Könyvajánló - 2021. július 02.

Klímaváltozás és Magyarország. (szerk. Szathmáry Eörs), Osiris, Budapest,2020.

„A Felelős Értelmiség szimpóziuma áttekintette az élettelen, az élő és a társadalmi környezet egymással is összefüggő káros fejleményeit, tendenciáit. Ne alakoskodjunk: szinte minden arra mutat, hogy alig egy évtizedünk maradt a hathatós cselekvésre! Az optimista forgatókönyvek szerint! A gazdasági, politikai és környezeti negatív hatások olyan disztópiát valósíthatnak meg a Földön, hogy olyat - szó szerint - nem látott még a világ. A halmozódó problémák talán megoldhatók vagy csökkenthetők, de fel kell ismerni, hogy ez globális együttműködést kíván. Nincs más út! Illúzió azt hinni, hogy ebből bárki joggal kihúzhatja magát. A társadalmi túlélésnek minden szinten ára lesz, a globálistól az egyéniig. Mindezt azért, hogy ne kelljen megfizetnünk azt a hatalmas, végső árat, ami az ismert technológiai civilizáció és kultúra végpusztulását jelenti. Ütött a valódi cselekvés órája! Most vagy soha...” Pálinkás József - Szathmáry Eörs

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---


Adam Zamoyski: Varsó, 1920. Hogyan nem tudta Lenin meghódítani Európát? Rézbong Kiadó, Göd, 2020.

"Legtöbbünk számára talán meglepő, de Európa sorsa egy olyan csatában dőlt el, amit a két világháború között vívtak. A Varsó kapui előtt lezajlott drámai és végzetes 1920-as események jelentősége Marathónnal és Waterlooval vetekszik, de ami akkor és ott történt, mára jobbára feledésbe merült.

Pedig a varsói csata döntően hatott az 1920-as és harmincas évek politikájára, a második világháború menetére, majd az 1945 utáni béke-kötésre, és Európa-szerte meghatározó módon formálta sokak világlátását. Olyanokét, mint Sztálin, Churchill és De Gaulle, akik maguk is alakították az eseményeket, és olyanokét is, mint Mussolini, Franco vagy Hitler, akik a partvonalról figyelték feszülten, hogy mi történik.

Hogy ez a feledékenység minek köszönhető, arra nem nehéz rájönni. Az egyik ok, hogy bár a csata valóban megváltoztatta a történelem menetét, nem fordulópontot jelentett, hanem megelőzött bizonyos eseményeket. Ezért azok, akik nem vettek részt benne közvetlenül, nem érzékelték a hatásait. A másik, hogy a kor történetírói akkoriban éppen más témákkal voltak elfoglalva. Például azzal, hogy a saját nemzeti nézőpontjaik szerint megkomponált győzelmi énekeket zengjenek a Nagy Háborúról. Akik mégis említést tettek a varsói csatáról, azok általában a szovjet történészek felfogását követték. A szovjetek számára elfogadhatatlan volt a gondolat, hogy az országuk háborút vesztett. Ezért az eseményeket inkább az orosz polgárháború részeként kezelték, amelyet végső soron megnyertek. A második világháború aztán teljesen felül¬írta az 1920-as küzdelem kimenetelét, és ezzel látszólag zárójelbe is tett mindent, ami akkor történt. A többit a rá következő évtizedekben elvégezték a Kelet-Európával kapcsolatos negatív sztereotípiák és a szocialista ortodoxia állításait kritikátlanul átvevő nyugati történészek." (Adam Zamoyski)

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Richard McGregor: Ázsia a világban. Harc a globális dominanciáért. Gondolat, Budapest, 2020.

Az Ázsia a világban Kína, Japán és az USA háromoldalú kapcsolatát követi nyomon a háború után, sorra veszi a geopolitikai fordulatokat, az egymással összecsapó személyiségeket, a kereskedelmi versengést és vitákat, a történelmi elsőbbségért folytatott, soha véget nem érő küzdelmet. Ma már tisztábban összeilleszthetők évtizedek történetének a darabkái, köszönhetően a frissen feltárt, a tokiói és pekingi kapcsolatokat részletező amerikai dokumentumoknak - ezek némelyike mindenki számára hozzáférhető, mások az információs törvény értelmében kikérhetők, megint másokat egyszerűen elloptak, és a WikiLeaks jóvoltából az interneten kötöttek ki. Tokió diplomáciai archívumaiban fellelhetők a japán-kínai vezetők beszélgetései és sok más dokumentum, ami még néhány éve nem volt hozzáférhető.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Lilach Gilady: A presztízs ára. Hivalkodó fogyasztás a nemzetközi kapcsolatokban. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest, 2019.

Vajon mennyit ér a presztízs, ha a nemzeti státusz a tét? Hogyan befolyásolja a státuszjavak fogyasztása a nemzetállamok megítélését és pontosan mely státuszszimbólumok mozgatják leginkább a nemzetközi kapcsolatrendszereket?

Lilach Gilady, a Torontói Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezető professzora kötetében a geopolitikai kérdések és történelmi lépések közgazdaságtani vetületét elemzi, a válság után megerősödő viselkedési közgazdaságtan megközelítésében. Állami berendezkedésektől és a hatalomgyakorlási formáktól függően a nemzetközi kapcsolatok irányításában jelenleg az erő különböző típusai dominálnak. Míg a történelmi idők során elsősorban a katonai erőre és gazdasági teljesítményre alapozott, úgynevezett kemény vagy hard power típusú hatalomgyakorlás volt jellemzőbb, napjainkban egy állam megítélését és pozitív benyomását egyre inkább a puha hatalomgyakorlás vagy soft power eszközei határozzák meg. A presztízst az információmegosztás képessége, az oktatás, az innováció, a kulturális kapcsolatok, továbbá a diplomáciai lépések megfontolt mintázatai és a fejlődő világot támogató akciók hordozzák.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Jean-Louis Harouel: Emberi jogok a nép ellen. Századvég Kiadó, Budapest, 2020.

Jean-Louis Harouel (1944-) jogtörténész, a párizsi Panthéon-Assas Egyetem professzor emeritusa.
A Sciences Pón tanult, majd jogi doktorátust szerzett. Az igen termékeny író több mint húsz könyv szerzője, például: Esszé az egyenlőtlenségről (1984), Kultúra és ellenkultúra (1994),Vissza a nemzethez (2014), A kereszténység igazi géniusza (2012) és A jobb-bal megosztottság tovább folytatódik (2017).

Mióta a nyugati országok az emberi jogokra való hivatkozást politikájuk középpontjába emelték, kollektív tehetetlenségbe zárták magukat.
E könyv nem az emberi jogok eszméjét, hanem annak ideologikus használatát elemzi és bírálja.
A szerző szerint egy új világi vallásról van szó, amelynek lényege a diszkriminációellenes megszállottság. Ez a megszállottság bénítja meg a nyugati országok, különösen Franciaország politikáját, és egy olyan korszakban erőltetik, amikor a társadalom egyensúlya megbillent az emberi jogok leple alatt berendezkedő iszlám miatt.

A könyv könyörtelen logikával fedi fel e perverz mechanizmus mozgatórugóit. Az érvek erejével mutat rá a szerző, hogy napjainkban nem a nép jogát kell védeni az államtól, hanem - épp ellenkezőleg - a saját népe jogát kell megvédenie az államnak.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---