A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Innovációs és Technológiai Osztálya (ITO) ismét megszervezte az Innovációs Menedzser Tréning elnevezésű programját június 9. és10. között. A kétnapos program célja az volt, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak az innovációmenedzsment legfontosabb területeiről, valamint gyakorlati ismereteket szerezzenek a vállalkozásfejlesztés, az innovációvédelem, az üzleti tervezés és a szellemi tulajdon védelmének témaköreiben.
A képzés során az egyetem oktatói és kutatói mellett a vállalkozói, startup- és iparjogvédelmi szféra elismert szakemberei osztották meg tapasztalataikat. Az előadások mellett a résztvevők interaktív feladatokon és csoportmunkákon keresztül is alkalmazhatták a megszerzett tudást, így a program egyszerre nyújtott elméleti alapokat és gyakorlati tapasztalatokat.
A tréning nyitó szakmai előadását Dominek Dalma Lilla (NKE-ÁNTK) és Ceglédi Szabolcs (NKE-ITO, EKKE-NTDI) tartották, akik az innováció és projektmenedzsment alapvető összefüggéseit mutatták be.
Az előadás áttekintést nyújtott az innováció fogalmának különböző értelmezéseiről, az innováció gazdasági és társadalmi jelentőségéről, valamint az innovációs folyamatok működéséről. A résztvevők megismerhették az innováció klasszikus és modern megközelítéseit, köztük Joseph A. Schumpeter elméletét, aki az innovációt a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb hajtóerejeként értelmezi.
Az előadók hangsúlyozták, hogy az innováció napjainkban jóval túlmutat a technológiai fejlesztéseken: új termékek, szolgáltatások, szervezeti megoldások és működési modellek kialakítását is magában foglalja. Kiemelték továbbá, hogy a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezetben az alkalmazkodóképesség, a kreatív problémamegoldás és a tudatos innovációmenedzsment a versenyképesség meghatározó tényezőivé váltak.
A startupvilág működésébe és az innovációs ökoszisztéma sajátosságaiba Csík-Nemes Viktória, a Startup Campus képviseletében nyújtott betekintést.
Előadásában bemutatta a Startup Campus tevékenységét, nemzetközi kapcsolatrendszerét és azokat a programokat, amelyek az innovatív ötletek piacra jutását segítik. A résztvevők megismerhették a startup vállalkozások működési logikáját, valamint azt, hogy milyen tényezők különböztetik meg a startupokat a hagyományos vállalkozásoktól.
Kiemelt figyelmet kapott a startup fogalmának értelmezése, ami szerint a startup olyan ideiglenes szervezet, amely egy végrehajtható és skálázható üzleti modellt keres. Az előadó számos nemzetközi példán keresztül mutatta be, hogy egy innovatív ötlet miként válhat sikeres vállalkozássá, valamint hangsúlyozta a kreatív és úgynevezett laterális gondolkodás szerepét az innovációs folyamatokban.
Horváth Valéria Eszter, a JOGPRO Ügyvédi Iroda szakértője a vállalkozásindítás és működtetés legfontosabb kérdéseit ismertette.
Előadásában bemutatta a cégalapítás folyamatát, a különböző vállalkozási formák sajátosságait, valamint a vállalatirányítás és a jogi megfelelőség gyakorlati aspektusait. A résztvevők képet kaptak azokról a kihívásokról és döntési helyzetekről, amelyekkel egy induló vállalkozás vezetői találkozhatnak, továbbá arról is, hogy a tudatos tervezés és a megfelelő jogi háttér miként járulhat hozzá egy vállalkozás hosszú távú sikeréhez.
Szepsi-Szűcs Levente (NKE-ITO osztályvezető) előadása az innovatív ötletek fejlesztését támogató gyakorlati eszközökre fókuszált.
A résztvevők megismerhették a Business Model Canvas (BMC) módszertant, amely lehetővé teszi egy vállalkozás működésének és stratégiájának átlátható, vizuális megtervezését. Az előadás részletesen bemutatta az ügyfélszegmensek, az értékajánlat, a kulcspartnerek, az erőforrások és a bevételi modellek szerepét az üzleti tervezés során.
Emellett szó esett a onepager és a pitch jelentőségéről is. A résztvevők gyakorlati útmutatást kaptak ahhoz, hogyan lehet egy üzleti ötletet röviden, érthetően és meggyőzően bemutatni potenciális befektetők, partnerek vagy ügyfelek számára.
Az innovációs folyamatok egyik kulcsterületét, a szellemi tulajdon védelmét Zónai Roland, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakértője mutatta be.
Előadásában rámutatott arra, hogy a modern vállalkozások értékének jelentős részét ma már az immateriális javak – például a szellemi tulajdon, a márkaérték, a know-how vagy a szoftveres megoldások – adják. Bemutatta a szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták és szerzői jogi oltalmak szerepét, valamint azt, hogy egy innovatív termék vagy szolgáltatás több oldalról is védhető.
A résztvevők megismerhették, hogy a megfelelően kezelt szellemitulajdon-portfólió nem csupán jogi eszköz, hanem a vállalkozás versenyképességét és piaci értékét növelő stratégiai befektetés is.
Ezen felül a tréningen Tóth Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkatársa az iparjogvédelmi információk jelentőségéről és a kapcsolódó adatbázisok használatáról tartott előadást.
A résztvevők betekintést kaptak a szabadalmi és védjegyadatbázisok működésébe, valamint azokba a kutatási lehetőségekbe, amelyek segítségével feltérképezhetők a technológiai trendek, a versenytársak fejlesztései vagy a már létező oltalmak. Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan használhatók ezek az információforrások az innovációs döntések támogatására és az üzleti kockázatok csökkentésére.
A tréning kiemelt eleme volt a résztvevők aktív bevonása. A csoportmunkák során a résztvevőknek napjaink aktuális társadalmi, technológiai és gazdasági kihívásaira kellett innovatív megoldásokat kidolgozniuk.
A vegyes összetételű csapatok különböző szakmai háttérrel rendelkező résztvevőkből álltak, így a feladatok lehetőséget biztosítottak az interdiszciplináris együttműködésre és a kreatív problémamegoldás gyakorlására. A közös munka során a résztvevők alkalmazták az előadások során megismert módszereket, az innovációs szemléletet, valamint az üzleti modellezés alapvető eszközeit.
A feladatok eredményei jól mutatták, hogy a komplex kihívásokra adott innovatív válaszok kialakítása nem csupán szakmai tudást, hanem együttműködést, nyitottságot és kreatív gondolkodást is igényel.
Az Innovációs Menedzser Tréning 2026 sikeresen ötvözte az elméleti ismereteket és a gyakorlati tapasztalatszerzést. A program résztvevői átfogó képet kaptak az innovációmenedzsment folyamatairól, a vállalkozásfejlesztés eszközeiről, a startup szemléletmódról, valamint a szellemi tulajdon védelmének jelentőségéről.
A képzés emellett lehetőséget teremtett a kapcsolatépítésre és a szakmai párbeszédre is. Az eltérő szakterületekről érkező résztvevők közös gondolkodása jól mutatta, hogy az innováció napjainkban egyre inkább együttműködésre épülő folyamat, amelyben az akadémiai, az üzleti és a közszféra szereplői egyaránt fontos szerepet töltenek be.
A tréning így nemcsak új ismeretekkel gazdagította a résztvevőket, hanem hozzájárult egy olyan innovációs szemléletű szakmai közösség erősítéséhez is, amely a jövőben aktív szerepet vállalhat az új ötletek és fejlesztések megvalósításában.
Szerző: Ceglédi Szabolcs