A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Széchenyi Dísztermében május 13-án, ünnepélyes keretek között adták át a Ludovika Prize kitüntetést. A díjazott Wolfgang Schüssel volt osztrák szövetségi kancellár. Az elismerést az NKE Szenátusa alapította 2023-ban azon kiemelkedő személyiségek számára, akik életművükkel és szakmai tevékenységükkel sokat tettek a közép-európai gondolat megerősítéséért, valamint bizonyították elkötelezettségüket Magyarország és a kárpát-medencei térség értékei iránt.
Az NKE rektora, Deli Gergely ünnepi beszédében hangsúlyozta: a Ludovika olyan értékeket kíván továbbadni, mint a kötelességtudat, a fegyelem, a hűség, a bajtársiasság, valamint a tudás szerepe és a haza szolgálata. Kiemelte azt is, hogy az egyetem egyszerre elkötelezett a közszolgálati képzés és a tudományos-szakmai kiválóság mellett. „Az egyetem számára kiemelt jelentőségű a nemzetközi kapcsolatok, a közdiplomácia, valamint Magyarország és a közép-európai régió külföldi képviselete” – fogalmazott Deli Gergely. A Ludovika neve szerinte egy értékrend, amely Mária Ludovika személyét idézi meg, aki osztrák főhercegnőként érkezett, de magyar királynéként cselekedett, miközben közép-európaiként gondolkodott.
A rektor felidézte, hogy Mária Ludovika fiatalon megtapasztalta a háború valóságát, később pedig aktívan részt vett az államügyek alakításában, sőt, saját forrásaiból járult hozzá a magyar tisztképzés alapjainak megteremtéséhez. „A Ludovika Prize célja ezért az, hogy olyan személyiségeket ismerjen el, akik a közszolgálatot, a felelősséget, a stratégiai gondolkodást és az együttműködés képességét testesítik meg” – emelte ki Deli Gergely, aki szerint Wolfgang Schüssel pályája pontosan illeszkedik ehhez az értékrendhez, ugyanis olyan korszakban vállalt vezető szerepet, amikor Európa újrarendeződött, és új együttműködési formákat kellett kialakítani egy olyan térségben, ahol a történelem nemcsak a múlt, hanem a jelent formáló tapasztalat.
Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója beszédében kiemelte, hogy a Ludovika Prize nem egyszerűen a kiválóság elismerésére hoztak létre, hanem azért is, hogy olyan vezetői példákat mutasson fel, amelyek az egyetem által képviselt értékeket testesítik meg. A nemzetközi főigazgató szerint az idei díjazott, Wolfgang Schüssel neve az osztrák modern történelem része, és az európai politikai gondolkodás egyik meghatározó fejezete is. Olyan politikusként méltatta, aki képes volt összeegyeztetni az Európa iránti elkötelezettséget a nemzetállam iránti hűséggel. A főigazgató az NKE szerepéről szólva kiemelte: az egyetem számára különösen fontos, hogy a fiatal generációkat felkészítse a vezetésre. Mint fogalmazott: „Egy olyan korban, amelyet a pillanatnyiság és a bizonytalanság jellemez, egyre ritkább és ezért egyre értékesebb az olyan politikai vezetés, amely a stratégiai gondolkodást történelmi perspektívával tudja ötvözni”.
Prőhle Gergely, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója ünnepi beszédében méltatta Wolfgang Schüssel politikai és szellemi örökségét, kiemelve közép-európai szerepvállalását és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát. Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy az NKE különösen méltó helyszíne ennek az elismerésnek, mert maga az intézmény is a közép-európaiságot testesíti meg: felidézte, hogy az egyetem szellemi hagyományaiban találkozik Ausztria, Magyarország és mindaz a kulturális összekapcsoltság, amely Közép-Európát jellemzi. A programigazgató részletesen ismertette Wolfgang Schüssel életútját: felidézte, hogy 1945-ben született Bécsben, majd 1979 és 2011 között az osztrák Nemzeti Tanács tagja volt Bécs képviselőjeként. Politikai pályafutása során gazdasági miniszterként, külügyminiszterként és alkancellárként is dolgozott, majd 2000 és 2007 között Ausztria szövetségi kancellára lett. Külön kitért arra, hogy Wolfgang Schüssel a magyar kormánnyal együttműködve, a kis-dunai csúcs keretében kezdeményezte az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem létrehozását. Prőhle Gergely szólt a European Voices kezdeményezésről is, amelynek célja, hogy Közép-Európának hangja legyen Európában. A folyóirat szerinte azért különösen fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy a régió saját nézőpontból jelenjen meg az európai külpolitikai és szellemi vitákban. Az igazgató idézte a volt kancellár egyik könyvének gondolatát, miszerint „a cselekvő optimizmus abból él, hogy megelőlegezzük a bizalmat a jövőnek.” Szerinte ez jól kifejezi Wolfgang Schüssel politikai karakterét, amelyet a bizakodás határoz meg.
„Európa nem lehet félénk, élni kell az erőnkkel” – emelte ki beszédében Wolfgang Schüssel. A volt osztrák kancellár felszólalásában több személyes (köztük az 1956-os forradalomhoz és a vasfüggöny leomlásához kapcsolódó) emlékeken, történelmi tapasztalatokon és aktuálpolitikai gondolatokon keresztül vázolta fel Közép-Európa és Európa jövőjéről alkotott vízióját. „Magyarország mindig szívügy volt számomra” – jelentette ki a politikus. Külön hangsúlyozta az osztrák–magyar kapcsolatok történelmi és kulturális mélységét: a két népet rokonoknak nevezte, akiket közös évszázados történelem, keresztény gyökerek és hasonló gondolkodásmód köt össze. A volt kancellár szólt az ukrajnai háborúról, a közel-keleti konfliktusokról és az energiaválságról, amelyet az 1973-as olajválság óta a legsúlyosabb energiakrízisnek nevezett. Arra figyelmeztetett, hogy ma már szinte minden fegyverré válhat: az energia, az ellátási láncok vagy akár a migráció is geopolitikai eszközzé válhat. Emiatt hangsúlyozta, hogy egyedül egy nemzetállam már nem képes megbirkózni ezekkel a kihívásokkal. Szerinte Európának közös szabályokra, a nemzetközi jog tiszteletére és kiszámítható kereskedelmi rendre van szüksége. Úgy vélte, hogy Európa legnagyobb ereje továbbra is az életmódjában, a jogállamiságban, a szociális biztonságban és az oktatásban rejlik. „A fiatalok a reménységünk” – fogalmazott, kiemelve, hogy a mai generáció képzettebb, nyitottabb és több tudáshoz fér hozzá, mint bármely korábbi nemzedék. Szerinte a következő évtizedekben hihetetlen áttörések várhatók a tudományban, az orvoslásban és a technológiában. Arra biztatott mindenkit, hogy maradjanak kíváncsiak.
A panelbeszélgetésen Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Bóta Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium képviselője és egykori bécsi helyettes misszióvezető, valamint Prőhle Gergely az Európai Unió jövőjéről, a közép-európai együttműködés szerepéről és a kontinens politikai kihívásairól beszélgettek. A vita egyik központi fogalma a szubszidiaritás volt, vagyis az az elv, hogy a döntéseket lehetőleg azon a szinten kell meghozni, ahol a leghatékonyabban kezelhetők. Szerintük Európa ma olyan korszakba lépett, amikor az egyes nemzetállamok önmagukban már nem képesek minden kihívásra választ adni, ezért szükség van közös stratégiai gondolkodásra is. A hangsúly azonban szerintük nem a túlzott centralizáción, hanem a józan pragmatizmuson kell hogy legyen.
A résztvevők úgy látták, hogy az Európai Unió politikai és gazdasági súlypontja fokozatosan kelet felé tolódik, ezért a régió országai – Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Szlovénia – egyre fontosabb szereplőkké válnak. Hozzátették, hogy Európa túl sokat foglalkozik saját válságaival és konfliktusaival, miközben kevés figyelem jut azokra a sikerekre, amelyeket az európai együttműködés már elért.
Wolfgang Schüssel külön kiemelte az Európai Unión kívüli partnerségek fontosságát is, többek között Indiával, Indonéziával és Japánnal. A felszólalók szerint a közép- és kelet-európai országok történelmi tapasztalataik miatt erősebben ragaszkodnak a nemzeti szuverenitáshoz és kevésbé fogadják el a központi irányítást. Ugyanakkor nem az elzárkózásban, hanem az együttműködésben látják a jövőt: olyan Európában, amely képes összeegyeztetni a nemzeti identitást az európai kooperációval.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes