A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézete és a Kínai Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődési Célokért létrehozott Nagyadat Kutatóközpontja (International Research Center of Big Data for Sustainable Development Goals – CBAS) közös tudományos műhelyt szervezett március 25. és 26-án, a Ludovika Campuson.
A találkozó célja a kínai–magyar vízbiztonsági együttműködés elmélyítése volt, amely mesterséges intelligencia, nagy adatmennyiségek és műholdas megfigyelések segítségével hozzájárulhat a szélsőséges hidrológiai helyzetek – például árvizek, aszályok vagy vízminőségi krízisek – gyorsabb előrejelzéséhez, a katasztrófák megelőzéséhez és a hatékony vízgazdálkodáshoz, hosszabb távon globálisan is alkalmazható megoldások kidolgozásához. Az együttműködés szorosan kapcsolódik a tudomány szerepét és felelősségét erősítő nemzetközi kezdeményezésekhez.
A találkozó résztvevőit Deli Gergely, az NKE rektora, Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Gretchen Kalonji, a CBAS különös tanácsadója köszöntötték.
Deli Gergely köszöntőjében kiemelte, hogy a CBAS és az NKE igen ambiciózus célokat tűzött ki, melyek elérése érdekében az NKE felajánlotta meglévő erőforrásait és hálózatait, annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés ügyét közösen előmozdítsuk. A célokat - a társadalom javát szolgálva -kölcsönösen előnyös eredmények mentén, együttműködéssel, valamint az egyes felek tudásának, adatainak, meglévő eszközeinek és egyéb kapacitásainak összevonásával lehet elérni. Az NKE - a tudományos hozzájáruláson túl -örömmel vállalja a koordinátori szerepet a közép-európai régióban
Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a jelen szétzilálódó geopolitikai helyzetben kiemelt szerepe van a határokon, kontinenseken átívelő tudományos együttműködéseknek, az adat-vezért megoldáskeresésnek. Felhívta a figyelmet a versenyképességre, a fenntarthatóságra és a biztonságra törekvés egymást gyengítő tendenciáira és kérte a kutatók és intézmények együttműködését abban, hogy a három irány közeledjen egymáshoz. Érdeklődéssel követi az együttműködést, és bízik abban, hogy az eredmények hozzájárulnak Tudomány a Fenntarthatóságért évtized sikeréhez és a 2030 utáni fenntarthatósági célok alakításához.
Gretchen Kalonji köszöntőjében jelezte, hogy nagyon nagy várakozással tekint a közös munka elé. Kiemelte, hogy a magyar szakértelem az árvízi előrejelzések, az aszálymonitoring és a vízminőségvédelem terén kiemelkedőek. Ide tartoznak azok a modellek, amelyek a hidrodinamikát és a sztochasztikus folyamatokat hatékony gépi tanulási algoritmusokban ötvözik. Ezeknek a megoldásoknak a CBAS oldaláról rendelkezésre álló műholdas kapacitással, és a mesterséges intelligencia gyors fejlődésével való összekapcsolása jelentős mértékben javíthatja közös képességünket e kihívások hatékonyabb kezelésére és jelentős új hozzájárulást nyújthatnak a globális tudományos közösség számára.
A két intézmény kutatói magyar kutatóműhelyek és vízügyi szervezetek szakértőivel együttműködésben végzik a legfontosabb vízügyi kulcsterületek vizsgálatát. Munkájuk fókuszában az árvízi helyzetek értékelése és előrejelzése, az aszálymonitoring és az aszály-előrejelzés folyamatainak fejlesztése, valamint a vízminőségi változások szoros nyomon követése és prognosztizálása áll. A 14 intézetből érkezett több mint 40 résztvevő a tanácskozás első napján közösen összegyűjtötte a legfontosabb kihívásokat a három területen, majd beazonosította azokat a kutatási területeket, amelyek hozzájárulhatnak a megfogalmazott kihívások kezeléséhez.
A második napon tematikus csoportokban beazonosították azokat a kutatásokat, együttműködési lehetőségeket, amelyeken a közeljövőben dolgoznak az érintett szervezetek. Az árvizekkel kapcsolatos közös kutatási területként a többi között a kínai távérzékelés és a magyar numerikus modellezés ötvözését, mindkét ország vízgyűjtő területein kísérleti modellek fejlesztését, a kockázati számítások pontosítását azonosították a mesterséges intelligencia eszközök integrálására vagy a bizonytalanságok kezelésére.
Az aszálykárok csökkentéséhez, elkerüléséhez járul hozzá a korai előrejelző és figyelmeztető rendszer, amihez validált 2D talajnedvesség- és szárazságtérképeket készítő mintaprojekt tervezéséről határoztak, illetve egy integrált, többparaméteres szárazságfigyelő és korai figyelmeztető platform kialakítását is eltervezték. Felmerült még a különböző időskálájú, bizonytalansági elemzéssel és mesterséges intelligencia támogatással történő aszályelőrejelzés, , illetve talajnedvesség-alapú, valós idejű mutatók kidolgozásának lehetősége.
A vízminőség javítása vagy a romlás elkerülése érdekében egy közös sekélytavi összehasonlító kutatás megkezdéséről határoztak a résztvevők. A földi mérésen és távérzékelt megfigyelésen alapuló közös vízminőségi adattermékek egy korai figyelmeztetőrendszer alapját képezhetik a jövőben, mely az algavirágzás megelőzésében kulcsfontosságú előrelépést jelenthet mindkét ország számára.
Valamennyi területen keresik a hallgatói mobilitásokat segítő ösztöndíjak, valamint a közös oktatási programok kidolgozásának , illetve a lakossági ismeretterjesztés jó gyakorlatainak megosztásának lehetőségeit.
A résztvevők egy olyan víztudományi konferencia alapjait is lerakták, amely érdemben járul hozzá a tudományos műhelyek és területek, illetve a tudomány és döntéshozatal közötti párbeszéd előmozdításához. A tervezett rendezvény feladata, hogy bevonja a különböző érdekelteket, különös tekintettel a fiatalokat a döntéshozatalba, illetve az üzleti szektor képviselőit, hogy a fenntartható vízügyi megoldásokat alkalmazzanak. A közös munka különböző online csoportokban, platformokon folytatódik tovább.
Szöveg: Környezeti Fenntarthatósági Intézet
Fotó: Szilágyi Dénes