ellenére az egyes államok nyelvi jogi szabályozása és nyelvpolitikája ma is jelentős különbségeket mutat. A téma két okból is rendkívül időszerű. Egyrészt a globalizációhoz kapcsolódó társadalmi folyamatok eredményeként a kisebb nyelvek funkcionális hanyatlása és kihalása nagyobb méreteket ölt, mint bármikor a történelem folyamán, másrészt az etnikai konfliktusok egyik fő forrása éppen a nyelv. Jelen mű ennélfogva az igazságos és helyes nyelvi jogalkotás zsinórmértékeinek kidolgozásához való támpontok keresésén keresztül a világ nyelvi sokféleségének megőrzéséhez, valamint a különféle népek békés egymás mellett éléséhez kíván hozzájárulni. Az elsősorban jogtörténeti szempontú monográfia az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Ausztria és Magyarország nyelvi jogi szabályozása, valamint nyelvpolitikája leíró, értékelő és összehasonlító elemzésére terjed ki, az első ilyen tárgyú jogszabályok születésétől napjainkig.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Téglási András: A szociális jogok alkotmányos védelme – különös tekintettel a szociális biztonság alapjogi védelmére. Budapest, Dialóg Campus, 2019.
„Szegények mindig lesznek köztetek, rajtuk bármikor segíthettek.” Jézus szavai arra utalnak, hogy szegények mindenkor voltak és lesznek is a világon, akiken mindig segíthetünk, és kötelességünk is segíteni. De vajon az államnak milyen szerepe van a rászorulók megsegítésében, és hol húzódik az egyén felelősségének határa? A könyv főbb vizsgálati témakörei: a szociális jogok mint alapjogok fogalma, tartalma, kihívásai, a szociális biztonsághoz való jog, az állam szociális funkciójának történeti és összehasonlító aspektusai, a szociális jogokkal kapcsolatos jogelméleti viták, a szociális biztonsággal kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlat az Alaptörvény hatálybalépése előtt és után, a szociális biztonság védelme a globális válságot követően, a szociális jogok nemzetközi jogi védelme. Elsősorban alkotmányjogi megközelítésből vizsgálódom, az elméleti kérdések körében bemutatom a definíciós problémákat, a szociális ellátások modelljeit, az alkotmányos védelemmel kapcsolatos problematikát, a nemzetközi fejlődéstörténetet (a jogtörténeti és az eszmetörténeti hátteret is), a szociális biztonsághoz való jogra vonatkozó korábbi és hatályos magyar és külföldi alkotmányos szabályozást, valamint a hazai és külföldi alkotmánybírósági és emberi jogi bírósági joggyakorlat legfontosabb szegmenseit, továbbá a mérvadó szakirodalmi álláspontokat is.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Kormány Attila: A tradicionális és a modern kínai jog - A jog fejlődése Kínában a kezdetektől napjainkig. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.
Kínában a jog fejlődése az európai hagyományoktól teljesen eltérő utat járt be. Az európai értelemben vett jog Kínában létre sem jött, a tradicionális kínai jogrendszer minden külső hatástól mentesen fejlődött ki. Már az i.e. 3. században létrejött az a közigazgatási struktúra és jogrend, amelynek keretei több mint kétezer éven keresztül szinte változatlan formában maradtak fent. A kínai jogi kultúra egyik meghatározó jellemzője a jogosultságok hiánya és a kötelezettségek széles halmaza volt, amely kiterjedt állami büntetőpolitikával párosult. A tradicionális kínai jog intézményrendszere a 20. század politikai-gazdasági-társadalmi változásainak eredményeképpen eltűnt. A több évezredes jogi kultúra hagyományrendszerének egyes elemei azonban tovább élnek: a joggal kapcsolatos attitűdök, feltevések, elvek, értékek, mentalitás, viselkedési komplexek és egyes pszichológiai tényezők olyan mély struktúrákat alkotnak, amelyek a mai napig meghatározzák a kínaiak gondolkodását a jogról. Mao totalitárius államának összeomlása után az új vezetés a nyugati államok jogszabályait hívta segítségül a modernizációhoz, a hatalmi berendezkedés keretfeltételei és intézményrendszerének megoldásai azonban megmaradtak. Az elmúlt harminc évben Kína látványos modernizáción ment keresztül. A politikai és jogi reformok teljesen új állami működést honosítottak meg a régi keretrendszerben. Kína a szocializmus sajátos útját járja, miközben a korábban ellenségnek tekintett liberálkapitalista államok jogrendszerének szabályait ülteti át saját jogrendszerébe. A kínai jogi modernizáció tehát a tradicionális kínai jog, a kontinentális jog és a szocialista jog elemeiből egyaránt táplálkozik, miközben a kínai jogi kultúrától idegen jogintézményeket is a saját képére formálja. Kormány Attila munkája ezt a fejlődési utat követi végig a legfontosabb jogi források alapos bemutatásával, régóta égetővé vált hiányt pótolva a magyar jogtudományi irodalomban. Kötetünk méltán tart igényt a jogászhallgatók, a joggal foglalkozó szakemberek és a jog iránt érdeklődő tágabb olvasóközönség érdeklődésére.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---