A Kiberbiztonság gyakorlatAI címmel szervezett közös konferenciát a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (NBSZ NKI), a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Információbiztonsági Szakosztálya (EIVOK) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági Kutatóintézete május 29-én, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
Köszöntőjében Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a konferencia hagyománnyá érett, ami jól mutatja a téma iránti folyamatosan növekvő érdeklődést. Mint fogalmazott, néhány évvel ezelőtt – 2020 környékén – maga is szkeptikusan tekintett a mesterséges intelligencia (MI) jövőjére, mára azonban egyértelművé vált, hogy az élet szinte minden területét áthatja. Az MI jelentette kihívásra válaszul világszerte „beindult az ötletgyár”, ugyanakkor fontos lenne tisztábban látni, hogy az ígéretekből mi válik valósággá.
Hangsúlyozta: az NKE – bár mai formájában 2012 óta létezik – elődintézményein keresztül is hosszú ideje foglalkozik kiberbiztonsági kérdésekkel. Ma már az egyetem valamennyi képzési területén megjelenik a mesterséges intelligencia, ami jól jelzi a szemléletváltást. A konferencia programja ezt az átalakulást is tükrözi, hiszen a technológia tervezésétől kezdve a biztonság valamennyi dimenziójára kitekint. A rektorhelyettes arra is kitért, hogy az MI nem csupán technológiai kérdés, hanem üzleti lehetőség is, amelyet a magyar vállalkozások is kiaknázhatnak. Mint mondta, bízik abban, hogy a konferencia hozzájárul ehhez a folyamathoz, akár azzal, hogy új ötleteket ad a résztvevőknek.
Szabó Lajos, az NKI igazgatója köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy az MI körüli marketingzaj gyakran elfedi a valóságot. Miközben néhány éve még a tudományos-fantasztikus irodalom világába tartozott, ma már a mindennapok része lett az MI, azonban továbbra is kérdés, mennyire értjük és használjuk hatékonyan. Hiszen egyszerre képes információkat feldolgozni, döntéseket támogatni – és ugyanakkor a kibertámadások végrehajtóit is segíteni.
Kiemelte: az adaptív és autonóm MI-rendszerek korszakában alapvető szemléletváltásra van szükség a biztonság területén. Sokszor maguk a fejlesztők sem tudják pontosan leírni, miként jut el egy-egy rendszer a döntésig, ami új kihívásokat jelent különösen a bizalom kérdésében. Mint rámutatott, az MI üzleti oldala is jelentős: itt azonban nehéz megkülönböztetni a tényleges technológiai fejlődést a marketingígéretektől, ráadásul az utóbbiak gyakran gyorsabban változnak, mint maga a technológia. A konferencia célja éppen ezért az, hogy valós tapasztalatokon keresztül keresse a válaszokat e kérdésekre.
Magyar Sándor ezredes, az EIVOK elnöke, az NKE egyetemi docense köszöntőjében a technológiai fejlődés társadalmi hatásaira irányította a figyelmet. Mint mondta, a fiatalabb generációk esetében már jól látható, hogy az MI használata újfajta tudást eredményez: a gyerekek kérdeznek, tanulnak a rendszerektől, weboldalakat készítenek, programoznak, sőt játékokat fejlesztenek. Ez a „polihisztor jellegű” tudás azonban új kérdéseket vet fel a biztonság területén. Hangsúlyozta: a konferencia egyik legfontosabb célja, hogy gyakorlati szakemberek mutassanak irányt abban, miként lehet a gyors technológiai fejlődés mellett a biztonságot is megőrizni.
A konferencia előadásairól bővebben az egyetem tudományos-ismeretterjesztő portálja, a ludovika.hu cikkében is olvashat.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes