A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett Ludovika 15 programsorozat részeként Ki fog nyerni? Betekintés a közvéleménykutatások színfalai mögé címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést március 16-án, az egyetem Széchenyi Dísztermében Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Nagy Attila Tibor politológus részvételével. Az eseményt Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke moderálta.
„Sokan egyetértenek abban, hogy rendkívül intenzív kampány zajlik, a számok értelmezése gyakran vitákat vált ki” – emelte ki Szabó Anett, hozzátéve, hogy a közvélemény-kutatások hónapok óta a figyelem középpontjában állnak, a különböző intézetek olykor egészen eltérő eredményeket publikálnak.
A közvélemény-kutatások működéséről szólva Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: a módszertanban kulcsfontosságú a megfelelő mintavétel, vagyis hogy a felmérés valóban képes legyen leképezni a társadalom sokszínűségét, emellett pedig a kérdésfeltevés módja is meghatározó, hiszen az is befolyásolhatja az eredményeket. ”A gyakorlatban különböző módszerekkel dolgoznak az intézetek, személyes kérdezés, telefonos módszer, mi véletlengenerátor segítségével kérdezünk, hogy mindenki számára legyen esély bekerülni a mintába. Fontos, hogy a kérdések semlegesek legyenek, mert egy rosszul megfogalmazott kérdés torzíthatja az eredményeket” – tárta fel a kutatások hátterét a Nézőpont Intézet igazgatója. Nagy Attila Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy – miként fogalmazott – „a közvéleménykutatás nem arra van, hogy eldöntse, ki fog nyerni, hanem arra, hogy feltárja, milyen társadalmi csoportokból áll a szavazótábora egy-egy pártnak”. A politológus kiemelte: Orbán Viktor rekordhosszúságú miniszterelnöki időszakot tölt be a magyar politikában, a miniszterelnök még Tisza Kálmán idejét is megdöntötte. Hangsúlyozta: „Nincs diktatúra Magyarországon. A Fidesz illiberális államot épít, de nincs diktatúra.” A kutatások közötti jelentős százalékpontos eltérések kapcsán a Nézőpont Intézet igazgatója szerint nagyon sok oka lehet a különbségeknek, ugyanakkor mára értelmetlen csata alakult ki a százalékpontokról, míg Nagy Attila Tibor arra mutatott rá, hogy a nagy eltérések nem reálisak. A kampány jellegét mindkét szakértő rendkívülinek tartja, e mellet egyetértettek abban, hogy a kampány fő témái között kiemelt helyen szerepel a biztonság kérdése. Nagy Attila Tibor szerint a politikai küzdelem egyik fő tengelye a „béke vagy háború” narratíva.
Felvetette, hogy a jelenlegi gazdasági környezet nem olyan kedvező, mint a 2010-es évek második felében, Mráz Ágoston Sámuel szerint ugyanakkor a választások nem mindig kizárólag gazdasági kérdésekről szólnak. Mint fogalmazott: „A választások kimenetelét gyakran nem az dönti el, hogy hány támogatója van egy pártnak, hanem az, hogy mennyien mennek el szavazni.” Kulcsfontosságú tehát a mozgósítás. Hozzátette: a kutatásokból az látszik, hogy a Fidesznek továbbra is jelentős támogatói bázisa van, de a kihívás az, hogy ezek a szimpatizánsok valóban elmenjenek szavazni.
Az online kampány szerepéről szólva a Nézőpont Intézet igazgatója óvatosságra intett. Mint fogalmazott: „Az online aktivitásból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ugyanis nem mindenki van jelen a Facebookon”. A mozgósítás kérdésében Mráz Ágoston Sámuel a Fidesz előnyét a szervezettségben látja. Nagy Attila Tibor hozzátette: a Digitális Polgári Körök (DPK) rendezvényein szót kaptak a helyi szinten tekintéllyel bíró személyek is, ami szerinte kulcsfontosságú. A Tisza kapcsán a szakértők úgy látják: nagyon aktív szavazótáboruk van, elsősorban a közösségi médiában erősek.
A politikai vezetők megítélése is szóba került. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy a Fidesz táborában Orbán Viktor megítélése rendkívül erős, és sokéves miniszterelnöki tapasztalata révén hatalmas előnnyel indul, Magyar Péter és a Tisza Párt esetében viszont úgy fogalmazott: „Nem a képességeiben bíznak az emberek, hanem abban, hogy le tudja győzni Orbán Viktort”. Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter imázsproblémái miatt a saját táborát is megosztja, példaként a sajtó képviselőivel szemben tanúsított szélsőséges viselkedését emelte ki. A szakértők úgy látják, hogy a választás kimenetelét az döntheti el, hogy a hátralévő időszak mozgósító tevékenysége során melyik politikai narratíva válik meghatározóvá a választók fejében.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes