A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett Ludovika 15 programsorozat részeként HUNOR – a magyar űrprogram sikere címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést március 5-én, az egyetem Széchenyi Dísztermében Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok, az első magyar űrhajós részvételével. A beszélgetést Bartóki-Gönczy Balázs egyetemi docens, az Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézetének intézetvezetője moderálta.
Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a világűr kutatása már az 1940-es évek óta jelen van a tudományos életben, ugyanakkor a társadalomtudományi megközelítés sokáig háttérbe szorult. Ennek pótlására az NKE létrehozta az EJKK keretében a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézetet, amelynek célja az űrjog, valamint az űrpolitika kutatása és oktatása. Hozzátette: az intézet nemzetközi szinten is aktív, kutatói több szervezetben dolgoznak szakértőként. „Az UniSpace program részeként háromszemeszteres interdiszciplináris képzést kínálunk azon hallgatóknak, akiknek széles ismeretekre van szükségük az űrtevékenységekről, jogi, gazdasági és védelmi szempontból” – emelte ki Szabó Anett. Felidézte, hazánk 2025. június 25-én, több mint negyven év után ismét űrhajóst küldött a világűrbe, Kapu Tibor személyében.
A panelbeszélgetés során Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a HUNOR magyar űrhajósprogram jelentőségéről és előkészítéséről beszélt. Kiemelte: az egyik legfontosabb cél az volt, hogy Magyarország ismét jelen legyen az űrrepülésekben nemzeti hatáskörben, valamint az egész magyar űrszektort fejlesszék, egyetemeket, kutatóintézeteket és startupokat is bevonva. „Több százezer középiskolás és egyetemista fordul ma már érdeklődéssel a világűr és a természettudományok felé” – hangsúlyozta Ferencz Orsolya. Kifejtette, hogy a magyar űrhajósprogram előkészítése 2018-ban kezdődött, majd a SpaceX bevonásával 2020-tól új lendületet kapott. A miniszteri biztos elmondta azt is, hogyan zajlott az űrhajósok kiválasztása, amely komplex folyamat volt: több mint ötven szempont alapján mérték a fizikai- és szakmai alkalmasságot, valamint a mentális-pszichés kvalitást. Hangsúlyozta, hogy a program jelentős tudományos eredményeket is hozott, több magyar fejlesztésű kísérletet hajtottak végre. Hozzátette: a program egyik fontos célja a tapasztalatok átadása a következő generációknak. Szerinte az űrkutatás jövője a nemzetközi együttműködésben és az új küldetésekben rejlik.
Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa a magyar űrkutatás jelentőségéről, saját tapasztalatairól és a generációk közötti különbségekről beszélt. Kiemelte, hogy a legújabb magyar űrmisszió azt jelenti, hogy az ország ismét fontos helyet foglal el a nemzetközi űrkutatásban. Farkas Bertalan úgy látja: az 1980-as években végrehajtott küldetések és a mai űrmissziók között jelentős különbségek vannak, különösen a kiképzés, a technológia és a tudományos programok terén. „Semmilyen félelemérzet nem volt bennem” – emlékezett vissza az űrhajós, aki kiemelte, hogy a felkészítő csapatban maximálisan megbízott. Az akkori kiválasztási folyamatot követő végső kiképzésre négy magyar jelölt került a szovjet Csillagváros űrhajósképző központba (mai néven Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központ): Farkas Bertalan mellett Magyari Béla, Elek László és Buczkó Imre. Farkas Bertalan szerint a magyar jelöltek erős szakmai háttérrel rendelkeztek, és hosszú ideje készültek a repülésre. Az űrhajós elmondta azt is, hogy milyen tanácsot adott Kapu Tibornak: „Azt mondtam neki, hogy ha beszáll az űrhajóba, minden egyes másodpercet rögzítsen magában.”
A közönség kérdéseire válaszolva Farkas Bertalan elmondta, hogy az űrutazása során jelentős segítséget kapott a szovjet partnerektől, és személyes kapcsolat is kialakult közöttük. Emlékezetes pillanat volt, amikor a világűrből magyarul üzenhetett a magyaroknak. Az űrutazás emberi oldaláról is beszélt: felidézte, hogy a családtagjai számára gyakran nagyobb volt a feszültség, mint amit ő érzett. Ferencz Orsolya kiemelte, hogy az űrkutatás túlmutat a tudományon, mert közösségi és nemzeti összetartó erővé válhat.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes