A magyar választási rendszer nagyon bonyolult – hangzott el A vegyes választási rendszer arányosságának értékelése a 2026-os választások tükrében című tudományos diákköri előadáson a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az interaktív rendezvényen azonban kiderült, hogy a 2026-os országgyűlési választás új megvilágításba helyezte a rendszerről szóló vitákat.
Takács-Mandák Fanni, az NKE adjuktusa elmondta, hogy Magyarország 36 éve vegyes választási rendszert alkalmaz, amely 2011-ben jelentős átalakuláson ment keresztül, de alapvető típusa nem változott meg. A reform után azonban a rendszer többségi jellege erősödött, az egyéni választókerületek szerepe, az egyfordulós relatív többségi logika és a győzteskompenzáció mind a legerősebb politikai erőnek kedveznek. A 2011 előtti rendszerben 176 egyéni választókerület működött, kétfordulós, abszolút többségi szabállyal. A jelenlegi rendszerben 106 egyéni választókerület van, ahol a mandátumot az szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapja, akkor is, ha nem éri el az 50 százalékot. Takács-Mandák Fanni szerint ez nagy előnyt ad annak a pártnak, amely sok körzetben képes első helyen végezni.
A 2026-os választás ezt látványosan igazolta. A 106 egyéni választókerületből 85-ben 50 százalék feletti eredménnyel győzött a nyertes jelölt, ezek közül 84 a Tisza Párthoz tartozott. Ugyanakkor 20 olyan körzet is volt, ahol a győztes nem érte el az abszolút többséget, és a harmadik helyezett szavazatai meghaladták az első és második jelölt közötti különbséget. Kétfordulós rendszerben ezekben a körzetekben akár fordulhatott volna az eredmény.
A győzteskompenzáció talán a jelenlegi rendszer legvitatottabb eleme. Nemcsak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok kerülhetnek át az országos listára, hanem a győztes jelölt felesleges szavazatai is. Ha például egy jelöltnek 41 szavazat is elég lenne a győzelemhez, de 60-at kap, akkor a különbözet töredékszavazatként segítheti pártja országos listáját. A 2026-os választáson ez a Tisza Pártnak kedvezett. A Fidesz kevés egyéni körzetet nyert, és azokat is többnyire kis különbséggel, ezért győzteskompenzációja alacsony maradt. A Tisza viszont sok körzetben, gyakran nagy fölénnyel győzött, így jelentős mennyiségű győztes töredékszavazatot szerzett.
Szabó Máté Csaba, az NKE adjunktusának előadása az arányosság kapcsán hangsúlyozta, hogy egy választási rendszer aránytalansága önmagában nem feltétlenül azonos az igazságtalansággal, de mérhető politikai következményekkel jár. Az arányosság vizsgálatakor a pártok listás szavazatarányát és parlamenti mandátumarányát kell összevetni.
A 2026-os eredmények alapján a Tisza körülbelül 53 százalékos listás támogatottsággal a parlamenti mandátumok közel 71 százalékát szerezte meg. A Fidesz 38 százalékos listás eredménye mindössze 26 százaléknyi mandátumot eredményezett, míg a Mi Hazánk közel 6 százalékos támogatottsága 3 százaléknyi parlamenti jelenlétre volt elég. Ez azt mutatja, hogy a rendszer erősen felülreprezentálja a legerősebb pártot, miközben alulreprezentálja a kisebbeket.
A magyar választási rendszer korábban is akkor vált aránytalanná, amikor egy párt az egyéni választókerületek nagy részét meg tudta nyerni. 1990-ben, 1994-ben, 2010-ben és 2014-ben is magas aránytalansági értékek születtek. 2002-ben és 2006-ban viszont mérsékeltebb volt az aránytalanság, mert két nagy párt viszonylag kiegyenlített erőviszonyok között versenyzett.
Nemzetközi összevetésben a magyar rendszer aránytalanabb, mint például az osztrák, a cseh vagy a holland rendszer. Hollandia különösen arányos példaként szerepelt, mivel ott gyakorlatilag nincs klasszikus parlamenti küszöb. Ugyanakkor az Egyesült Királyság azt mutatja, hogy az egyéni választókerületi rendszerek még erősebben is torzíthatnak, ott a Munkáspárt 2024-ben a szavazatok alig több mint egyharmadával szerzett kétharmados parlamenti többséget.
Összességében a magyar választási rendszer nem egyetlen elem miatt aránytalan, hanem több szabály együttes hatása miatt. Hogy ezen fog-e változtatni a most felálló kormány, az előadók szerint kérdéses, mivel politikailag kényes helyzet állt elő. A Tisza olyan rendszerben aratott kiemelkedő győzelmet, amelyet sok ellenzéki szereplő bírált, ugyanakkor a párt ereje kapcsán kérdéses, akarnak-e változtatni. Egy arányosabb rendszer demokratikus szempontból indokolható lenne, de a mindenkori kormányzó erőnek kevesebb mandátumot biztosítana ugyanakkora támogatottság mellett.
Szöveg: Jancsó Orsolya
Fotó: Szilágyi Dénes