A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Mesterséges fogyasztóvédelem – intézményi és jogérvényesítési keretek az AI korában címmel konferenciát szervezett március 11-én, az egyetem Széchenyi Dísztermében.
A konferencia megnyitójában Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja hangsúlyozta, hogy az esemény a fogyasztóvédelem világnapjához kapcsolódva új szakmai fórum megteremtését célozza. Mint fogalmazott: „Azzal a céllal szerveztük ezt a konferenciát, hogy hagyományt teremtsünk, és teret adjunk a jogalkalmazók, az akadémiai szakemberek és a piaci szereplők közötti párbeszédnek.” Úgy látja, hogy a modern fogyasztóvédelem a digitális környezetben új szerepet kap, ami egyfajta digitális humanitárius pajzsként működik. A dékán rámutatott arra is, hogy a mesterséges intelligencia kérdése nem pusztán technológiai probléma, hanem komplex jogalkalmazási és intézményi kihívás. Varga Réka szerint kulcsfontosságú az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozása, amely egyszerre törekszik a kockázatok kezelésére és az innováció támogatására.
Vajda Viktor, a Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára az intézmény szerepét ismertette az AI-szabályozás végrehajtásában. Beszédében kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia számos új fogyasztóvédelmi kérdést vet fel: példaként említette a dinamikus árképzés vagy a személyre szabott ajánlatok problémáját. Vajda Viktor a legfontosabb kihívások között említette az adatvédelem és a magánszféra védelmét, valamint a deepfake jelenséget, amely a digitális tartalmak hitelességét is veszélyeztetheti.
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke Áldás vagy átok? – avagy a mesterséges intelligencia a versenyviszonyokat is átalakítja címmel tartott előadást, amelyben a mesterséges intelligencia versenyjogi hatásait és kockázatait elemezte. Előadásában hangsúlyozta, hogy az AI megítélése kettős: egyszerre hordoz jelentős gazdasági lehetőségeket és komoly szabályozási kihívásokat, ugyanis az új technológiák új típusú versenyjogi problémákat hozhatnak létre. Szerinte az egyik kiemelkedő kockázat az árképzési és döntéstámogató algoritmusok működéséhez kapcsolódik.
Lapsánszky András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési elnökhelyettese a mesterséges intelligencia kommunikációs infrastruktúrában betöltött szerepéről és szabályozási kihívásairól szólt, hangsúlyozva, hogy az AI nem elszigetelt technológia, hanem a digitális kommunikáció fejlődésének része. Az elnökhelyettes szerint a szabályozás egyik fő kihívása, hogy a technológiai fejlődés rendkívül gyors. Úgy véli: „A mesterséges intelligenciát szabályozni kell, de ehhez a technológia működésének mélyebb megértésére is szükség van.” Kiemelte, hogy a platformok és a globális technológiai vállalatok különösen komoly szabályozási kérdéseket vetnek fel, mivel működésük gyakran meghaladja a nemzeti joghatóság kereteit.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a hatóság szerepét mutatta be a mesterséges intelligencia korában, különösen a General Data Protection Regulation (GDPR) jelentőségét hangsúlyozva. Az elnök szerint a digitális technológiák fejlődése ellenére az adatvédelem alapelvei nem változtak. Mint fogalmazott: „A kulcsszó változatlanul a GDPR lesz, hiszen bármilyen formában fejlődik a technika, minden adatkezelésre a hatályos jogszabályok vonatkoznak.” A hatóság feladata ezért továbbra is az, hogy ellenőrizze a személyes adatok kezelését és biztosítsa az érintetti jogok érvényesülését. Péterfalvi Attila külön kitért a harmadik országokba történő adattovábbítás kockázataira, valamint áttekintette az európai digitális szabályozási környezetet is.
Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke előadásában bemutatta, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia a fogyasztóvédelem mindennapi gyakorlatában. Szerinte ma már nem az a kérdés, hogy használják-e az AI-t, hanem az, hogy ki védi meg a fogyasztót, amikor a döntést már nem ember hozza. Az NKFH tapasztalatai szerint az online térben a mesterséges intelligencia jelentősen megkönnyíti a megtévesztő gyakorlatok terjedését. Kiemelte, hogy az egyik legnagyobb kihívás a hamis webáruházak és manipulált reklámok megjelenése.
Bodroghelyi Csaba, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) elnöke az EU mesterséges intelligencia szabályozásának intézményi hátterét ismertette, különösen az Artificial Intelligence Act végrehajtásának tanúsítási rendszerét. Kifejtette, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek olyan intézmények – például laboratóriumok vagy tanúsító szervezetek –, amelyek termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat vizsgálnak és tanúsítanak, annak érdekében, hogy a fogyasztók biztonságos termékeket kapjanak. Hangsúlyozta, hogy az AI Act azért is kulcsfontosságú, mert bizonyos rendszereket – különösen a magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszereket – csak tanúsítás után lehet az EU piacán forgalomba hozni. Mint mondta, a magyar intézményi több lépcsőből áll: akkreditáció, kijelölés, majd tanúsítás. Hozzátette: „A cél azonban egy olyan intézményi háttér kialakítása, amely biztosítja, hogy az AI-rendszerek megfeleljenek az uniós követelményeknek, és biztonságosan kerüljenek a piacra.”
Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke előadásában azt mutatta be, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a hatósági működést és felügyeletet. Az SZTFH feladatai között ma már kiemelt szerepet kapnak a digitális és adatvezérelt területek. Nagy László hangsúlyozta, hogy két új területük van: a digitalizációhoz kapcsolódó kiberbiztonsági tanúsítás és az egyes célú adatgyűjtési, riportálási tevékenység. Kiemelte, hogy a hatóság több területen már most is alkalmaz mesterséges intelligencia jellegű megoldásokat: az egyik ilyen a szerencsejáték-piac felügyelete, ahol az illegális oldalak elleni fellépés kulcsfontosságú.
Hajnal Zsolt, a Debreceni Egyetem docense jogelméleti és fogyasztóvédelmi nézőpontból vizsgálta a mesterséges intelligencia hatásait. Úgy látja, hogy az AI egyik legnagyobb sajátossága az úgynevezett „black box” hatás. Mint fogalmazott: „Nem tudjuk, milyen adatokkal tanították, és azt sem, pontosan hogyan működik az algoritmus.” Ez különösen fontos a jogi és fogyasztóvédelmi környezetben, ahol az átláthatóság kulcsfontosságú. Hangsúlyozta, hogy az európai fogyasztóvédelmi jog még mindig abból indul ki, hogy a fogyasztó tájékozott, figyelmes és körültekintő, a valóságban viszont az információs túlterhelés és a manipuláció miatt ez a modell már nem működik megfelelően. Fő fogyasztóvédelmi kockázatok között említette, hogy az AI lehetővé teszi, hogy minden fogyasztó más árat kapjon ugyanarra a termékre, az okoseszközök és digitális szolgáltatások rengeteg adatot gyűjtenek és hogy egyre több döntést algoritmusok hoznak meg a fogyasztók helyett.
Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége elnöke gyakorlati és jogi szemszögből beszélt a mesterséges intelligencia hatásáról. Úgy látja, hogy a digitális környezetben a fogyasztók sokkal könnyebben manipulálhatók, ezért a jogérvényesítés is nehezebb. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szakemberek szerepe továbbra is megmarad. Hozzátette: „Szükség lesz a jogászok munkájára, de más formában.”
Bakai Kristóf Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese előadásában az elektronikus gazdaság és a vámhatósági ellenőrzés kapcsolatát mutatta be. Kiemelte, hogy a NAV működésében egyre nagyobb szerepet kap az e-gazdaság, különösen az e-számlázás és más elektronikus rendszerek terjedése miatt. Ezek az eszközök új piaci környezetet teremtenek, különösen a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben. Az EU-ban a következő évtizedben – várhatóan 2028 és 2038 között – jelentős szabályozási változások következnek az elektronikus kereskedelem területén. A rendszer bizonyos értékhatárokig egyszerűbb vámeljárásokat tesz lehetővé, ugyanakkor nagyobb értékű – például 150 ezer forint feletti – küldeményeknél már szigorúbb ellenőrzési és eljárási szabályok lépnek életbe. Az elnökhelyettes arra is rámutatott, hogy az e-kereskedelemben új logisztikai és elosztópontok jelennek meg, miközben a hatósági ellenőrzések is átalakulnak. A NAV egyre inkább profilalapú ellenőrzéseket és adatbázis-alapú elemzéseket alkalmaz, amelyek az e-vállalkozások működését és a digitális kereskedelem folyamatait vizsgálják.
Gerend Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára és az European Advertising Standards Alliance alelnöke a mesterséges intelligencia gazdasági szerepéről és a digitális reklámozás átalakulásáról beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia már jelenleg is fontos gazdasági tényező, és a jövőben még erősebben alakítja majd a vállalatok működését. Emiatt szerinte új menedzsment-megközelítésekre van szükség, hiszen a mesterséges intelligencia egyre inkább a szervezeti folyamatok alapjába épül be.
Marsi Tamás, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) főosztályvezetője előadásában a mesterséges intelligencia biztonsági hatásait vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a technológia új típusú támadások és visszaélések kockázatát hordozza. Az előadás arra is rámutatott, hogy az AI fejlődése az intézményi működést és a hivatalos kommunikációs csatornákat is átalakíthatja.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes