A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Környezeti Fenntarthatósági Intézete (KFI) április eseményt szervezett A fenntartható jövőért – NKE kutatások és publikációk az SDG célok tükrében címmel 16-án, az egyetem John Lukacs Társalgójában. A rendezvény célja az NKE minőségi publikációi vizsgálati eredményének bemutatása volt a fenntartható fejlődési célok társadalmi kommunikációjának erősítése céljából.
Bíró Tibor, a KFI intézetvezetője megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goal – SDG) már korábban is jelen voltak az egyetemi gondolkodásban, de az intézet tavaly egy átfogóbb célt tűzött ki, amelynek eredményeként egy együttműködés indult az intézet és az egyetemi könyvtár között, ahol a tudományos publikációkat vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyiben kapcsolódnak az SDG-célokhoz. „A fenntarthatóság alapvető iránytű kell legyen a tudományos munkában, figyelembe véve a hosszú távú környezeti hatásokat” – emelte ki Bíró Tibor. Rámutatott arra is, hogy a kutatások értékelésében két szempont válik egyre fontosabbá: egyrészt, hogy a kutatás célja hozzájárul-e a fenntarthatósághoz, másrészt, hogy maga a kutatási folyamat mennyire fenntartható.
Balatoni Monika mesteroktató, a KFI munkatársa és az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Társadalmi Kommunikáció Tanszékének oktatója társadalmi és kommunikációs nézőpontból közelítette meg a kérdést, előadásának középpontjában a globális gondolkodás és a lokális felelősség gondolata állt. Kiemelte, hogy a fiatalok fenntarthatóságról alkotott képe sokszor leegyszerűsített, valamint a tudás megszerzésének módja is átalakult. „Már a Google, de most már leginkább a ChatGPT vagy a Gemini jelenti az elsődleges információforrást és a közösségi média vált meghatározóvá” – fogalmazott. Balatoni Monika úgy látja, a fiatalok gyakran érzelmi, impulzív alapon reagálnak a társadalmi kérdésekre, amit jól mutat, hogy egy távoli, médiában erősen jelen lévő eseményre erősebben reagálnak, mint egy közelebbi problémára. Rámutatott arra is, hogy az egyetemek előtt álló kihívásokra: a jövőben a tudásközvetítés mellett aktív szerepet kell vállalni a társadalmi szemléletformálásban is.
Sütő Péter, az Egyetemi Könyvtár Digitalizálási és Tartalomszolgáltatási Osztály vezetője online előadásában a tudományos kutatás és az SDG-k kapcsolatát vizsgálta, hangsúlyozva, hogy a fenntarthatóság megértésének kulcsa az interdiszciplinaritás. Kiemelte a hallgatók szerepét is, mint mondta, ők saját generációjukat tudják hitelesen megszólítani.
„A fenntartható fejlődés valójában egy hosszú távú gondolkodásnak a diadala a rövid távú nyereség felett, ami egy folyamatos, cselekvő részvétel” – emelte ki a szakértő. Kutatásában az egyetem publikációit elemezte SDG-szempontból, azt vizsgálva, hogy milyen mértékben járul hozzá a kutatási eredmények megosztása a fejlődési célok eléréséhez. Az eredmények szerint bár nőtt az ilyen publikációk száma, arányuk nem változott érdemben, ugyanakkor hatásuk erősebb. E mellett a nemzetközi együttműködés különösen fontos, mivel 37 százalékkal magasabb idézettséget eredményez.
Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, amely a fenntartható fejlődés kihívásait, kiemelten az egyetemek, a kutatás és a társadalom szerepét vizsgálta az SDG-célok mentén.
Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi berendezkedés alapvetően fenntarthatatlan. Szerinte a valódi változást valószínűleg nem önkéntes reformok, hanem kényszerhelyzetek fogják kikényszeríteni. „Lehet, hogy sokkal nagyobb veszteségeket kell elszenvednünk, hogy ráébredjünk erre” – vélekedett a rektorhelyettes. Ugyanakkor arra biztatott, hogy nem szabad feladni: a kutatás és az oktatás feladata továbbra is az, hogy folyamatosan rámutasson a problémákra és napirenden tartsa a kérdést.
Czippán Katalin, a KFI és a Kék Bolygó Alapítvány képviseletében hangsúlyozta a karok közötti együttműködés fontosságát. A szakértő rátért a nemzetközi nézőpontokra is, rámutatva, hogy a fenntarthatósági célokat nem lehet különálló elemekként kezelni. Szerinte a jelenlegi mérési rendszerek túlzottan széttagoltak. Szerinte a jövő kulcsa az integrált gondolkodás és az együttműködések erősítése, különösen annak érdekében, hogy a fenntarthatóság, a versenyképesség és a biztonság egymást erősítő célokká váljanak.
Taxner Tünde, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Digitális Média és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanársegéde egyéni felelősség és a cselekvő remény koncepcióját erősítette meg felszólalásában. Úgy látja, sokan teszik fel a kérdést, hogy „megéri az egyén kis cselekvése, miközben nagy cégek sokkal többet ártanak?”. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy az egyéni felelősséget nem szabad elengedni, és a megoldás kulcsa az aktív, tudatos hozzáállás.
Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke adatokkal támasztotta alá a túlfogyasztás jelenségét. Elmondta, hogy különösen a háztartási és elektronikai cikkek esetében figyelhető meg túlzott vásárlás, és komoly problémaként említette az úgynevezett „zöld” állítások megbízhatatlanságát is. Ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy a fogyasztók egyre inkább keresik a fenntartható termékeket, ami a tudatosság növekedését jelzi.
Az oktatás szerepéről szólva több résztvevő is hangsúlyozta, hogy a túlzott komplexitás gyakran bénító hatású, ezért fontos lenne az élményalapú tanulás és a természettel való közvetlen kapcsolat erősítése, különösen már gyermekkorban. A résztvevők szerint a természethez való visszakapcsolódás, a közösségi élmények és az együttműködés erősítése kulcsfontosságú lehet a fenntartható jövő szempontjából.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes