Az innováció területén versenyzett újszerű és kreatív saját ötlettel négy, egyetemi, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatókból álló csapat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Osztálya (ITO) által immáron ötödik alkalommal megszervezett NKE Ideathon 2026 elnevezésű innovációs ötletverseny döntőjében április 14-én, az Orczy Úti Kollégiumban.
A prezentációkban bemutatott innovatív ötleteket a verseny négytagú zsűrije értékelte. A bíráló bizottság tagjai Szepsi-Szűcs Levente, az NKE ITO osztályvezetője, Németh Ágota r. alezredes, az RTK Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszékének tanársegéde, Csík Nemes Viktória, a Startup Campus Inkubátor Zrt. munkatársa és Zónai Roland, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának projektmenedzsere voltak.
Szepsi-Szűcs Levente megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy négy csapat jutott a döntőbe, majd ismertette a megméretés részletes menetét.
Az esemény első előadójaként a Forge csapata mutatta be projektjét, amely a katonai és rendvédelmi logisztika forradalmasítását célozza.
A fejlesztők alapgondolata szerint a katonáknak a frontvonalon vagy logisztikai támogatás nélküli események során csak arra van lehetőségük számítani, ami közvetlenül a kezük ügyében van. A modern hadviselés, különösen az ukrajnai konfliktus tapasztalatai azt mutatják, hogy a logisztikai ellátási láncok gyakran megszakadnak, és a „senki földjén” még egy kilométernyi távolság is áthidalhatatlanná válhat az utánpótlás számára. Erre a problémára kínál megoldást a Forge mesterséges intelligencia-alapú (MI), kompozit 3D nyomtatási rendszere, amely egy digitális alkatrészraktárra épülve teszi lehetővé az azonnali, helyszíni gyártást.
A technológia különlegessége az üvegszállal megerősített kompozit anyagok alkalmazása, amelyek az acéllal megegyező szilárdságot biztosítanak, miközben tömegük annak csupán negyede. Ez a megoldás drasztikusan csökkentheti a katonák által hordozott málha súlyát, hiszen egyetlen univerzális eszköz képes kiváltani tucatnyi különféle pótalkatrészt. Az alkalmazási területek rendkívül szélesek: a drónok rotorjaitól és kameraházaitól kezdve a fegyverkiegészítőkön át egészen az orvosi segédeszközökig, mint például a sín boka- vagy rögzítőkötések, bármi előállítható a helyszínen.
A zsűri kérdéseire válaszolva a csapat elmondta, hogy bár a technológia jelenleg még fejlesztés alatt áll, világszerte, a többi között az Egyesült Államokban és Franciaországban is kísérleteznek hasonló mobil megoldásokkal. A szakértők felvetették a gazdaságosság kérdését is, például a tömeggyártott apróbb alkatrészek (csatok) helyszíni nyomtatásával kapcsolatban, mire a fejlesztők hangsúlyozták, hogy a kritikus helyzetekben a közelség és az időtényező felülírja a gyártási költségeket. A Forge elképzelése szerint a rendszernek be kell épülnie a katonai és rendvédelmi doktrínákba, hogy minden alegység rendelkezzen egy ilyen „Jolly Joker” képességgel, amely akár katasztrófavédelmi helyzetekben is életeket menthet.
Az ÁNTK Ostrakon Szakkollégiumának csapata olyan szoftverfejlesztést mutatott be, amely a mesterséges intelligencia erejével egészítené ki a már jól ismert Gondosóra-programot. A SÁRA elnevezésű projekt alapvető célkitűzése az idősebb generáció összekapcsolása a legújabb technológiával, kiemelt figyelmet fordítva az idősek egyik legsúlyosabb problémájára: az elmagányosodásra.
Magyarországon jelenleg közel 2 millió nyugdíjas él, akiknek 41 százaléka egyedülálló. Az európai uniós kimutatások szerint a 65 év feletti korosztály jelentős része küzd folyamatos vagy időszakos magányérzettel, ami súlyos mentális és egészségügyi kockázatokat rejt magában. A hallgatók víziója szerint az MI-alapú fejlesztés egyfajta „új társat” adna az idősek mellé, aki folyamatosan jelen van, és segít áthidalni a szociális kapcsolatok hiányát, különösen azoknál, akik egészségi állapotuk miatt már nem tudnak eljutni közösségi klubokba.
A javaslat technikai különlegessége, hogy nem igényelné az eszközök cseréjét. A 2026-ra már egymillió felhasználót elérő és eddig több mint 80 000 életet megmentő Gondosóra-rendszert egy szoftveres frissítéssel alakítanák át. Míg a segélyhívó funkció változatlan maradna, a gomb hosszú lenyomásával egy hangérzékelő MI aktiválódna.
A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek a fenntarthatóságra és az adatbiztonságra is. Mivel az MI folyamatos futtatása gyorsan lemerítené az óra akkumulátorát, egy „vékony kliens” (thin client) megoldást alkalmaznának: a hangot az óra egy központi, külső szerverre továbbítaná, ahol a feldolgozás történik, majd a válasz hangszórón keresztül érkezne vissza a felhasználóhoz. Ez a zárt rendszer azt is garantálná, hogy az idősek érzékeny egészségügyi adatai ne kerüljenek külső, ellenőrizhetetlen MI-szolgáltatók birtokába.
A rendszer sokoldalú segítséget nyújthatna a mindennapokban: az idős felhasználók megkérdezhetnék az időjárást, tájékozódhatnának az utazási lehetőségekről, vagy akár a gyógyszeradagolásukkal kapcsolatban is kaphatnának információkat a saját szerveren tárolt adatok alapján.
