A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) április 1-jén és 2-án szervezte meg az immáron hagyománnyá vált Közös Közszolgálati Gyakorlatot (KKGY) az egyetem Ludovika Arénájában.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében kifejtette, hogy az egyetemen alapvetően gyakorlati jellegű oktatás zajlik, ugyanis – mint fogalmazott – „minden tudomány praktikus, ami az emberek vezetését szolgálja.” Hozzátette, hogy az NKE-n nincs teoretikus tudomány, csak praktikus tudományok vannak. A gyakorlat elnevezésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a közös közszolgálati gyakorlat nem egészen fejezi ki a közös munka lényegét, mert itt valójában alkotás történik. Úgy vélte, hogy inkább közös közszolgálati teremtésnek lehetne hívni, hiszen a résztvevők valami újat és hasznosat hoznak létre, mégpedig a legfontosabbat: az emberek életét és biztonságát fogják megvédeni és biztosítani.
Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntőjében Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja köszöntőjében rámutatott a gyakorlat feladatainak kialakításában rejlő kihívásokra: a gyakorlat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz. Kiemelte, hogy a mostani téma a drónvédelem, és reményét fejezte ki, mivel dróntámadás mindeddig nem érte Magyarországot, a jövőben sem fog ilyen incidens bekövetkezni hazánkban. A dékán hangsúlyozta a gyakorlat lényegét, amely szerint a résztvevőknek együtt kell működniük és hangsúlyozta, nincs helye a versengésnek. Végül arra biztatta a hallgatókat, hogy felelősségteljesen, de örömmel vegyenek részt a gyakorlatban.
Az eseményen több mint ötszáz hallgató vesz részt, akik tizenöt, vegyes összetételű csoportban dolgoztak. A feladatok megoldása során a csoportoknak rendvédelmi, közigazgatási, honvédelmi és vízügyi feladatokat kellett komplex módon megoldaniuk. A csoportok munkáját hét, egyenértékű zsűri értékeli (rendészeti, Közös Közszolgálati Gyakorlat oktatói, katonai, nemzetközi – egyebek mellett a Belgrádi Rendőrakadémiáról is érkeztek szakértők –, közigazgatási, pedagógiai-módszertan és vízügyi zsűri). A résztvevők megismerkedését és a csoportokon belüli együttműködés rendjének kialakítását csoportonként két-két facilitátor támogatta.
A gyakorlat első napján a csoportok több alap- és részfeladatot kaptak, amelyek során folyamatos híradások és közlések alapján kellett dolgozniuk. „Az elmúlt időszakban hazánk területén, különösen egy nemzetközi repülőtérrel rendelkező nagyváros környékén ismeretlen eredetű és rendeltetésű drónok légtérben való megjelenését figyelték meg. A térségben repülő drónok forgalma szemmel láthatóan növekszik, ami a közlekedésben élő lakosság körében érezhetően zavart kelt, azonban konkrét veszélyt egyelőre nem jelent. A drónaktivitással közvetlen összefüggésben anyagi kár vagy személyi sérülés eddig nem keletkezett. Meg nem erősített források szerint két lehetséges elkövetői kör állhat a drónaktivitások hátterében.” Ilyen és ehhez hasonló, fiktív híradások alapján kellett feladatokat megoldaniuk a résztvevőknek, köztük szerepelt a jelenség értékelése, a lehetséges kockázatok és jogszabályi környezet áttekintése, valamint annak meghatározása, hogy milyen intézkedések szükségesek a helyzet kezelésére.
Vizsgálni kellett a különböző szervezetek együttműködésének lehetőségeit, valamint azt is, hogy milyen hatósági beavatkozás indokolt. Amennyiben illegális tevékenység merül fel, meg kellett tervezni a megfelelő reagálást és végrehajtást. A tevékenység részeként az elkészült írásos dokumentumokat fel kell tölteni a kijelölt online felületre. A nap során többször is hangsúlyozták, hogy a csoportoknak újabb és újabb információkra reagálva kell döntéseket hozniuk, végül pedig összehangolt védelmi tevékenységet kellett kihirdetniük, valamint a nap végén sajtótájékoztatót tartottak a zsűri előtt. A programot egy drónbemutatóra felhívó híradás zárta. A kiegészítő programok között szerepelt, hogy a zsűri számára külön drónbemutatót tartottak, emellett a hallgatók párhuzamosan különböző gyakorlati és játékos feladatokban vehettek részt. Ilyen volt például a drónfoci, ahol koordinált csapatmunkával szerezhettek pontokat. Emellett kiemelték, hogy a résztvevők mintavételezési feladatokat is végeztek a Csónakázó tavon.
A második nap újabb híradással indult, majd a csoportok szimulált tárgyalásokat folytattak nemzetközi szereplőkkel, illetve további közlések és részfeladatok során dolgoztak. Ennek részeként veszélyhelyzet kihirdetésére is sor került, miközben a háttérben további mintavételezési és egyéb feladatokat is végrehajtottak. Ezek egyike volt a Hellapagos társasjáték, amelyről elmondták, hogy a túléléshez szükséges együttműködést és csoportdinamikát fejleszti. A gyakorlat végén a program híradással zárult, majd a résztvevők feldolgozták élményeiket, végül pedig eredményhirdetéssel és díjátadóval fejeződött be az esemény.
Az eredményhirdetésen a fődíjak mellett kiosztották a szakmai zsűrik által odaítélt nyolc különdíjat is. Az első három helyezett érmeit Szegedi László, az NKE oktatási rektorhelyettese és Varga Réka dékán adták át. Varga Réka zárszóként megköszönte a résztvevőknek és a szervezőknek a munkát.
A KKGY ötlete Kovács Gábor r. vezérőrnagytól, a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánjától származik. 2013 óta ez a tizennegyedik ilyen közös megméretés.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes