NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Könyvajánló - 2021. május 07.

Bruce Bueno de Mesquita - Alastair Smith: Diktátorok kézikönyve. Miért jó politika a rossz viselkedés? GABO, Budapest, 2014.

A Diktátorok kézikönyvében a hatalom megszerzésének és megtartásának minden diktátor, cégvezető és elnök által megszívlelendő aranyszabályait foglaltuk össze.

Például:
A lehető legkevesebb emberre építs! Ezt az aranyszabályt betartva Kim Dzsong Il a nemzetközi botrányok ellenére közel két évtizedig uralkodott Észak-Koreában.

Úgy állítsd fel a szabályokat, hogy egyszerű követőből ne lehessen pótolhatatlan! Híveidet tartsd állandó készenlétben! Más orosz vezetők mellett Vlagyimir Iljics Lenin is tökélyre vitte e szabály alkalmazását.

Tartsd a kezed a pénzcsapon! A kormányzás drága mulatság. Kövesd Aszif Ali Zardari volt pakisztáni elnök példáját, akinek vagyonát négymillió dollárra becsülik, bár a világ egyik legszegényebb országát vezette.

Úgy oszd a tortát, hogy a barátaidnak rendesen jusson belőle! Szaddám Huszein ezzel a taktikával évtizedekig hatalmon maradt.

Soha ne vegyél ki pénzt a támogatóid zsebéből! Ha megteszed, nem kell sokat várnod, hogy korábbi barátaid elhagyjanak.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Daniel Tudor: Kérdezz meg egy észak-koreait! Disszidensek beszélnek életükről a világ legzártabb országában. HVG Könyvek, Budapest, 2020.

Ki vezethet autót Észak-Koreában? Mit tud az átlagember a fogolytáborokról? Utazhatnak, nyaralhatnak az észak-koreaiak? Kritizálják-e a Kimeket a zárt ajtók mögött?

A napi hírek alapján Észak-Koreáról éhező szegények, állami propaganda, munkatáborok és a személyi kultusz jut eszünkbe. Daniel Tudor, a The Economist újságírója disszidensekkel készített interjúk alapján mutatja be, hogyan élnek, dolgoznak, szeretnek és tanulnak a hétköznapi emberek. Anélkül, hogy mentséget keresne a rezsim zsarnokságára, a Kérdezz meg egy észak-koreait! rávilágít arra, hogy a diktatúra elnyomása ellenére az észak-koreaiak megpróbálják éppúgy élni mindennapi életüket, mint mindenki más bárhol a világon.

Hiteles és őszinte vallomások az észak-koreai életkörülményekről - maguktól az észak-koreaiaktól.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Nemes Orsolya: Generációs mítoszok. Hogyan készüljünk fel a jövő kihívásaira? HVG Könyvek, Budapest, 2019.

Miért érdemes a generációkat nem a múlt, hanem a jövő alapján definiálni?
Mit tehetnek az egyes nemzedékek, hogy fenntartható világban éljünk?
Miként alakítja át a mesterséges intelligencia az életünket és a jövőnket?
 
A generációk tagjait a születési év és a közösen átélt események csupán lazán kapcsolják egymáshoz, ennél sokkal több összetevő befolyásolja gondolkodásmódunkat, viselkedésünket és döntéseinket. Napjainkban olyan kihívásokkal (klímaváltozás, társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek, mesterséges intelligencia) szembesülünk, hogy szükség lesz az összes generáció tapasztalatára és tudására a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, és az egyes nemzedékeknek tanulniuk kell egymástól a megoldás érdekében.
Nemes Orsolya generációkutató szerint a modern, innovatív, kreatív oktatási modellek segítségével leszünk képesek arra, hogy rugalmasan, adaptív módon reagáljunk a bizonytalanságokkal teli jövőre. Megdöbbentő adatokkal és izgalmas példákkal hívja fel a figyelmünket arra, hogy sokat tehetünk – és kell is tennünk – azért, hogy gyermekeink környezete élhető maradjon, és versenyképes tudást szerezve idősebb és fiatalabb generációk együtt alakíthassák világunkat.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat. Értsük meg, hogy ne gyengítsen! Kulcslyuk, Budapest, 2018.

