A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának (RTK) 173 hallgatója, 106 férfi és 67 nő ünnepélyes keretek között, a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Magyar Péter miniszterelnök, Pósfai Gábor belügyminiszter, Deli Gergely, az NKE rektora, Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az RTK dékánja, az egyetem, az állami hivatalok vezetői és a rendvédelmi szervek tábornoki kara jelenlétében tett tiszti esküt a Ludovika téren, június 27-én.
Az eskütevőket köszöntő beszédében Magyar Péter miniszterelnök elsőként az „esküszöm” szó súlyát emelte ki, úgy fogalmazva: „egyetlen szó, ám egy életre szól”, s benne van „a haza, a szolgálat, a törvény, a felelősség és a tartás”. Hangsúlyozta: bár az esküt egyszer teszik le, „a becsületet nap mint nap meg kell őrizni”, különösen a pálya első konfliktusainál és nehéz döntéseinél. A hivatás valódi próbatétele a szolgálat hétköznapjaiban, a tragédiákban és a váratlan helyzetekben van. Hozzátette: a tisztavatás ünnepnap nemcsak a végzettek, hanem családjaik, oktatóik és az egész ország számára is, hiszen ezzel „tehetséges fiatalok állnak a haza szolgálatába”.
Úgy fogalmazott: a tisztek egy olyan haza mellett kötelezték el magukat, „amely éppen újratanulja, mit jelent a szabadság, a becsület és a rend”. A miniszterelnök a rendvédelem hagyományára utalva idézte fel a XIX. századi elődöket, Szemere Bertalan minisztert és Hajnik Pál rendőrfőnököt, hangsúlyozva: a magyar hagyomány szerint „a hatalomnak kell a törvények alatt állnia”. Ezzel szemben beszélt arról az örökségről is, amelyet magunk mögött kell hagyni, amikor „a politika a törvény fölé került, a közszolgálatot pedig felülírta a lojalitás”.
A frissen avatott tisztekhez szólva Magyar Péter egyértelművé tette, hogy a szolgálat alapja a törvényhez és a hazához való hűség. „Minden hivatásos szolgáljon becsülettel, tisztességgel, a törvény, valamint a hazánk iránti hűséggel” – mondta. Arra biztatta őket: „legyen bátorságuk felszólalni, ha törvénytelenséget látnak, legyen tartásuk jelezni, ha méltatlan parancsot kapnak, legyen erejük kiállni, ha a hivatásuk becsülete sérül”. Hozzátette: „Nem annak kell félnie, aki a törvényt betartja és betartatja, hanem annak, aki visszaél a helyzetével”. Mint fogalmazott, „az egyenruha a hazánkat szolgálja, nem a hatalmat, a törvény pedig minden magyar emberé, nem a hatalmasoké”. Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy a haza voltaképpen az emberekből áll: az egyenruhások az időseket, a segítséget kérőket, a biztonságra vágyó gyermekeket és családokat szolgálják. A miniszterelnök kiemelte: Magyarország számít az új tisztekre, ugyanakkor „azon dolgozunk, hogy önök is számíthassanak a hazájukra”.
Leszögezte, hogy a szolgálat nem épülhet pusztán elhivatottságra, ha azt túlterheltség, elavult eszközök és bizonytalan életpálya nehezíti. „Működő Magyarország nem létezhet működő rendvédelem nélkül” – mondta, hozzátéve: az állam „tartozik” a rendvédelmi dolgozóknak megfelelő felszereléssel, illetménnyel és méltó körülményekkel. A mostani avatást emiatt is különlegesnek nevezte, hiszen megjelent „az új korszak első rendvédelmi csapata”, amely egyben mércét is állít. Hangsúlyozta: a jövőben „nem a lojalitás, hanem a teljesítmény, a tisztesség és az emberség számít”, a fiatal tisztek munkáján keresztül pedig az állam új arcát látják majd az emberek.
Szólt arról is, hogy „a rang nem helyettesíti a jellemet”, a parancs nem írhatja felül az ítélőképességet, a felhatalmazás sem mentesíthet az emberség alól. Végül arra kérte az új tiszteket, hogy őrizzék meg azt a tiszta szándékot, amellyel e pályára léptek, valamint a tisztavatás méltóságát. Mint mondta: „önök esküt tettek, mi pedig tartozunk azzal, hogy olyan országot építünk, amely méltó ehhez az eskühöz”.
Kókány Anna pénzügyőr hadnagy hallgatói válaszbeszédében tiszttársai nevében úgy fogalmazott: „utunk nem volt mindig könnyű. Voltak időszakok, amikor erőnk határát kellett feszegetnünk, és olyan pillanatok is, amikor kizárólag a hit és az elszántság vitt előre bennünket. Az itt eltöltött évek megtanítottak kitartani, felelősséget vállalni és a legnehezebb helyzetekben is megőrizni emberségünket.” A bajtársi kötelékekről szólva kiemelte, hogy az összetartozás érzése a jövőben is összekapcsolja majd a végzősöket, bárhová sodorja is őket a szolgálat. „Olyan korszakban kezdjük meg tiszti pályafutásunkat, amely gyorsabban változik, mint valaha. A technológiai fejlődés, a digitalizáció és az új típusú biztonsági kihívások folyamatos alkalmazkodást követelnek” – fogalmazott Kókány Anna. Az eskütétel kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy „az elmondott szavak nem pusztán az ünnepi ceremónia részei – azok egy életre szólnak. A köz szolgálata nem egyszerűen munkát, hanem hivatást jelent, amelynek középpontjában mindig az ember áll.”
