Idén hatodik alkalommal rendezik meg az Ordered Liberty School in Central Europe elnevezésű eseményt, amelynek július 13. és 24. között ismét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad otthont. A program a University of Louisville (UofL) Ordered Liberty Programja és az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) közös együttműködésében valósul meg.
A nyári egyetem minden évben az Egyesült Államokból és Magyarországról érkező jogászprofesszorokat lát vendégül, akik a véleménynyilvánítás szabadságának aktuális kérdéseit, a digitális média jogi kihívásait, valamint az európai és az amerikai összehasonlító alkotmányjog témáit dolgozzák fel. Az idei program különlegessége, hogy a Párizs–Saclay Egyetem oktatói is csatlakoznak az előadókhoz, tovább gazdagítva a szakmai kínálatot. A program célja, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket a szabadság, a jog és a közrend kapcsolatáról, valamint jobban megértsék, miként teremthető meg e három alapérték kiegyensúlyozott érvényesülése saját országuk alkotmányos és jogi rendszerében.
Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket, és ismertette a nyári egyetem programját, majd bemutatta a nemzetközi oktatói kart: mások mellett Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja, Michael M. Epstein, a Southwestern Law School jogászprofesszora, valamint John K. Bush, az Egyesült Államok Hatodik Körzeti Fellebbviteli Bíróságának szövetségi bírája és Luke M. Milligan, a University of Louisville professzora is előad a következő napokban.
Köszöntőjében a dékánhelyettes kitért az NKE történetére a XIX. századi alapításától napjainkig, valamint szólt az intézmény karairól és képzéseiről. Kiemelte, hogy az egyetem történelmi hagyományainak részeként ma is működik lovarda és vívóklub, amelyek a nyári egyetem hallgatói számára választható programként is elérhetők.
A bevezető előadást Philippe Achilleas, a franciaországi Párizs–Sud 11 Egyetem (Université Paris-Sud 11) Jean Monnet Karának dékánhelyettese, valamint az Űrjogi és Távközlési Jogi Intézet igazgatója, és az egyetem Űrtevékenységek és Távközlési Jog mesterszakának vezetője tartotta meg. Előadásának középpontjában a műholdas kommunikáció jelentőségét, működését és jogi szabályozását mutatta be. Az előadó hangsúlyozta, hogy a műholdas kommunikáció a Földön, illetve a Föld és a világűr között megvalósuló vezeték nélküli adatátvitelt jelenti, amely globális lefedettséget biztosít, nagy távolságokat hidal át és a földi infrastruktúrától függetlenül is működik. Bár a nemzetközi kommunikáció csupán kis részét teszi ki, nélkülözhetetlen az internetkapcsolat, a műsorszórás, a navigáció és a biztonság szempontjából. Az előadó ismertette, hogy a műholdas piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult: korábban a műholdakat elsősorban televíziós műsorszórásra használták, ma azonban az internetkapcsolat biztosítása került előtérbe.
Ennek következtében egyre több, a Földhöz közelebb keringő műholdat bocsátanak fel, amelyek gyorsabb adatátvitelt tesznek lehetővé. A piac jelenlegi vezetője a Starlink rendszere, amely az Elon Muskhoz köthető SpaceX vállalathoz tartozik. Kiemelte, hogy a szektorban tapasztalható technológiai változás a hordozórakéták piacát is átalakította: míg korábban Európa vezető szerepet játszott a nagy műholdak felbocsátásában, ma a kisebb, újrahasznosítható rakétákkal működő SpaceX vált a piac meghatározó szereplőjévé. Hangsúlyozta, hogy a műholdas kommunikáció stratégiai jelentőségű, ugyanis a saját műholdrendszer birtoklása erősíti az államok digitális szuverenitását, valamint politikai és gazdasági befolyást is biztosíthat a világ különböző térségeiben.
Az előadó ezután kitért a műholdas kommunikáció nemzetközi jogi szabályozására. Mint kifejtette, a technikai szabályozásért elsősorban a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telegraph Union – ITU) felel, amely a rádiófrekvenciák és a műholdpályák összehangolt használatát szabályozza. Az űrjogi kérdésekért az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) felel, különösen a Világűrbizottságon (Committee on the Peaceful Uses of Outer Space – COPUOS) keresztül. Emlékeztetett, hogy az 1967-es Világűrszerződés az űr békés felhasználásának alapdokumentuma, emellett az ENSZ a világűr militarizációjával és az információszabadság védelmével is foglalkozik. „A rádiófrekvenciák és a műholdpályák korlátozott természeti erőforrások, ezért használatukat nemzetközi szabályok rendezik” – emelte ki Philippe Achilleas, hozzátéve, mivel a világűr nem sajátítható ki egyetlen állam által sem, ezek az erőforrások nemzetközi közös javaknak minősülnek.
A kéthetes programon a résztvevők olyan témákról hallgathatnak előadásokat, mint az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletének platformokról szóló tartalomellenőrzési kötelezettségének vonatkozásai, a világűr témájában a Föld körüli pályák szabályozása, a nemzetközi jog és a háborúk, az álhírek és a dezinformáció problémája, valamint az európai hatások szerepe az amerikai alkotmányos alapok kialakulásában.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Mészáros Márk Benjámin