Könyvajánló - 2021. június 25.

Rodney Howard-Browne, Paul L. Williams: Merénylet Amerika ellen. Hogyan árusítják ki az Egyesült Államokat? Patmos Records, Budapest, 2020.

Jó néhány évvel ezelőtt kezdtem el azon gondolkodni, hogyan működnek a világban a dolgok, például kormányzatok vagy a bankrendszer. Hogyan működhet ellenőrzés nélkül a magántulajdonú központi bankok "törvényes" rendszere? Azt hallottuk, hogy Bernie Madoff piramisjátéka volt az évszázad bűncselekménye, de ez nem igaz. A bűncselekmények csúcsán a világméretű jegybankrendszer áll, amelyben a bankok a politikusok segítségével a semmiből állítanak elő pénzt, és ezzel több milliárd embert fosztanak ki!

Dél-Afrikából származom, és valahogy mindig éreztem, hogy valami nincs rendben. Csak nem tudtam megfogni azt, hogy mi nem stimmel. Aztán rájöttem arra, hogy a titkos elit módszere az emberek emberek elleni uszítása, azért, hogy amikor elkezdenek harcolni egymással, megfosszák őket a vagyonuktól. Háborúk és népirtások történnek, amikor az emberek a nemzetek anyagi javaiért küzdenek: az olajért, az aranyért, a gyémántokért - és a listát hosszan folytathatnánk.

Ebben a könyvben igyekeztünk mindent alaposan dokumentálni, sok száz jegyzettel. Bízom benne, hogy a könyvünkben sikerül elmondanunk az elmúlt 200 év történetét, amelyben a vezérfonalat a kapzsiság és irigység - vagyis a pénz szerelme jelentette. Cecil Rhodestól a napjainkig semmi nem változott. Sokakat elhallgattattak, akik megpróbálták leleplezni a problémát, és felléptek azok forrásával szemben. Az irántuk való tiszteletből is, nekünk a saját nemzedékünkben kell kiállni az igazságért! Épp itt az ideje. - Dr. Rodney M. Howard-Browne

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Peter Pomerantsev: Semmi nem igaz, bármi lehetséges. Az új Oroszország szürreális szíve. Európa, Budapest, 2019.

Üdv a 21. századi Oroszország szürreális szívében! Az új Oroszországban még a diktatúra is csak egy valóságshow, melynek szereplői művészlelkű bérgyilkosok, a Kreml bábjátékosaivá avanzsáló színházi rendezők, öngyilkos szupermodellek, magukat keresztes lovagnak képzelő motoros banditák, forradalmár oligarchák.
Ez itt az új pénz és az új hatalom birodalma, mely oly gyorsan változik, hogy darabokra töri maga körül a valóságot. Az ország, ahol semmi nem igaz, és bármi lehetséges, még az elképzelhetetlen is.
Az orosz emigráns szülők gyermekeként Londonban felnövő tévés producer, Peter Pomerantsev több mint tíz évet dolgozott Moszkvában. Amikor belevetette magát a robbanásszerűen fejlődő orosz tévéiparba, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint feltérképezni az országban tomboló korrupció legrejtettebb zugait. Füstös tárgyalókban találkozott az orosz médiagépezetet irányító propagandagurukkal, felkereste a szibériai maffiavárosokat és a szupergazdagok londoni és amerikai szalonjait, aranyásó-akadémiák és agymosó önképző tanfolyamok titkainak nyomába eredt. Ahogy a Putyin-rezsim egyre agresszívabbá vált, úgy merült Pomerantsev egyre mélyebbre.

A Semmi nem igaz… szórakoztató és felkavaró, felejthetetlen utazás a dekadencián át az őrületbe tartó országba. A szerző tűpontos felismerései fájdalmasan, ijesztően ismerősek lehetnek a magyar olvasónak.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Henry Farrell, Abraham L. Newman: Magánszféra és hatalom. Transzatlanti küzdelem a szabadságért és a biztonságért. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest, 2020.

Az ezredfordulón a magánszféra védelmének ügye és a terrorizmus szinte teljesen irrelevánsnak tűnt a nemzetközi kapcsolatokban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások, az Iszlám Állam felemelkedése, Edward Snowden leleplezései és a platformszolgáltató vállalatok dominanciája azonban teljesen újrarajzolták a politikai és gazdasági teret. Új problémák – például a mesterséges intelligencia kifejlesztéséért folytatott verseny és a 2016-os amerikai elnökválasztás részeként lezajlott dezinformációs kampány – kerültek a nemzetközi politikai diskurzus előterébe. Hogyan található meg a szabadság és a biztonság közötti egyensúly a multinacionális vállalatok és az egyre sűrűsödő társadalmi hálózatok világában?

