A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett Ludovika 15 programsorozat részeként Helytállás a polgárokért – a társadalom védelme nagy természeti katasztrófák során címmel szerveztek konferenciát március 23-án, az egyetem Széchenyi Dísztermében.
Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke bevezetőjében úgy fogalmazott: a krízishelyzetek – pl. árvíz, vörösiszap-katasztrófa, migráció – kezelése elsősorban az állami szervek feladata, ám nagyon komoly társadalmi felelősségvállalást is megkövetel: legyen szó a megelőzéstől kezdve a mentésen át az utólagos helyreállítás valamennyi szakaszáról, illetve a legkiszolgáltatottabbak támogatásáról.
Az konferencia előadója, Bakondi György, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja megnyitó beszédében hangsúlyozta: a közszolgálat nem csupán hivatás, hanem küldetés is. Tudás, bátorság és kitartás: ez az értékrend alapozza meg a szakmai utánpótlás fejlesztését, ezért az NKE az állami szervek képzett és felkészült személyzetének központja. Bakondi György rámutatott a migráció, a háborús veszélyek és a terrorizmus összefüggéseire és állandó kihívásaira. Mint fogalmazott: „Az illegális migráció okozta biztonsági kihívások tartósan jelen vannak hazánkban és Európában.” Kifejtette, hogy a 2015-ös szír migrációs hullám tapasztalatai (például a párizsi terrortámadások) azt mutatták, hogy a hatékony határvédelem és a migrációs kontroll kulcskérdés. Hangsúlyozta, hogy a fentiekre reagálva a magyar kormány több lépést is tett a biztonság növelésére: megerősítette a határvédelmet, valamint fizikai és jogi határzárakat alakított ki. „A magyar társadalom képes talpra állni a legsúlyosabb csapásokból is” – emelte ki Bakondi György. Következésképpen hangsúlyozta, hogy a közszolgálat, a biztonságpolitika és a katasztrófavédelem szoros összekapcsolása kulcs a stabil és védett társadalom megteremtéséhez, és az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések mind arra irányulnak, hogy Magyarország állampolgárai biztonságban legyenek, miközben a nemzet szuverenitása is garantált marad.
Az árvizek, a vörösiszap-katasztrófa, a klímaválság és a migráció során tanúsított, az állampolgárok megvédésére irányuló állami és társadalmi intézkedésekről szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója és Bíró Tibor egyetemi tanár, a NKE Környezet Fenntarthatósági Intézet (KFI) intézetvezetője, Szabó Anett moderálásával. A beszélgetés kulcskérdése az volt, hogyan védi meg az állam a polgárokat a különböző krízishelyzetek során.
Dezső Tamás a migráció értelmezéséről szólva kiemelte, hogy a magyar kormány álláspontja nem filozófiai álláspont, hanem statisztikai alapú. A 2015-ös válság legfőbb tapasztalata, hogy a magyar politika és társadalom jól vizsgázott. A migráció kapcsán, illetve geopolitikai szemszögből a főigazgató borúsan látja a kontinens jövőjét: „Európa már nem játékos a sakktáblán és a társadalma militarizálódik.” Hangsúlyozta, hogy szükség van hosszú távú, előrelátó felkészülésre a következő időkre, ezért kulcsfontosságú, hogy a biztonságunk érdekében megfelelő döntéseket hozzunk. Bíró Tibor egyebek mellett felidézte a 2010-es vörösiszap-katasztrófa tanulságait, kiemelve, hogy hihetetlen összefogást tanúsított az államigazgatás és a tudomány. „Ilyen szinten jól szervezett katasztrófavédelem és vízügyi szolgálat, mint ami Magyarországon működik, páratlan Európában” – fogalmazott a KFI intézetvezetője. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy például a klímaváltozás okozta veszély kapcsán új szemléletre van szükség, hiszen jól látható tendencia szerint a következő évtizedekben át fog alakulni a világ édesvíz-térképe, Magyarországon például 10 százalékos csökkenés várható.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a világban a vízhiány és a klímaválság során migrációs nyomás, az aszály miatt pedig élelmiszerhiány alakulhat ki. Már most kulcsfontosságú egyebek mellett az adatalapú állami döntéshozatal és a társadalmi együttműködés.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Mészáros Márk Benjámin