Kína gazdasági jelenléte a Balkánon címmel tartott előadást az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Scholars Programján Nenad Stekić, a belgrádi Institute of International Politics and Economics vezető kutatója. Átfogó képet adott a gazdasági expanzió balkáni mintázatairól, feltéve a kérdést, miként vált a Nyugat-Balkán – és azon belül Szerbia – a kínai tőke, infrastruktúra-fejlesztések és technológiai jelenlét egyik fontos európai terepévé.
Nenad Stekić szerint a kínai jelenlét vizsgálata nem szűkíthető le pusztán a gazdaságra, mivel Kína esetében a kül- és biztonságpolitika, illetve a gazdaság egymással szorosan összefonódó dimenziók. A kínai stratégiai gondolkodás új szakaszában a gazdaság a globális befolyásgyakorlás egyre határozottabb eszköze.
Kína mai nemzetközi működésének egyik sajátossága, hogy nem hierarchikusan, fentről lefelé törekszik befolyásra, hanem koncentrikus körökben építi jelenlétét, először közvetlen földrajzi környezetében, majd fokozatosan távolabbi térségekben. A kínai GDP-ben ma már a szolgáltatások és a high-tech szektor dominál, miközben az ipar továbbra is meghatározó. A 4-5 százalék körüli növekedés is történelmi léptékű eredmény egy 1,4 milliárdnál is népesebb ország esetén.
Nenad Stekić ugyanakkor felhívta a figyelmet a kínai gazdaság belső feszültségeire is. Ezek közül kiemelte a fiatalok munkanélküliségét, amely komoly társadalmi nyomást jelent. A kínai fiatalok körében erősödik a bizonytalanságérzet, mivel egy-egy álláshelyre akár több ezer jelentkező jut.
Az előadás egyik súlypontját a kínai ötéves tervek és az ezekhez kapcsolódó eurázsiai közlekedési elképzelések adták. A következő időszakban is kulcsfontosságú a Kínát Európával összekötő vasúti szállítási hálózat fejlesztése. Ez balkáni szempontból azért különös jelentőségű, mert a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint annak lehetséges dél felé, egészen Szalonikiig tartó meghosszabbítása a kínai árumozgás egyik fontos európai tengelyévé válhat.
A kínai gazdasági jelenlét a Balkánon látványosan 2012 után gyorsult fel. Kína jelentőségét inkább a projektek láthatóságában, politikai súlyában és kiemelt szerepében kell értelmezni. Nenad Stekić elemzése szerint a régióban Szerbia számít a kínai jelenlét első számú bemutatótermének Európában. Belgrád és Peking között 2024 óta szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben, ami új lendületet adott a szerb exportnak, miközben a kínai cégek egyre erőteljesebben vannak jelen az országban. A kínai vállalatok a Nyugat-Balkánon túlnyomórészt állami tulajdonú, projektalapú szereplők, amelyek leginkább infrastruktúra-építésekben, energetikai fejlesztésekben, nehézipari beruházásokban és bányászati tevékenységekben érdekeltek. Ezek regionális központja jellemzően Szerbiában található.
A konkrét projektek közül a legismertebb kétségtelenül a Budapest-Belgrád nagysebességű vasút, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezés egyik kiemelt európai fejlesztése. A szerb szakasz már működik, és jelentősen lerövidítette az utazási időt, miközben a teljes vonal elkészülte a térség logisztikai szerepét is átformálhatja. Nenad Stekić emellett beszélt a montenegrói autópálya-projektről, az észak-macedóniai infrastrukturális nehézségekről, valamint a horvátországi pelješaci hídról is, amelyet kínai cég épített uniós finanszírozással.
A kínai jelenlét másik fontos területe a szerb ipar. A kutató szerint a kínai befektetések különösen Kelet-Szerbiában alakították át a helyi gazdaságot. A bányászati és acélipari beruházások növelték az exportot, és a helyi bérekre, életminőségre is érezhető hatást gyakoroltak. Ugyanakkor elismerte, hogy a környezetvédelmi aggályok valósak, a lítiumbányászati projektek komoly társadalmi vitákat váltanak ki.
A szerb külpolitika sajátos négy pilléres egyensúlyozásra épül: az Európai Unió, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között próbál manőverezni. Nenad Stekić szerint azonban ma ez már inkább „két és fél pillérnek” tekinthető, hiszen a nyugati pólus egyre inkább egységesebben jelenik meg, míg Oroszország súlya csökkent. Kína ezzel szemben stabil, hosszú távú partnerként van jelen. Ugyanakkor Kína balkáni jelenléte messze nem váltja ki az Európai Unió szerepét, de jól látható, alternatív fejlesztési és együttműködési modellt kínál, amely politikailag is vonzó lehet.
Szöveg: Jancsó Orsolya
Fotó: Szilágyi Dénes