Az új geopolitikai kihívások és a formálódó új világrend kérdései kerültek terítékre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Map of Power konferenciáján. Az egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának rendezvénye döntéshozók és elemzők segítségével próbálta értelmezni miként alakul a hatalom a 21. században.
Már a köszöntők során felmerült, hogy a geopolitika leírása nem elég, meg kell érteni a folyamatok logikáját. A konferencia mindezt magyar szemszögből kívánta vizsgálni, különös figyelemmel a hazai külpolitikai és stratégiai gondolkodásra az energiabiztonság, a geopolitikai erőviszonyok és az európai hatalmi struktúrák viszonyrendszerében.
Balathy Henrietta biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár mindenekelőtt az Ukrajnában folyó háborút emelte ki. Véleménye szerint 35 évvel a kommunizmus bukása után Magyarország, a régió és Európa olyan kihívással szembesül, ami rendkívüli módon rombolja a biztonságról alkotott elképzeléseinket, érzetünket. Az államtitkár problémásnak látja, hogy Európa elvesztette befolyásolási képességét az ukrajnai békefolyamatban, ami alátámasztja, hogy sok tekintetben elszigetelődtünk a világ többi részétől. Mindez pedig az erő és a döntési pozíciók átrendeződését mutatja. Adott egy számos szabályt alkotó európai közösség, amely meghatározza a tagállamok demokráciához, LGBTQI jogokhoz és egyéb ügyekhez való hozzáállását, miközben az uniós központ elvesztette szolidaritását a közösség jónéhány szereplőjével szemben.
A Stratégiai hatalmak egy multipoláris világban című kiemelt panelen Liliana Śmiech, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója arról kérdezte a meghívottakat, hogy befolyás vagy egy ország saját maga teremtette pozíciója határozza meg a terület helyzetét. Amine Laghidi, az International Mining and Energy Congress elnöke a gazdaság és különféle szervezetek szerepe felől közelített a kérdéshez, míg Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára az országok szuverenitását és azok feltétlen védelmét emelte ki. Fariz Ismailzade, Azerbajdzsán parlamenti képviselője országa kis méretével és szerény lakosságszámával kezdte a beszédét, felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy Azerbajdzsán földrajzi helyzete miatt milyen fontos szerepet tölt be az energiaügyi összekapcsoltságban, és így az energiabiztonságban. Véleménye szerint mindez azt mutatja, hogy egy kis ország is fontos szerepet foglalhat el a nemzetközi színtéren, különösen, ha pragmatikusan kezeli a különféle helyzeteket, problémákat és kapcsolatokat. Bármely állammal együttműködnek, ha az fejleszti a kelet-nyugati folyosót, beruházásokat hoz vagy támogatja az Azerbajdzsánnak is fontos ügyeket.
Szóba került, hogy a szakértők mit várnak a következő tíz évre. Főként a kapcsolatok nehézségei és a magas árak lehetőségei kerültek terítékre, illetve, hogy az olyan kis országok, mint Magyarország és Azerbajdzsán hogyan boldogulhatnak a nagyobb hatalmak harapófogójában.
Az Európa a birodalom és a szuverenitás között című panelbeszélgetésen Calum T. Nicholson, a Danube Intézet kutatási igazgatója is feszegette a hatalom természete kapcsán felmerülő kérdéseket, illetve, hogy milyen előítéletek és előjogok befolyásolhatják azt, tekintve, hogy liberalizmus jelenlegi építményei recsegnek-ropognak. Albert Świdziński, a Strategy&Future intézet elemzési igazgatója történeti aspektusból közelített, említve a különféle területi vitákat és határkérdéseket például Ukrajna viszonylatában. A beszélgetés során a felek többször kitértek a Brexit és az USA kérdéseire is, illetve, hogy ezek hogyan hatnak az Európai partnerekre, akár a kapcsolatokat, akár a példákat vagy a problémákat tekintve.
A Vargha Márk, a Nemzetközi Főigazgatói Iroda tanácsadója által vezetett Kik gyakorolják valójában a hatalmat Európában című panelbeszélgetésen Ballester-Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszteri biztosa az uniós bővítésről és az integrációról beszélt, miközben megjegyezte, hogy Magyarország sok tekintetben szkeptikus. Francesco Grillo, a Vision Think Tank igazgatója az országok az energiabiztonság miatti összefogását tartotta fontosnak. Véleménye szerint az erő a közös fellépésben rejlik számos kérdésben, Magyarországot például Lengyelország mellé állította, hogy szükség lenne az együttműködésre.
A nap további két panelbeszélgetésén egyrészt John Hutchinson, a London School of Economis és Tárnok Balázs a John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója beszélgetett a háborúk nemzetformáló hatásáról az emlékezet, az identitás és a hatalom relációján keresztül, másrészt a hatalom három diagnózisa került szóba. Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára az energiáról és az erőforrásokról beszélt, Gladden J. Pappin, a Külügyi Intézet elnöke a narratívák, az intézmények és a legitimáció kérdését járta körül, a katonai hatalomról pedig Zalai Csaba, az NKE ÁNTK mesteroktatója értekezett.
Szöveg: Jancsó Orsolya
Fotó: Szilágyi Dénes