NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Könyvajánló - 2021. szeptember 24.

 

Csatáry György: A Rákóczi-kor emlékhelyei Kárpátalján. „RIK-U” Kft., Beregszász-Ungvár, 2020.

Kiadványunk a fejedelmi Rákóczi-család tagjait, a szabadságért folytatott küzdelmeiket, valamint a kárpátaljai Rákóczi-kor emlékhelyeit ajánlja az olvasók figyelmébe.

Népszerű formában, de mégis tudományos igénnyel tekintjük át a vidékünkön végbement vonatkozó történelmi eseményeket. Továbbá ismertetjük azokat az emlékhelyeket, amelyeket vidékünk lakossága a Rákóczi-kornak szentelt. A kiadványt a szűkebb pátriánk történelmét kedvelőknek, történészeknek és turistáknak ajánljuk.

Készült a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kiadói Részlege és Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja közreműködésével.

A kötet adatait és elérhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Borbás Beatrix: A jogegyenlőség női szempontjai az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos rendszerében. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020.

Egyenlők vagyunk-e a jog asztalánál? Minek kellett, kell megváltoznia ahhoz, hogy az amerikai kontinens fekete lakossága egyenértékű alkotóeleme legyen az Államoknak? A nők valóságosan egyenlők-e, vagy jogaik csak formálisak? Engedi-e a közpolitika érvényesülni a női szempontokat? Melyek a sajátosan női érdekek? Érdekükben áll-e például egy pozitív diszkriminációs előírás a munka világában? Bizonyítható lenne egy ilyen előírás alkotmányos felülvizsgálata esetén a kényszerítő kormányzati érdek léte? Összevethető-e a faji megkülönböztetés és a biológiai nemek diszkriminációja? A nők és a férfiak biológiai különbözősége szerepet játszhat-e a katonai akadémiai felvételben? Milyen öt szempontot vizsgál az USA Legfelsőbb Bírósága a megkülönböztetés megengedhetősége körében? (Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke)
 
A könyv egy klasszikus alkotmányossági alapelv, a jogegyenlőség (esélyegyenlőség, diszkrimináció tilalma) „női” szempontjainak lényeges tartalmát vizsgálja az USA alkotmányos rendszerében. A legtöbb alkotmány nem véletlenül emeli ki – a nemzetiségi és a felekezeti egyenjogúsággal egyetemben – a nők és férfiak közötti egyenjogúságot, miután a történelem során ezeket a jogokat sértették meg leginkább. Az alkotmánybíróságok jogértelmezéseikben finom teszteket dolgoztak ki az emberi méltósággal összekapcsolva ezen jogterületen; különösen érdekes az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányértelmezése. A szerző határozott kutatási célja mellett bemutatja az USA alkotmányos rendszerét is. Jó szívvel ajánlom a színvonalas könyvet minden olvasónak.
(Dr. Kukorelli István, egyetemi tanár)
 

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Horváth István, Heltai András: A magyar-német játszma. Emlékezés és dokumentumok. Corvina, Budapest, 2015.

Dr. Horváth István nyugalmazott nagykövet új könyvében a nyolcvanas évek magyar-német kapcsolatai és a hazai belpolitika történései állnak a középpontban. A szerző Magyarország, de hangsúlyosan a ,,reformerek nagyköveteként" nem csupán felidézi a korabeli politikai osztály képviselőinek szerepét, a magyar-német tárgyalások sok tekintetben nem ismert hátterét és a rendszerváltozás mint a hatalomátadás felülről irányított folyamatának értelmezését, hanem mindehhez mellékeli magánarchívumának bizalmas, de eddig még nem publikált dokumentumait és vonatkozó fényképgyűjteményét is. A kötet újdonsága, hogy nemcsak a szerző, a dokumentumok is beszélnek. A kötet három része, a Heltai Andrásnak adott interjú, a politikai dokumentumok, valamint a korabeli fényképek gyűjteménye inspiráló környezetet teremtenek a továbbgondolásra, nemcsak a kortörténet hivatásos művelői, hanem minden érdeklődő olvasó számára.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Slachta Krisztina: "Rokonlátogatók". A magyarországi németek kapcsolatainak állambiztonsági ellenőrzése - egy ellenségkép története. Elemzés és források. Kronosz, ÁBTL, Pécs – Budapest, 2020.

Az ún. rokonlátogatók, azaz a második világháború után Magyarországról kitelepített németek és itthon maradt rokonaik kapcsolattartására, a svábok utazásaira a magyar állambiztonság is felfigyelt. A magyarországi németek elleni állam(biztonság)i intézkedéssorozatok második hulláma az 1956-os forradalmat követő megtorlások során, illetve azok lezárulta után kezdődött meg. Az 1960-as évek elejétől egyre nyitottabb utazási lehetőségek révén az elűzött vagy elmenekült német származású egykori magyar állampolgárok már nyugati rokonlátogató turistaként érkeztek az országba, és új hazájuk, a nyugati fogyasztói társadalom értékrendjét és tárgyi kultúráját közvetítették a szocialista Magyarország felé, amit az állambiztonság ellenséges diverzióként, nyugati fellazító politikaként értékelt. Az állambiztonság a Kádár-rendszer konszolidálódása idején is igyekezett fenntartani a hiszterizált hidegháborús és "ellenforradalmi" viszonyokat, ahol csak lehetséges volt, ellenségeket keresett - és talált. A rokonlátogatóként érkező egykori kitelepített németek elleni állambiztonsági fellépés egy sikeres belső ellenségkép-kreálás eredménye, melynek csúcsai egy-egy leleplezett kémügy során a széles nyilvánosságot is elérték. A rokonlátogatók utazásaira vonatkozó ügynöki jelentések tartalma azonban éles ellentétben áll az állambiztonsági objektum-dossziék összefoglaló jelentéseiben vélelmezett - ám tényként kezelt - ellenséges tevékenységgel. A magyar állambiztonság esetükben egy olyan ellenségképet, illetve egy olyan feltételezett ellenséges csoportot vélt felfedezni, akikkel szemben hatékonyan alkalmazhatóak voltak az állambiztonság hidegháborús toposzai és a kémelhárítás kliséi. A rokonlátogatók állambiztonsági kontrolljának története ily módon elsődlegesen egy ellenségkép története.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Krzysztof Szczersk: Az európai utópia. Az integráció válsága és a lengyel reformkezdeményezés. Rézbong Kiadó, Göd, 2018.

"Az a kulcskérdés, hogy megint egyenrangú státuszú tagállamokra épül-e az Unió, a közösségi lét mellett megőrzik-e az egyes államok szuverenitását. Ez nem lesz könnyű, mert sok európai nemzet hozzászokott ahhoz, hogy a függőség állapotában éljen. E könyv hihetetlenül fontos hozzászólás ehhez a most kezdődő vitához.
Nemcsak azt írja le a szerző, hogy milyen betegségben szenved az Unió, hanem azt is megmutatja, milyen irányt kell vennie a javító munkának. A lengyel történelmi tapasztalat, akárcsak a lengyel vallásosság, kivételes. Ezért pedig még fontosabb ez a tapasztalat Európa számára." Zdzisław Krasnodebski

Krzysztof Szczerski 1973-ban született Krakkóban. 1997-ben a Jagelló Egyetemen szerzett politikatudományi diplomát, majd 2001-ben doktori fokozatot. 2013-tól a Jagelló Egyetem docense. 1998-tól 2001-ig a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt, 2007-08-ban külügyi államtitkár, 2009-10-ben miniszterelnöki tanácsadó, majd a szejm alelnöke 2011-től 2015-ig. 2015 januárjában a lengyel parlament képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. 2015 augusztusától Andrzej Duda lengyel elnök kabinetvezetője.

"Európa természetesen megteheti, hogy nem hallgat Lengyelországra, természetesen figyelmen kívül hagyhatja a közép-európai térségből kapott recepteket, maradhat a téves politika régi kerékvágásában, amelyet a valóságtól elszakadt, a pozíciójukban önmagukat megerősítő brüsszeli eurokraták utópista elitje ural. Megteheti, csak nem éli túl."

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---