„Közel másfél évtizedes pszichológusi praxisom során még soha egyetlen kliens sem érkezett hozzám azzal a panasszal, hogy az irigységtől szenved, miközben nagyon gyakran az derült ki, hogy ez is fontos szerepet játszik a problémában. Az irigység ugyanis rendkívül gyakori, roppant kínzó, ám úgyszólván felvállalhatatlan érzés, amit általában még saját magunk előtt is szégyellünk és igyekszünk letagadni. Másoknak pedig végképp nem valljuk be, ha irigyek vagyunk valakire, mert ezzel csak még jobban felemelnénk azt, akinek a fölénye már amúgy is fáj nekünk, és csak még inkább vesztesnek éreznénk magunkat vele szemben. Ha azonban sohasem gondolkodunk és beszélünk erről az érzésről, akkor csak annál több feszültséget, kudarcot és rombolást hoz az életünkbe.
Arról már annál gyakrabban panaszkodunk, hogy mennyire sok irigy, rosszindulatú ember vesz körül bennünket, de fogalmunk sincs, hogyan védhetnénk meg magunkat az általuk okozott kellemetlenségektől és fájdalmaktól.
Könyvem célja kettős. Egyrészt szeretném, ha felismernénk és elfogadnánk, hogy időnként bennünk is van irigység, és ha jól gazdálkodnánk ezzel az érzéssel. Vagyis ahelyett, hogy önmagunkat emésztenénk, gyengítenénk és másoknak próbálnánk ártani, saját irigységünket arra használnánk, hogy a vágyott célok felé segítsen minket. (Mert igen, erre is használható!) Másrészt pedig azt is fontos megtanulnunk, hogy miként óvhatjuk meg magunkat mások irigységének, rosszindulatának, gonosz pletykájának ártó hatásaitól, hogy ezek ne téríthessenek le minket a választott utunkról.”
Almási Kitti

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Tabajdi Gábor: Bomlasztás. Kádár János és a III/III. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019.

"Az adminisztratív intézkedéseknek, a belügyi szervek intézkedéseinek nagy skálája van. Ennek is van fokozata, esetenként, személyenként házkutatást lehet tartani, közlekedést lehet bénítani, összeköttetést, ha akarják, útlevelet be lehet vonni, a belügynél is van ezerféle módszer, amit alkalmazni lehet. S én azt mondom, hogy célszerűen, folyamatosan mindennap alkalmazzák a megfelelő dolgokat. És ennek is csak a végén van az, hogy valakit letartóztatnak, bíróság elé állítanak..." Kádár János 1982-ben ekképpen taglalta a hatalom szolgálatában álló titkosszolgálat, azon belül is a belső elhárítás lehetőségeit a rendszerrel szembenálló személyekkel és csoportosulásokkal kapcsolatban.
Tabajdi Gábor új kötete a Belügyminisztérium 1962-ben megalakult III/III. Csoportfőnökségének működését tematikus rendben tekinti át, és a rendszer belső logikája mentén mutatja be, hogy a belső elhárítás miképpen vált a kádári hatalomgyakorlás meghatározó eszközévé. A történész a részleg egyes osztályainak arányos ismertetése során azt is felvázolja, hogyan lettek a politikai direktívákból és a kádári elvárásokból titkosszolgálati intézkedések.
Tabajdi elemzésének kulcsfogalma a bomlasztás, amely nem csupán a legfőbb hatalomtechnikai törekvést és a leggyakrabban emlegetett állambiztonsági módszert jelöli, de egyúttal sűrítetten és közérthetően jeleníti meg a kádárizmus jellegzetességeit is a belső elhárítás működésében. Az illusztrációként ismertetett esetek jól érzékeltetik, hogy az állambiztonság a legkülönbözőbb eszközökkel igyekezett manipulálni az egyes személyek, autonóm csoportok tevékenységét, miközben gyakran életpályákat tört ketté, lerombolta a bizalmi kapcsolatokat, és erodálta a hagyományos társadalmi kötődéseket, döntően befolyásolva ezzel a magyar társadalom rendszerváltást követő viszonyait is.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---