A Magyar Hadtudományi Társaság Hadtörténelmi Szakosztály és az NKE Egyetemi Könyvtár közös szervezésében valósult meg Közös múltunk kapuőrei Bécsben. 100 éves a badeni egyezmény című kerekasztal-beszélget június 17-én, a Ludovika Főépület Zrínyi Termében.
A rendezvény célja, hogy emléket állítson a maga nemében a világon egyedülálló megállapodás centenáriumának, melyben két ország - Ausztria és Magyarország - közös szellemi tulajdonként határozta meg a Bécsben található 1526 és 1918 között keletkezett iratvagyont. Az iratanyagot a proveniencia elve, azaz a származási hely szerint rendezve tartják Bécsben, az osztrák fél pedig az egyezmény értelmében folyamatos lehetőséget biztosít állandó magyar civil és katonai levéltári delegátus fogadására.
A korábbi és jelenlegi delegátusok közül a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségben dolgozókat Ress Imre, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa (delegátus 1980-1987 között) és Fazekas István, az ELTE BTK Történeti Intézet Kora Újkori Történeti Tanszék egyetemi tanára (delegátus 1995-2014 között) képviselte. A HM HIM Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltségének delegátusai közül pedig jelen volt Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója (delegátus 1992-1997 között), Bonhardt Attila nyugállományú ezredes, a Hadtörténelmi Levéltár nyugalmazott igazgatója (delegátus 1997-2002 között), Balla Tibor ezredes, kutatóprofesszor, az MHTT Hadtörténelmi Szakosztály elnöke (delegátus 2005-2012 között), valamint Kiss Gábor alezredes (delegátus 2012-2015 között valamint 2023-tól). A kerekasztal-beszélgetés moderátora Mészáros Zoltán, az NKE Egyetemi Könyvtár főigazgatója volt.
A köszöntők után Kiss Gábor alezredes számolt be a kirendeltségek történetéről, valamint mindennapi feladataikról. Ezt követően a számos személyes emléket felvonultató beszélgetés a delegátusok saját élményein keresztül mutatta be a bécsi magyar levéltári jelenlét elmúlt évtizedeit, kitérve a kutatásokra és a személyes szakmai kapcsolatok kiépítésére is.
Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország első világháború utáni felbomlása elkerülhetetlenné tette a bécsi központi levéltárakban őrzött hatalmas forrásanyag jogi rendezését. A békeszerződések ugyan előírták az iratok nemzeti szempontú megosztását, a fizikai szétdarabolás helyett azonban Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter szakmai javaslatára a közös kulturális vagyon egyben tartása mellett döntöttek. Az 1926-ban aláírt badeni egyezmény rögzítette a közös szellemi tulajdont, és megalapította a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltséget. Ezáltal Magyarország állandó levéltári delegátusokat küldhetett az Osztrák Állami Levéltárba. Ezt megelőzően azonban már lényegében 1916-tól dolgozott katonai levéltári munkatárs az osztrák fővárosban.
A delegációk működése 1938-tól 1956-ig - bár az egyezmény ekkor is érvényben volt - inkább bajtársi alapon valósult meg. Ez is jelzi, hogy a levéltáros és más közművelődési szakmai kapcsolatok továbbra is erősek voltak. A rendszerváltást követően egyre több kérés érkezett Magyarországról a delegátusokhoz, főként a mind népszerűbbé váló családfakutatás területéről.
A levéltáros munka eszközei radikálisan átalakultak az elmúlt 45 évben. Míg a korai delegátusok kézzel céduláztak, írógéppel gépelték a kért másolatokat, később áttértek a mikrofilmezésre, ma pedig már természetesen digitalizálnak, illetve az adatokat is digitálisan rögzítik. Az így létrejött eredmények a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon. A digitális másolatok bárki számára hozzáférhetők a világ minden részéről, azonban a fizikai delegátusi jelenlét továbbra is nélkülözhetetlen marad. A helyismeret a levéltári struktúra mély ismerete és a személyes osztrák-magyar szakmai kapcsolatok nem válthatók ki algoritmusokkal.
A delegátusok napi munkája rendkívül sokrétű: az Osztrák Állami Levéltárban őrzött anyagokat dolgozzák fel, kezelik és készítik elő digitalizálásra. Évente több száz hivatalos és lakossági megkeresést kapnak. Míg korábban a személyes és postai megkeresések domináltak, ma már e-mailen érkezik a legtöbb érdeklődés. Az ügyfelek között állampolgári jogon kutatók (hagyatékok, földhivatali adatok), családfakutatók és akadémiai történészek egyaránt megtalálhatók. A kiküldöttek a kulturdiplomáciát a gyakorlatban valósítják meg, koordinálva a Monarchia többi utódállamával való levéltári együttműködést is.
A Bécsben őrzött magyar vonatkozású iratanyag volumene hatalmas: a közel négyszáz évnyi iratkincs több polckilométert jelent. Ez magában foglalja az egykori Udvari Kamara, a közös minisztériumok és a katonai szervek iratait is. A források feldolgozottsága kiemelkedő: a folyamatos osztrák-magyar közös digitalizálási projektek révén az oszmán hódoltság, a Rákóczi-szabadságharc és a Monarchia időszakának kulcsfontosságú segédkönyvei és iratai ma már online is elérhetők a kutatók számára.
Szöveg: NKE Egyetemi Könyvtár
Fotó: Szilágyi Dénes