Henry Farrell (George Washington University) és Abraham L. Newman (Georgetown University) professzorok azt vizsgálják, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok, a világpolitika két legfontosabb szereplője milyen szabályozási gyakorlatot követ a magánszféra védelme és a biztonság vonatkozásában, és ez hogyan formálja a transzatlanti kapcsolatokat.

A szabadságért és biztonságért vívott transzatlanti harcot általában a békeszerető Európai Unió és a háborúpárti Egyesült Államok ütközeteként ábrázolják. Ez azonban túlzottan leegyszerűsítő – állítják a szerzők. Az igazi vita valójában két transznacionális szövetség között zajlik – amelyek közül az egyik a biztonságot, a másik pedig a szabadságot tartja fontosabbnak –, és e kettő küzdelme teljesen átformálta a megfigyelések politikáját, az e-kereskedelmet és az adatkezelési jogokat egyaránt. E három nagy területhez kapcsolódóan a szerzők bemutatják, hogyan erősödtek és gyengültek meg e határokon átnyúló együttműködések, illetve szövetségek. A kölcsönös gazdasági függőségek és hálózatok korában a kötet egy friss nézőpontot kínál az információ és a hatalom szerepéről.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---


Mesterséges természetesség. Környezetkárosítás és természetvédelem Ázsiában. (szerk. Salát Gergely, Szakáli Máté, Szász Réka), Typotex, Budapest, 2020.

Földünk jövője szempontjából meghatározó lesz, hogy a legnépesebb kontinens, Ázsia országai meg tudják-e állítani saját környezetük pusztulását, fenn tudják-e tartani gyors fejlődésüket ökoszisztémájuk összeomlása nélkül. Ha Kína, India és a délkelet-ázsiai államok az eddigi fejlődési útjukat követik, az függetlenül más földrészek törekvéseitől, globális katasztrófával járhat. Az ázsiai országok felismerték a helyzet súlyosságát, ugyanakkor mindeddig csak kisebb lépéseket tettek a károk enyhítéséért. Melyek jelenleg a Távol-Kelet legfőbb környezeti problémái? Milyen érdekek vannak jelen a kelet-ázsiai környezetpolitikákban, és kik képviselik azokat? Hogyan birkóz(hat)nak meg a helyi vezetők és társadalmak a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság kettős követelményével? Milyen szerepet játszanak a vallások az ökológiai válságról szóló nyilvános vitákban? Milyen attitűdökkel igyekeznek az emberek alakítani jövőjüket? Könyvünk tanulmányai ezekre a – mindannyiunk életét befolyásoló – kérdésekre keresik a válaszokat.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Jonathan Safran Foer: Globális öngyilkosság. Bolygónk megmentése a reggelinél kezdődik. Helikon, Budapest, 2020.

Van-e ma égetőbben aktuális téma a klímaválságnál? Annak nyomasztó tudata, hogy Földünk az emberi tevékenység következtében fokozatosan melegszik, egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. A tudományos élet szakértői napról napra vészhelyzetet hirdetnek, évente dőlnek meg hőségrekordok, és egyre riasztóbbak a statisztikák.

Hogyan lehetne érdekelté tenni az emberiséget tulajdon túlélésében? Miképp tudnánk leküzdeni azt a tétlen közönyt, mely lehetetlenné teszi, hogy szembenézzünk a globális környezeti krízis jelentette veszélyekkel? És tehet-e egyáltalán bármit is az átlagember bolygónk megmentése érdekében? Jonathan Safran Foer ezen fajsúlyos kérdések megválaszolására vállalkozik. A Gobális öngyilkosság egyedülállóan bátor számvetés a klímaválságot övező félelmekkel és tehetetlen dühvel; aprólékos kutatáson nyugvó, gondolatébresztő értekezés az éghajlatváltozás okairól és lehetséges megoldásairól, élvezetes történelmi példákkal tűzdelt, egyszerre illúziómentes és reményteli felszólítás a kollektív cselekvésre, egyúttal magával ragadó személyes vallomás is, amelyben a szerző kíméletlen őszinteséggel tárja fel a könyv írását kísérő belső vívódásait.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---