A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont a Doktoranduszok Nemzetközi Tudományos Szimpóziumának március 6-án, amelyet immár negyedik alkalommal rendeztek meg az Oktatási Központban.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) Rendészettudományi, Hadtudományi, Közigazgatás-tudományi, Agrártudományi, Közgazdaságtudományi, Jogtudományi és Műszaki Tudományok Osztályaival együttműködve szervezte meg az eseményt, amely kiváló előadási, hálózatépítési és publikálási lehetőséget biztosított egyetemi hallgatóknak, doktorjelölteknek és fiatal kutatóknak.
A szimpózium elsősorban a Kárpát-medencében élő, magyar anyanyelvű doktoranduszokat szólította meg, akik rendészettudományok, hadtudományok, közigazgatás-tudományok, jogtudományok, agrártudományok, gazdaságtudományok vagy műszaki tudományok területén végeztek kutatásokat. A rendezvény magyar nyelven, személyes jelenléttel zajlott az NKE kampuszán, ugyanakkor a résztvevők jelentős része élt az angol nyelvű előadás lehetőségével is.
A megnyitón Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Központi gondolatként a kíváncsiságot emelte ki, Einstein szavait idézve: az az igazi tudós, aki „mindig megmarad kicsit gyereknek”. Figyelmeztetett, hogy bár a publikációk száma fontos, a kutatókat nem csak a teljesítménykényszer kellene, hogy vezérelje. A rektorhelyettes hangsúlyozta a valódi társadalmi hasznosítás fontosságát és azt, hogy az új eredményeknek meg kell jelenniük az egyetemi tantermekben is, hogy az oktatás hiteles maradjon a következő generációk számára.
Taraczközi Anna, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a rendezvény célja egy barátságos, „otthonos” környezet biztosítása, ahol a doktoranduszok még a nagyobb, téttel bíró konferenciák előtt begyakorolhatják előadásaikat.
Hajdú Péter a DOSZ képviseletében úgy fogalmazott, ez azért is fontos, mert sok hallgató számára az első komoly szóbeli megméretés sajnos csak az államvizsga, így a szimpózium segít a nyilvános szereplés „emberpróbáló” feladatának gyakorlásában
Ezt követően kerekasztal-beszélgetés zajlott „Hol tart a tudomány ma? A tudomány éve” témában, amelyen részt vett Kovács László rektorhelyettes, Lengyel László (NKFIH), Kiss Attila Péter (SZE) és Demeter Márton (NKE ÁNTK), a beszélgetést pedig Bozsoki Fruzsina (DOSZ) moderálta. A diskurzus központi eleme a 2025-2026-os „Tudomány Éve” volt, amely a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumához kapcsolódik. Kiss Attila Péter a jelenkor tudományát az adat, az ipar és az egyén hármasával jellemezte, kiemelve a hatalmas adathalmazok szimbiotikus kezelésének és a gazdasági hasznosításnak a kényszerét. Kovács László rámutatott a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság jelentőségére, hangsúlyozva, hogy a tudomány feladata a biztonságos és élhető jövő megteremtése a romló globális biztonsági környezetben is.
Demeter Márton szerint a mai doktoranduszok egy „csodálatos világban” élnek, ahol a digitális hozzáférés eltörölte a határokat a magyar és a nemzetközi elit egyetemek lehetőségei között, így a siker már csak a belső inspiráción múlik. A szakértők gyakorlati tanácsokkal is ellátták a fiatalokat: kiemelték a tudatos karriertervezés és az „academic age” figyelembevételének fontosságát, valamint a minőségi, magasan jegyzett (Q1-es) folyóiratokban való publikálást a könyvírással vagy a magyar nyelvű közlésekkel szemben. Hangsúlyozták továbbá a mentor szerepét, aki nem csupán pontszerzésre használja a hallgatót, hanem valódi segítséget nyújt a nemzetközi portfólió építésében.
A beszélgetés kitért a doktori képzés reformjára is, amely az iskolarendszerű oktatás helyett egyre inkább a kutatásfókuszú képzés irányába mozdul el. Lengyel László kifejtette, hogy a cél a kutatói pálya vonzóvá tétele, ahol a „sorban állás” alakul ki az egyetemi álláshelyekért. Ennek egyik eszköze a Kooperatív Doktori Program, amely az ipari partnerek valós problémáinak tudományos megoldására ösztönzi a fiatalokat.
A szimpózium további részében a doktoranduszok négy fő szekcióban – közszolgálati, agrártudományi, gazdaságtudományi és műszaki tudományok – mutatták be kutatási eredményeiket előadások és poszterek formájában, zárásként pedig a szakmai hálózatépítésé és a tapasztalatcseréé volt a főszerep.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Halápi Katinka