Hét ország részvételével kezdődött meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) az Erasmus+ Blended Intensive Programme (BIP) THE EU SECURE: Aspects of European Security rendezvénye – hangzott el a program budapesti megnyitóján.
A Ludovika Campuson megrendezett eseményen Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva, hogy a program a nemzetközi egyetemi együttműködések erejét tükrözi „az akadémiai kíváncsiságon és a tanulás iránti elkötelezettségen túl”.
A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy az EU SECURE programot idén már második alkalommal rendezik meg az egyetemen. A tavalyi esemény résztvevői 93 százalékos elégedettségi arányt jeleztek, ami a kezdeményezés szakmai jelentőségét és a hallgatók lelkes részvételét jelzi.
Pier Paolo Pigozzi kiemelte, hogy a Blended Intensive Programme az Erasmus+ egyik leginnovatívabb eleme. A virtuális tanulást és a rövid, intenzív személyes mobilitást ötvöző formátum rugalmas, ugyanakkor hatékony lehetőséget biztosít a nemzetközi tapasztalatszerzésre. A programok segítik a hallgatók tanulását és az egyetemek közötti együttműködést is, mivel lehetőséget teremtenek a kutatók és oktatók közötti szakmai hálózatok kialakítására. Épp ezért jelentős, hogy az idén az Európai Unión kívüli intézmény képviselői is bekapcsolódtak a munkába az International Credit Mobility keretében.
A megnyitón Molnár Anna, az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének vezetője, a program szervezője hangsúlyozta: a kezdeményezés célja, hogy a hallgatók átfogóbb képet kapjanak az európai biztonság sokrétű kihívásairól. Ma a gyors geopolitikai változások és technológiai fejlődés korában a biztonság fogalma ugyanis egyre összetettebb. „A kiberbiztonságtól és az energiafüggetlenségtől kezdve a migráción, a klímaváltozáson és a hibrid hadviselésen át számos tényező határozza meg Európa biztonsági környezetét” – mondta. Az Európai Unió kulcsszerepet játszik a polgárokat és az európai értékeket védő stratégiák kialakításában.
Molnár Anna szerint a program különlegessége abban rejlik, hogy az elméleti tudást interaktív tanulási formákkal kapcsolja össze. A következő napokban a résztvevők vezető nemzetközi szakértők előadásait hallgatják meg, valamint workshopokon, esettanulmányokon és szimulációs gyakorlatokon keresztül vizsgálják az európai biztonság különböző dimenzióit.
A program felépítése a blended oktatás logikáját követi: a hallgatók a jelenléti hét előtt online tananyagok és MOOC-modulok segítségével ismerkedtek meg az alapvető elméleti kérdésekkel, Budapesten pedig előadások, szemináriumok és csoportos feladatok során mélyítik el tudásukat. A témák között szerepel az Európai Unió mint biztonsági szereplő, a reziliencia és a fenntarthatóság, a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni fellépés és a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetések.
A szakmai programok mellett a szervezők kulturális eseményeket is kínálnak a résztvevőknek, hogy megismerhessék Budapest történelmi és kulturális környezetét.
Pier Paolo Pigozzi beszédében arra biztatta a hallgatókat, hogy használják ki a program minden lehetőségét. Mint mondta, az ilyen nemzetközi találkozások „nemcsak a tudáscseréről szólnak, hanem kapcsolatokat is építenek”, amelyek sokszor hosszú távú szakmai együttműködésekhez vagy akár barátságokhoz vezetnek.
Molnár Anna, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének vezetője hasonlóan fogalmazott: a program lehetőség arra, hogy a résztvevők „hidakat építsenek tudományterületek, országok és az elmélet és gyakorlat között”, valamint olyan szakmai és személyes kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyek a jövőben is meghatározóak lehetnek.
A személyes kapcsolatok fontossága Molnár Anna nyitóelőadásában is előkerült. Az unió szerepét a multipoláris világban bemutató előadás többször hangsúlyozta, hogy az Európai Unió gazdasági együttműködésként indult, és az egyre szorosabbra fűzött kapcsolatok nyomán fejlődött a közös biztonsági és védelemi együttműködés. „A béke projektből egyre inkább védelmi projekt lesz” – hangsúlyozta Molnár Anna. Ma az uniós állampolgárok sokszor inkább támogatják az EU-t, mint saját vezetőiket, annak ellenére, hogy ma is igaz Henry Kissinger híres mondása, hogy kit kell felhívnia, ha Európával szeretne beszélni, hiszen ma is igaz, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten több emberrel tárgyalhat az amerikai elnök például.
Az EU SECURE Blended Intensive Programme március 20-ig előadásokkal, műhelymunkákkal és csoportos feladatokkal folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Szöveg: Jancsó Orsolya
Fotó: Szilágyi Dénes