Könyvajánló - 2021. február 26.

Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil. Tények, okok, hiedelmek. Typotex, Budapest, 2019.

A csernobili katasztrófa valószínűleg örökre a világtörténelem részévé vált, akárcsak Pompeji vagy Hirosima tragédiája. Hiába telnek el évtizedek, újabb és újabb generációk akarják megismerni és megérteni, hogy pontosan mi történt 1986. április 26-án. Éppen emiatt született meg 2005-ben az immár klasszikussá vált Csernobil – Tények, okok, hiedelmek című könyv, melynek szerzői szakmai küldetésüknek érezték, hogy tisztázzák mindazt, amit csak lehet. Szakszerűen, ugyanakkor mindenki számára érthető módon ismertették a csernobili atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai okokat, a kibocsátott radioaktív szennyezés földrajzi eloszlását és annak egészségügyi következményeit. Részletesen kitértek a korabeli és a későbbi tájékoztatás ellentmondásaira, a média és a szakemberek felelősségére is. Hozzáértésük és alaposságuk miatt a mű ma is alapvetésnek számít a témakörben.

A könyvben bemutatott ismeretek nélkülözhetetlenek az emberiség jövőjéért felelősen gondolkodó XXI. századi ember számára ahhoz, hogy érdemben véleményt alkothasson a nukleáris energiáról. – Pesti Est

Érzelmi alapú állásfoglalások helyett szakszerű, ugyanakkor közérthető könyv. – Dr. Jéki László

---

Tabajdi Gábor: Bomlasztás - Kádár János és a III/III. Jaffa, Budapest, 2019.

"Az adminisztratív intézkedéseknek, a belügyi szervek intézkedéseinek nagy skálája van. Ennek is van fokozata, esetenként, személyenként házkutatást lehet tartani, közlekedést lehet bénítani, összeköttetést, ha akarják, útlevelet be lehet vonni, a belügynél is van ezerféle módszer, amit alkalmazni lehet. S én azt mondom, hogy célszerűen, folyamatosan mindennap alkalmazzák a megfelelő dolgokat. És ennek is csak a végén van az, hogy valakit letartóztatnak, bíróság elé állítanak..." Kádár János 1982-ben ekképpen taglalta a hatalom szolgálatában álló titkosszolgálat, azon belül is a belső elhárítás lehetőségeit a rendszerrel szembenálló személyekkel és csoportosulásokkal kapcsolatban.
Tabajdi Gábor új kötete a Belügyminisztérium 1962-ben megalakult III/III. Csoportfőnökségének működését tematikus rendben tekinti át, és a rendszer belső logikája mentén mutatja be, hogy a belső elhárítás miképpen vált a kádári hatalomgyakorlás meghatározó eszközévé. A történész a részleg egyes osztályainak arányos ismertetése során azt is felvázolja, hogyan lettek a politikai direktívákból és a kádári elvárásokból titkosszolgálati intézkedések.
Tabajdi elemzésének kulcsfogalma a bomlasztás, amely nem csupán a legfőbb hatalomtechnikai törekvést és a leggyakrabban emlegetett állambiztonsági módszert jelöli, de egyúttal sűrítetten és közérthetően jeleníti meg a kádárizmus jellegzetességeit is a belső elhárítás működésében. Az illusztrációként ismertetett esetek jól érzékeltetik, hogy az állambiztonság a legkülönbözőbb eszközökkel igyekezett manipulálni az egyes személyek, autonóm csoportok tevékenységét, miközben gyakran életpályákat tört ketté, lerombolta a bizalmi kapcsolatokat, és erodálta a hagyományos társadalmi kötődéseket, döntően befolyásolva ezzel a magyar társadalom rendszerváltást követő viszonyait is.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

James Longo: Hitler és a Habsburgok - A Führer bosszúja az osztrák királyi család ellen. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020.

A Hitler és a Habsburgok a huszadik század nagy háborúinak kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb aspektusát mutatja be.
Hogyan és mitől alakult ki Adolf Hitler megszállott gyűlölete a Habsburg-család iránt? Miért fogadott bosszút az eltűnőben lévő birodalom, valamint a halott főherceg és a királyi árvák ellen? A kötetből az is kiderül, hogy mit kellett átélniük azoknak a gyermekeknek, akiknek a vére a nácik szerint túlságosan kék volt, de a Habsburgok szerint mégsem eléggé.