A Lock-Chain formáció a bűnjelkezelést reformálná meg egy új fejlesztéssel, amely a büntetőeljárások szigorú rendszerében rejlő gyengeségeket hivatott orvosolni. A jelenlegi gyakorlatban a bizonyítékok tárolása és dokumentálása sokszor nem ideális körülmények között zajlik, ami komoly kockázatot hordoz, hiszen a nem megfelelően kezelt bűnjelek a védelem elsődleges támadási felületévé válnak, és amennyiben egy bizonyíték hitelessége nem igazolható kétséget kizárólag, az a vádlott javára válhat.
A bemutatott koncepció a bizonyítási lánc teljes körű digitalizációjára épül, kiterjesztve a már jelenleg is használt 3D helyszínrekonstrukciós és digitális aláírási eljárásokat minden típusú bűnjelre. A technológiai hátteret a blokklánc algoritmusok biztosítanák, amelyek legfőbb előnye a módosíthatatlanság és az átláthatóság. Ez a megoldás kiküszöbölné azokat az „átmeneti állapotokat”, mint például a helyszíni szemle és a kapitányságra érkezés közötti időszak, amikor a bűnjelek sorsa jelenleg nehezebben nyomon követhető. A rendszert szemléletesen egy aranyszínű golyókból álló karkötőhöz hasonlították: ha valaki egy nem odaillő elemet próbálna a lánchoz adni, a rendszer azonnal riasztást küldene.
A gyakorlati megvalósítás során a papíralapú bűnjelcímkéket NFC-alapú azonosítókra cserélnék, amelyeket a rendőrségnél már meglévő tabletekkel is könnyen rögzíteni lehetne a helyszínen. A fejlesztés három fázisban valósulna meg: az első szakaszban az IdomSoft Zrt. közreműködésével készülne el a prototípus, amelyet egy kijelölt kapitányságon zajló pilot projekt, majd az országos (és akár nemzetközi) kiterjesztés követne.
A projekt nem csupán a jogbiztonságot erősítené, hanem jelentős adminisztrációs terhet is levenne a nyomozóhatóságok válláról. A digitális nyilvántartásnak köszönhetően elkerülhetővé válna a zsúfolt raktárak időigényes fizikai átkutatása, ami közvetlen munkaidő- és költségmegtakarítást eredményezne. A végső cél a váderedményesség javítása, biztosítva, hogy a bírósági szakaszban egyetlen fontos bizonyítási eszköz se váljon megkérdőjelezhetővé a kezelési hiányosságok miatt.
A HÍDFŐ life support csapata egy olyan innovatív megoldást dolgozott ki, amely a mesterséges intelligencia segítségével radikálisan növelheti a vízbe esett személyek túlélési esélyeit a budapesti Duna-szakaszon. A projekt alapvető célja az a kritikus probléma, hogy évente nagyjából 60-70 ember veszíti életét fulladás következtében a folyóban, és a segítségnyújtásra mindössze egy 4-5 perces időablak áll rendelkezésre, mielőtt az áldozat eszméletét vesztené. Jelenleg a mentés gyakran a véletlenen múlik, hiszen sokszor csak napokkal később derül ki, ha valaki a vízbe esett, hacsak egy járókelő vagy egy éppen arra haladó hajó észre nem veszi a tragédiát.
A csapat megoldása egy intelligens kamerarendszer, amely a hidakra telepített fix és mozgatható egységekből áll. Ezek az eszközök éjjellátó funkcióval, sőt szélsőséges időjárás esetén hőkamerával is kiegészíthetők, hogy minden körülmények között értékelhető képet biztosítsanak. A rendszer lelke egy olyan algoritmus, amelyet több mint 500 000 képpel tanítanak be – köztük különböző időjárási viszonyok között készült felvételekkel –, hogy különbséget tudjon tenni a normál mozgásformák (autók, gyalogosok, madarak) és a rendellenes zuhanó mozgás között.
A fejlesztés során olyan technikai lépéseket alkalmaznak, mint a képek adatbővítése és a VGG16-os neurális hálózat finomhangolása, hogy a felismerés tizedmásodpercek alatt megtörténjen. Amint az MI észleli a bajt, azonnali riasztást küld a tevékenység-irányítási központ operátorának. Az operátor előtt rögtön megjelenik a rögzített és az élő felvétel is, így azonnal hitelesítheti az eseményt, elkerülve a téves riasztásokat. A folyamat részeként a hidakon elhelyezett sárga villogó fényjelzések is aktiválódnak, amelyek figyelmeztetik a közelben tartózkodó hajósokat és a mentőegységeket a pontos helyszínre. Ez a közvetlen beavatkozás lehetővé teszi, hogy a hatóságok és mentőhajók sokkal gyorsabban reagáljanak, mint a hagyományos lakossági bejelentések alapján.
A fejlesztők becslése szerint a rendszer bevezetésével a vízbe esettek túlélési esélye 40-70 százalékkal nőhet. A technológia ráadásul nem korlátozódik csupán a folyókra; a projekt egyfajta pilotként is felfogható, amely később az autópályákon is alkalmazható lenne a balesetek vagy útról lesodródó gépjárművek automatikus felismerésére. Ezáltal az operátorok munkája hatékonyabbá válna, és a segítségnyújtás ideje jelentősen lerövidülne a közutakon is.
Az innovációs ötletversenyen a Startup Campus Inkubátor Zrt. mentorálási különdíját a HÍDFŐ Life Support nyerte el. A harmadik helyezett a Forge csapat lett, második helyen a SÁRA csapat végzett, míg az első helyet a Lock-chain csapat hódította el. A díjátadón a csapatok valamennyi tagja 10, 15, illetve 25 ezer forintos ajándékutalványt vehetett át.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Mészáros Márk Benjámin