Könyvajánló - 2021. november 05.

 

Christianity and human rights. ( szerk. András Koltay). Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021.

Európában a kereszténység döntő szerepet játszott a szabadság fogalmának kialakulásában. Az emberi jogi konstrukció megalkotása azonban elsősorban a felvilágosodás vívmányaként fogalmazódott meg, a kereszténység eszméit az egyén szabadságát korlátozó szellemi áramlat és társadalomszervező erőként tekintve. A kötetben összegyűjtött esszék világosan mutatják, hogy a kultúra, az értékek, a jog és a vallás, azon belül is a kereszténység összefonódása a jogtudomány sajátos területét képezi, és ez egy sokkal teljesebb feltárást igénylő kutatási terület. Az egyes tanulmányok a szabadságjogok által felvetett jogi kérdésekre összpontosítanak, mint például az emberi méltóság, valamint a szólás-, vallás- és gondolatszabadság. A kötetben közreműködő szerzők mindegyike magyarországi akadémikus, tanulmányaik egy nagyon időszerű és nagy vitát kiváltó kérdés megnyilatkozásai, amelyek nemcsak hazánkban, hanem egész Európában is rendkívül fontosak.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Babucs Zoltán - Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek. Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred a második világháborúban. Budapest: Puedlo Kiadó, s.a.

A kötet emléket kíván állítani azoknak a - javarészt egri vagy heves megyei illetőségű - honvédeknek, akik Eger háziezredében a 14. gyalogezredben harcoltak a második világháborúban.

A könyvet 16 korabeli színes és mintegy 130 fekete-fehér fotó illusztrálja, több táblázat ábrázolja, az egykori térképvázlatokon lehet nyomon követni a harcok színhelyeit. Egyedi módon kerül bemutatásra az ezred tisztikara, több mint 200 tiszt katonai pályafutásának leírásával.

Mindezek mellett megtalálható a kötetben azon 14-es honvédek lajstroma, akik a különböző hadműveleti területeken haltak hősi halált.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Crowley, Roger: Hódítók. Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát. Budapest: Park Könyvkiadó, 2019.

Crowley legújabb könyvében az aprócska Portugália 16. század eleji gyors és lélegzetelállító felemelkedését meséli el. A portugálok ritka tengerhajózási bravúrt hajtottak végre, amikor a Jóreménység fokát megkerülve felfedezték az Indiába vezető tengeri útvonalat. Gyarmatosító hadjáratokat vezettek a muzulmán uralkodók ellen, és a velencei kereskedőket háttérbe szorítva ellenőrzésük alá vonták a fűszerkereskedelmet. „Szerencsés” Mánuel király, a zsákmányszerző portyákat vezető Afonso de Albuquerque és a felfedező Vasco da Gama ügyesen lavíroztak személyes becsvágyuk és a birodalmi célkitűzések között. Eltökélt szándékuk volt, hogy kíméletlenül eltöröljék az iszlám kultúrát, és egy keresztény birodalmat hozzanak létre az Indiai-óceán térségében. A rákövetkező évszázadban egyetlen európai birodalom sem volt ambiciózusabb, egyetlen uralkodó sem bizonyult mohóbbnak Portugáliánál és királyainál.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Scholtz Róbert: 64 vármegye. Kisújszállás: Pannon-Literatúra Kft., 2013.

A történelmi Magyarország 64 vármegyéjét bemutató kötet egyszerre szól tényekről és legendákról.

A kiadvány szerteágazó ismereteket foglal rendszerbe: egyaránt felsorakoztatja legbecsesebb természeti kincseinket és épített örökségünk ragyogó képviselőit, a történelmi szereppel bíró uralkodókat és hadvezéreket, halhatatlan festőink és költőink vonatkozó műveit,ugyanakkor az adott régiókra jellemző mondákra és mítoszokra, népszokásokra és hagyományokra is kitér.

A változatos képanyaggal illusztrált kötet ily módon mutatja be a történelmi Magyarország sokszínű gazdagságát, nemzetünk legfontosabb értékeit.

A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

 

Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában. 1894-1918. Budapest: Fekete Sas Kiadó, 2020.

A legtöbb európai országban, de Angliában és Amerikában kiváltképpen, az 1848–49-es szabadságharc és annak kegyetlen megtorlása nyomán széleskörű és erős rokonszenv alakult ki Kossuth Lajos és népe iránt. Ez jó ötven éven át fönnmaradt. Az 1867. évi kiegyezés után a brit sajtó és a diplomaták Magyarországot „mintaszerű alkotmányos állam”-nak, az egész Osztrák–Magyar Monarchiát „stabilizáló és liberalizáló” tényezőnek látták.

A történész, aki 1990-ben a rendszerváltozás külügyminisztere lett, könyvében arra keresi a választ, miért és hogyan vált a magyarok iránt érzett széleskörű rokonszenv előbb kritikává, majd ellenszenvvé. A fordulat egyik oka az 1904-ben kezdődő magyar belpolitikai válság volt, ami párosult a nemzeti kisebbségek igényeinek elutasításával, a „magyarosodás” erőltetésével. Ezzel egyidőben Európában két szembenálló szövetség jött létre: az angol–francia–orosz antant és a Németország vezette Hármasszövetség, az Osztrák–Magyar Monarchiával és Olaszországgal. A magyar presztízs megromlásához – újságcikkekkel és könyvekkel – jelentős mértékben hozzájárult a londoni Times bécsi tudósítója, H. W. Steed és a Scotus Viator írói néven ismertté vált skót közíró, R. W. Seton-Watson. A két szövetségi blokk vetélkedése kényszerpályára vitte a magyar külpolitikát. Ez kedvezett a magyarokat kritizáló, sok esetben súlyosan elfogult írások megjelenéséhez és elfogadásához.

1918 nyarán az antant-kormányok a román, cseh és délszláv propaganda hatására, döntő mértékben pedig abban a reményben, hogy ez meghozza a háborús győzelmet, az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek önálló államiságot és tág határokat ígértek. Az eredmény a Monarchia fölbomlása lett, az ellenséggé vált Magyarország fölött pedig a békekonferencián megszületett az ítélet.

Trianon 100. évfordulóján arra figyelmeztet Jeszenszky Géza könyvének harmadik, bővített kiadása, hogy hová vezetett a magyar presztízs elveszítése.

---