Többek közt ez a dühödt érzelem hajtotta Hitlert a hatalomért vívott harcában is, és ez vezetett a második világháború és a holokauszt tragédiájához. Ferenc Ferdinánd főherceg királyi árvái, a hagyományhű Habsburg Birodalmat megbotránkoztató boldog, de rangon aluli házasság gyümölcsei testesítették meg a szemében mindazt, amit a modernitásban, a huszadik században és az Osztrák-Magyar Monarchia többnemzetiségű, multikulturális birodalmában megvetett. Európa királyi családjai sorsukra hagyták a gyermekeket, kiszolgáltatva őket Hitler bosszúszomjának.

Haragját csak fokozta, hogy a két fiú, Miksa és Ernő felnőve apjuk legnemesebb eszméit követték, és nyíltan felszólaltak a náci párt és annak rasszista ideológiája ellen. Az Anschluss után ők lettek az első osztrákok, akiket a dachaui koncentrációs táborba deportáltak. A család nőtagjai - nővérük, Zsófia és a feleségek - heroikus küzdelembe kezdtek, hogy megmentsék a két herceget, bevetve minden tudásukat, női rafinériájukat, és a Mária Terézia főhercegnőtől eltanult személyes diplomácia eszközeit. Állhatatosságuk, bátorságuk óvta meg családjukat a háború árulással, gyötrelmekkel, éhezéssel teli éveiben, majd a háború utáni traumatikus időkben.
James Longo egy évtizeden át tartó kutatómunka és interjúk hosszú sora révén tárta fel a Habsburg-leszármazottak történetét, Hitler gyűlöletének gyökereit és a családtagok bátor küzdelmét a Führer ellen.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz. (Steven Jay Schneider - Ian Haydn Smith szerk.), GABO, Budapest, 2019.

Az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz, amit harminc nyelve fordítottak le és majdnem kétmillió példányban kelt el világszerte, szellemes, informatív szócikkeivel nagyszerű és úttörő alkotásokat gyűjt össze, klasszikusokat és kultkedvenceket, a mindenki számára kötelező filmeket. A mozi több mint egy évszázados történetét felölelő könyv minden országból válogat, az akciófilmtől a westernen, az animációs filmen, komédián, dokumentumfilmen, musicalen, thrilleren, noiron, rövid- és romantikusfilmen keresztül a sci-fiig minden zsáner képviselteti magát.
Az újraszerkesztett és frissített kiadás 500 eredeti filmplakátot és több száz lenyűgöző jelenetfotót tartalmaz. Filmesek és kritikusok idézeteinek és kevésbé ismert tények segítségével, mélyreható filmelemzésekkel és a hozzájuk kapcsolódó statisztikák együttesével ez a mozgóképről valaha készült leggazdagabb válogatás.
Akár a romantikus komédiák, akár a művészfilmek érdekelnek, akár A kék angyal, akár a Kék bársony, az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz talán az egyetlen filmes könyv, amit valaha is a kezedbe kell venned.

Steven Jay Schneider egyike a horrorfilmek legjobb szakértőinek, aki a film minden aspektusával komolyan foglalkozik, ír és előad róla, legyen szó a mozi esztétikájáról, a pszichoanalitikus olvasatairól, vagy a slasher filmek élvezetéről. Ehhez a kötethez most összegyűjtötte a világ legjobb íróit, újságíróit, kritikusait, professzorait, filmkészítőit és rajongóit.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát - Meseterápiás csoporttörténetek. Jelenkor, Budapest, 2019.

Mi történik egy meseterápiás csoportban? Miben különböznek a saját élményű mesecsoportok más önismereti csoportoktól? Elsősorban abban, hogy a mese veszi át a terapeuta szerepét: biztonságot teremt, vezet, kérdez, tükröz, állít és megfejtésre váró, indirekt tanácsokkal látja el a csoport tagjait.
Boldizsár Ildikó tizenhárom év csoporttapasztalatait gyűjtötte össze új kötetében. Gyermekeknek és felnőtteknek vezetett 2-10 napos csoportok történetein keresztül mutatja be, hogyan segítettek a teremtéstörténetek, állatmesék, varázsmesék a legnehezebb helyzetekben: gyermekotthonokban, börtönökben, betegségekben, gyászban és reménytelenségben. A kötet második részében pedig egészséges felnőttek önismereti munkájába pillanthatunk be különféle típusú mesecsoportokon keresztül.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---