A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Irodája megrendezte az immáron hagyománnyá vált Erasmus Staff Week elnevezésű programsorozatot május 19. és 21. között. A háromnapos program során a résztvevők átfogó képet kaptak az NKE működéséről, megismerkedtek a kari koordinátorokkal, valamint a különböző karok felépítésével és képzési lehetőségeivel.
Május 19-én, a program első napján, az NKE Zrínyi termében tartották meg a megnyitót, ahol Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntő beszédében üdvözölte az egyebek mellett a Belgiumból, Kínából, Kenyából, Litvániából, Észak-Macedóniából, Lengyelországból és Törökországból érkezett vendégeket. Mint fogalmazott, az esemény jóval több egyszerű szakmai programnál. „Ez a hét a kapcsolatépítésről szól” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a felsőoktatás gyors változásai, a digitalizáció, a nemzetköziesítés kihívásai csak közös együttműködéssel kezelhetők eredményesen. A résztvevőket arra biztatta, hogy használjanak ki minden lehetőséget a szakmai párbeszédre, osszák meg tapasztalataikat, tegyenek fel kérdéseket és keressenek új együttműködési formákat. A rektorhelyettes beszédében az egyetem interdiszciplináris szemléletét is hangsúlyozta. „Az innováció és a fejlődés akkor születik meg igazán, amikor különböző nézőpontok találkoznak” – fogalmazott Pier Paolo Pigozzi. Zárásként eredményes és inspiráló hetet kívánt minden jelenlévőnek.
A megnyitón az egyetem több kara is bemutatkozott. Elsőként Farkas Noémi, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Osztály osztályvezetője köszöntötte a hallgatókat. Felidézte, hogy az intézmény gyökerei egészen 1808-ig nyúlnak vissza, míg a modern Nemzeti Közszolgálati Egyetem 15 évvel ezelőtt jött létre több intézmény összevonásával. Mint fogalmazott, az egyetem egyszerre épít gazdag hagyományokra és modern, gyakorlat-orientált oktatásra. Kiemelte, hogy az intézmény alapértékei között a polgári ethosz, a szakmai tudás, a nemzetközi nyitottság és a hazafiság szerepelnek. A jelenlegi nemzetközi helyzetre utalva arról beszélt, hogy a világ gyorsan változik. „A növekvő feszültségek, biztonsági kihívások, gazdasági bizonytalanság és technológiai átalakulás formálják a mindennapokat és a felsőoktatást is” – vélekedett az előadó, aki szerint ezek megértéséhez nyitottságra és nemzetközi párbeszédre van szükség. Kifejtette, hogy az ÁNTK magyar és angol nyelvű képzéseket kínál többek között a közigazgatás, a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok és a kiberbiztonság területén. A képzések célja, hogy a hallgatók versenyképes tudást szerezzenek, amelyet a hazai és nemzetközi közigazgatásban, illetve az Európai Unió intézményeiben is hasznosíthatnak. Hangsúlyozta a gyakorlati képzés fontosságát is: az oktatásban nemcsak akadémiai szakemberek, hanem közigazgatási és diplomáciai vezetők is részt vesznek. A kar jelenleg 16 önálló tanszékkel működik, amelyek a közigazgatás, a gazdaság, a média és a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak.
Andrékó Zsolt Gábor bv. hadnagy, a Rendészettudományi Kar Tudományos és Nemzetközi Osztályának munkatársa kifejtette a magyar rendvédelmi rendszer felépítését, beleértve a rendőrséget, a terrorelhárítást, a katasztrófavédelmet, a büntetés-végrehajtást és a vámhatóságot. Kiemelte, hogy a hallgatók képzése rendkívül szigorú: a jelentkezők fizikai és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is részt vesznek. „A hallgatóknak nemcsak szakmai tudást kell elsajátítaniuk, hanem meg kell tanulniuk stresszhelyzetben dönteni, nemet mondani és jogszerűen érvényesíteni az intézkedéseiket” – emelte ki. Kiemelte, hogy a hallgatók kettős státuszban vannak: egyszerre egyetemisták és a rendvédelmi szervek tagjai. Ennek megfelelően már tanulmányaik alatt részt vesznek valós feladatokban is. Kitért még a kar nemzetközi kapcsolataira is, hangsúlyozva, hogy a cél a rendészeti képzések nemzetközi színvonalának erősítése.
Somogyi Ágota és Liba Norbert, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nemzetközi Osztályának munkatársai ismertették a kar működését és képzési rendszerét. Kifejtették, hogy a kar különleges szerepet tölt be Magyarországon, mivel ez az egyetlen intézmény, amely katonatisztek számára alap-, mester- és doktori képzést is biztosít. Kitértek a szolnoki campusra is, ahol az állami légiközlekedési képzés zajlik. A képzés szakaszaiban a hallgatók katonai vezetést, logisztikát, haditechnikát és különböző szakirányokat tanulnak. A karon folyó kutatások többek között a biztonságpolitika, a dróntechnológia, az informatikai rendszerek és a környezetbiztonság területére koncentrálnak.
Almási-Tóth Katalin, a Nemeskürty István Tanárképző Kar Erasmus koordinátora arról beszélt, hogy a kar célja olyan pedagógusok képzése, akik képesek eligazodni a modern társadalom és oktatás kihívásai között. Mint fogalmazott: „a tanítás küldetés és közszolgálat”. A karon gyakorlatorientált képzés folyik, ahol a hallgatók már az első tanévtől kezdve óvodákban, általános és középiskolákban szereznek tapasztalatot mentorok támogatásával. Ismertette az intézmény nyolc tanszékét is, amelyek többek között magyar nyelv és irodalommal, történelemmel, földrajzzal, természettudományokkal, valamint angol és német nyelvi képzésekkel foglalkoznak. Elmondta, hogy az egyetem több határon túli pedagógusképző intézménnyel is együttműködik a szakmai tapasztalatcsere és az innovatív oktatási módszerek fejlesztése érdekében. Az előadás végén a résztvevőket arra biztatták, hogy használják ki a kapcsolatépítés lehetőségeit.
Az International Staff Week során nemcsak a szakmai munka és a tapasztalatcsere kapott hangsúlyt, hanem a nemzetközi kapcsolati háló bővítésének lehetőségei is, így a partnerintézmények képviselői több workshopon vehettek részt május 19. és 21. között.
A rendezvény kezdetén egy bemutatkozó, „ice breaker” tréning alkalmat tartottak, amely megfelelő alapozásul szolgált a későbbi szakmai munka során. A második napon megrendezett workshop központi kérdését a hallgatói motiváció képezte az Erasmus+ programban való részvétel ösztönzése szempontjából.
A szakmai programok mellett kiemelt figyelmet kapott a magyar kultúra és Budapest bemutatása, amelynek során a résztvevők megtekinthették a város főbb nevezetességeit, valamint az Országház épületét és megismerkedhettek a magyar konyha különlegességeivel.
A program utolsó napján lehetőség nyílt az egyetem valamennyi karának képviselőjével való megismerkedésre rövid, tízperces személyes beszélgetések során, amelyek a fő fókusza a karokra vonatkozó, tudományterületspecifikus szakmai és a potenciális együttműködési lehetőségek feltárása volt.
Szöveg: Harangozó Éva és Nemzetközi Iroda
Fotó: Szilágyi Dénes