A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában tartott szakmai workshopon Ruchira Gupta indiai újságíró, író és nőjogi aktivista és Ujházy László ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) tanszékvezetője beszélgetett a fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó szexuális erőszak, az emberkereskedelem, valamint a megelőzés katonai és civil lehetőségeiről, április 15-én.
Varga Réka, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) dékánja felvezetésében hangsúlyozta, hogy az NKE képzésében kiemelt szerepet kap a fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak témája. Ezért kapott meghívást az egyetemre Ruchira Gupta Emmy-díjas újságíró, akinek a Nepálból Indiába irányuló emberkereskedelemről készített dokumentumfilmje, a The Selling of Innocence irányította rá a nemzetközi figyelmet a problémára. Később aktivistaként részt vett az emberkereskedelem áldozatairól szóló amerikai törvény megszületésének előkészítésében, valamint közreműködött az ENSZ emberkereskedelem elleni jegyzőkönyvének kidolgozásában is.
Ruchira Gupta előadásában globális összefüggésbe helyezte a problémát. A világban jelenleg több mint 140 fegyveres konfliktus zajlik, és ezek egyik legsúlyosabb következménye a nők és gyermekek fokozott sérülékenysége. A háborúk során az infrastruktúra összeomlik, megszűnnek az alapvető szolgáltatások, hiány alakul ki élelmiszerből, egészségügyi ellátásból és biztonságból. Ezek a válsághelyzetek különösen súlyosan érintik a nőket, az anyákat és a családokat.
Három fő problématerületet látni: a létfontosságú szolgáltatások megszűnését, a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazását és az emberkereskedelem erősödését konfliktusok idején. Gupta szerint a háborúk nemcsak közvetlen pusztítást hoznak, hanem olyan jogi és társadalmi vákuumot is, amelyet kihasznál a szervezett bűnözés. A nők és lányok kiszolgáltatottsága ilyenkor drámaian nő, az emberkereskedelem pedig egyre inkább az online térben zajlik.
Gupta az ENSZ-missziók során szerzett tapasztalatairól is beszélt. Koszovó, Kongó, Afganisztán és más konfliktuszónák példáján keresztül mutatta be, hogy a szexuális kizsákmányolás nemcsak a háborús felek, hanem a békefenntartók között is megjelenik, számos háborús áldozat sodródik bele cukrosbácsi jellegű kapcsolatokba minimális ellenszolgáltatásért cserébe. Az ENSZ-en belül ezért fokozatosan szigorodtak a szabályok: az etikai kódexektől eljutottak a zéró tolerancia elvéig.
Ujházy László előadásában katonai nézőpontból közelítette meg a témát. Kiemelte, hogy bár az ENSZ-ről sokan elsősorban a békefenntartás kapcsán gondolkodnak, az ENSZ Alapokmánya eredetileg az emberi jogok védelmére helyezte a hangsúlyt. A békefenntartás gyakorlata később alakult ki, és mára rendkívül összetett feladattá vált. A békeműveletekben szolgáló katonáknak sokszor diplomáciai érzékre, önmérsékletre és társadalmi érzékenységre van szükségük.
Ujházy László szerint az elmúlt két évtizedben látványosan megnőtt a téma súlya a missziókra felkészítő képzésekben, amelyben szerepet játszottak a korábbi botrányok, illetve a felismerés, hogy az ilyen bűncselekmények az áldozatokra és a missziók hitelességére is romboló hatással bírnak.
Mindkét előadó egyetértett abban, hogy a hallgatás kultúrájának megtörése alapvető fontosságú. Ruchira Gupta szerint az áldozatok csak akkor mernek megszólalni, ha valódi jogi, társadalmi és intézményi védelem áll mögöttük. Ujházy László annyit tett hozzá, hogy a parancsnokok felelőssége a katonák pszichológiai állapotának, a stressz, a trauma és a morál összefüggéseinek ismerete.
Zárszavában Varga Réka hangsúlyozta, hogy az ehhez hasonló beszélgetések nem lezárnak egy témát, hanem éppen megnyitják a további párbeszéd lehetőségét.
Szerző: Jancsó Orsolya
Fotó: Mészáros Márk Benjámin