NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Könyvajánló - 2021. december 17.

Robert J. Shiller: Narratív közgazdaságtan. Hogyan hatnak a vírus módjára terjedő történetek a gazdaságra? Budapest: HVG Könyvek, 2020.

Hogyan befolyásolják a döntéseinket és a viselkedésünket a lényegtelennek tűnő történetek?Míg ez a kérdés már régóta foglalkoztatja az emberiséget és a társadalomtudósokat, a közgazdászok többsége mereven elzárkózik az ilyen irányú kutatásoktól. Modelljeikben nincsenek történetek és érzelmek, csak racionálisan gondolkodó homo oeconomicusok.Robert Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász legújabb könyve rendkívüli áttörés, mivel a gazdasági narratívák eddig ismeretlen világát tárja fel. Meggyőződéssel állítja, hogy a válságok előre jelzéséhez és a piaci problémák hatékony kezeléséhez a vírus módjára terjedő, népszerű gazdasági történetek szisztematikus elemzésére - narratív közgazdaságtanra - is szükség van.Újszerű megközelítésben, rengeteg - eddig figyelmen kívül hagyott - történelmi példával, digitális adatbázisok felhasználásával teszi le az új paradigma alapjait. Gondolatébresztő fejtegetéseiből kiderül, hogy a gazdasági döntéseinket az igaz vagy éppen hamis történetek egyaránt befolyásolhatják. Megtudhatjuk azt is, miképp válhatnak a szájhagyomány útján, valamint a sajtó es a közösségi média csatornáin terjedő sztorik a gazdasági események hajtóerejévé, vagy vezethetnek válságokhoz, tömeges munkanélküliséghez, fokozódó egyenlőtlenséghez, vagy akár háborúhoz.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Seth Godin: Na, ez már marketing! Nem látnak, amíg nem tanulsz meg látni. Budapest: HVG Könyvek, 2020.

Legyél büszke a munkádra! A kiváló marketingesek nem a saját vállalatuk vagy startupjuk problémáját akarják megoldani a vásárlók segítségével, hanem a marketinget használják arra, hogy megoldják mások problémáit. Nemcsak zajt csapnak; jobbá teszik a világot. A valóban nagy hatású marketing a nagylelkűségben, az empátiában gyökerezik.

E könyvből megtanulhatod, hogyan:
-    azonosítsd a legkisebb életképes piacodat;
-    szerezd meg a célközönséged bizalmát és felhatalmazását, használd a beszédmódjukat;
-    merj feszültséget kelteni és feszültséget feloldani;
-    add az emberek kezébe a megfelelő eszközöket és történeteket a céljaik eléréséhez.

Elég a hazugságból a spamekből és abból, hogy bűntudatod van a munkád miatt! Elég abból, hogy a közösségi média mutatószámait összekevered a valódi kapcsolatokkal és lopott figyelem megszerzésére pazarolod a pénzt! Elég abból, hogy nem vesznek észre. Itt az idő, hogy megtanulj látni, és így mások számára is láthatóvá válj.

„Erre vártál mostanáig. A lehetőségre, hogy az üzeneted végre azokhoz jusson el, akiknek szüksége van a termékedre, hajlandók fizetni érte és beszélni róla. Meggyőződésem, hogy ezt csak úgy tudjuk elérni, ha tényleg ismerjük, értjük és megszólítjuk a célcsoportunkat. Ha empátiával, odafigyeléssel, érdekes történetekkel és hiteles cselekvéssel elérjük, hogy bevonódjanak, örömmel adják tovább másoknak is a jóhírünket. E könyv hatására más kérdéseket teszel majd fel és más válaszokat adsz rájuk. Megváltozik, hogy mit veszel észre, és ezzel együtt a munkád minősége is. Jobbá teheted a világot azáltal, hogy jobb dolgokat alkotsz. Hidd el, számít a munkád. Mutasd meg mindenkinek!” (Seth Godin)

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Halmai Péter: Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2021.

Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU − a pénzügyi összefüggéseken túl − a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek.

A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz.
A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői?

Az „ökonómia” az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Udo Ulfkotte: A menekültipar. Hogyan profitálnak politikusok, újságírók és civilszervezetek a menekülthullámból? Budapest: Patmos Records, 2016.

Tudta Ön, hogy már most is hárommillióan dolgoznak a bevándorlókért Németországban, háromszor annyian, mint az autóiparban, a BMW-től az Opelen át a Volkswagenig együttvéve? Nem? És azt, hogy a menekültipar Németországban évente 13 billió (!) forintos üzlet? Ha elolvassa Udo Ulfkotte tények sokaságával alátámasztott leleplező könyvét, másként fog gondolkodni a menekültkérdésről.

Egy évvel a Magyarországon is nagy visszhangot kiváltó, Megvásárolt újságírók című médiakritikai könyve után, újra forró témához nyúlt Udo Ulfkotte német tényfeltáró újságíró, aki 17 éven át volt a nagyhírű Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója és szerkesztő-riportere. Ulfkotte annak járt utána, hogy kik és mekkora hasznot húznak a milliószámra Európába érkező észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai menekültből? A bevándorlóimport fenntartása és növelése sokak érdeke, miközben hatalmas károkat okoz az európai adófizetőknek, akik egyre kevésbé érzik otthon magukat saját országukban.

A kutatás eredményei még a sokat látott szerzőt is megdöbbentették. A média által világhírűvé vált a Willkommenskultur kifejezés, az Angela Merkel által meghirdetett nyitott kapuk politikája. Kevesen tudják azonban, hogy a menekültipar 2016-ra Németországban 42 milliárd eurós gigaüzletté vált. Róluk, a nyertesekről és a vesztesekről írta könyvét Udo Ulfkotte.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Frederic S. Mishkin: Makroökonómia. Gazdaságpolitika és gyakorlat. Budapest: Alinea Kiadó, 2020.

Sohasem volt még izgalmasabb időszak a makroökonómia tanulására, tanítására. A 2007–2009-es világméretű pénzügyi válság reflektorfénybe állította a makroökonómiát, és világszerte arra sarkallta az oktatókat, hogy gondolják újra annak tanítását. Az eltelt két évtizedben jelentős szemléletváltás és hangsúlyváltás történt a makroökonómia tudományában, ennek megjelenítése az oktatásban a pénzügyi válság után még inkább szükségessé vált. A válság súlyosságát a legtöbb közgazdász az 1929–33-as világválságéhoz hasonlítja, nem hasonlíthatók össze ugyanakkor a gazdaságpolitika válságra adott válaszai. Frederic S. Mishkin tankönyve alaposan és érhetően mutatja be a kormányzatok rendelkezésére álló fiskális és monetáris eszközök előnyeit és korlátait. Meggyőződésünk, hogy a tankönyv sokat fog segíteni abban, hogy az ebből felkészülő hallgatók megtalálják a megfelelő válaszokat a munkájuk során felmerülő problémákra, akár a kormányzás, akár a vállalati szféra, akár a bankvilág területén helyezkednek majd el. Szükség is lesz a tudásukra, hiszen a könyv megjelenésekor éppen egy újabb, minden eddigitől eltérő válság kapujában állunk.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---