Deli Gergely, az NKE rektora pohárköszöntőjében kiemelte, hogy az európai kultúra három nagy pillére – a zsidó-keresztény, a görög és a római hagyomány – eredeténél egyaránt alapvető rendészeti és rendőri feladatokat lehet azonosítani.
A rektor beszédében rávilágított, hogy a zsidó-keresztény kultúra alapja gyakorlatilag egy nyomozással kezdődött, amikor az isteni kérdés elhangzott: „Ádám, hol vagy? Mit csináltál?”. A görög mitológia emberiség-újrateremtési mítoszát, Deukalión és Pürha történetét pedig a helyes parancsértelmezés példájaként említette, ahol a szereplőknek fel kellett ismerniük az isteni utasítás valódi jelentését a társadalmi rend helyreállítása érdekében.
Deli Gergely szerint azonban a három közül a római hagyomány hordozza a legérdekesebb rendészeti tanulságot. A szabin nők elrablásának történetét felidézve emlékeztetett: a vérontást végül a nők akadályozták meg, akik gyermekeikkel a karjukon álltak a római és szabin seregek közé, békét követelve.
A rektor hangsúlyozta, hogy ez a történet szimbolizálja a legnehezebb rendőrségi feladatot: „Észre kell venni azt, hogy a társadalmi béke mit kíván, amikor két nagy egymásnak feszülő ellenség közé kell állni, és meg kell teremteni a rendet, a harmóniát és a békés együttélés lehetőségét”. Beszéde zárásaként Deli Gergely kifejezte meggyőződését, hogy a Ludovikán olyan tiszteket képeztek, akik mind a nyomozati, mind a parancsértelmezési, mind a béketeremtési feladatokban kiválóan helytállnak majd.
Az RTK végzősei közül július 1-jén a rendőrségnél 99-en; a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál 36-an; a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveinél 13-an; a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél 21-en; illetve az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál 4-en kezdik meg szolgálatukat. Közülük 28-an kiváló eredménnyel fejezték be tanulmányaikat: Albert Edit Judit, Boros Emese, Czigány Orsolya, Fitos Barbara, Gotthárd Roland, Kacsó Erik, Kálmán Tamás, Priski Zsanett, Slekta Réka, Venczel Péter, Zlatics Szonja rendőr hadnagyok, Bozsik Bianka, Farkas Flávió Milán, Fehér Virág, Kenyeres Gréta Cintia, Lajtai Lívia, Ocsenás István, Palotai Roland, Tóth Vivien, Veres Barbara, Vincze Kitti pénzügyőr főhadnagyok, Belina Kornélia Anna, Mészáros Tamás, Moravecz Zoltán, Szegedi Szimóna Réka, Szőllősi Szabolcs Kálmán, Vaszkun Levente tűzoltó hadnagyok, valamint Hajdú-Gordos Adél büntetés-végrehajtási főhadnagy.
Az immáron végzett hallgatók tanulmányaik során nemcsak az elméleti tudást sajátították el, hanem számos gyakorlati kihívással is szembenéztek. 2023-ban aktív szerepet vállaltak Ferenc pápa magyarországi látogatása biztonságának szavatolásában, 2024-ben a dunai árvízi védekezés során is elhivatottsággal látták el a szolgálatot, 2026-ban pedig nemzetközi jelentőségű kiemelt sportrendezvény biztosításában vettek részt. Emellett közreműködtek az ország számára kiemelt jelentőségű protokolláris rendezvények lebonyolításában is. E gyakorlati tapasztalatok jelentősen hozzájárultak a hallgatók magas szintű szakmai felkészültségéhez. A négyéves képzésben résztvevő tisztjelöltek kedvező körülmények között tanulhatnak, tanulmányaik idején havonta jelentős illetményben is részesülnek a különböző juttatások mellett.
A kar képzései folyamatos fejlesztésen és megújuláson mennek keresztül igazodva a kor kihívásaihoz, továbbá a megrendelői igényekhez is, ezáltal biztosítva a korszerű, magas színvonalú és gyakorlatorientált felkészítést. Az ősszel induló új tanévtől az RTK képzési struktúrája tovább bővül: önálló szakként indul el a tűzvédelmi mérnöki mesterképzési szak a Rendészettudományi Kar Katasztrófavédelmi Intézet szakmai irányítása alatt. Az RTK-n végzettekre biztos elhelyezkedési lehetőség vár, hiszen folyamatos a megrendelői igény a rendészeti ágazat szervei, így különösen a rendőrség, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a magánbiztonsági és az önkormányzati rendészeti szféra részéről.
Az NKE képzései közül továbbra is az RTK szakirányai a legnépszerűbbek, a túljelentkezés a kar képzéseire átlagosan közel ötszörös. A legmagasabb érdeklődés 2026-ban továbbra is a négyéves bűnügyi alapszak bűnüldözési szakirányán tapasztalható, amelyre 442 jelentkezés érkezett. Kiemelkedő érdeklődés mutatkozik továbbá a négyéves közrendvédelmi rendőr, valamint a gazdasági nyomozó szakirány iránt is.
Szöveg: Sarnyai Tibor / Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes