A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett Ludovika 15 programsorozat részeként Hazánk mint egy változó világ kulcsállama címmel szerveztek konferenciát március 2-án, az egyetem Széchenyi Dísztermében.
Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a modern tudományosság alapfeltétele az erőteljes nemzetközi jelenlét. Mint mondta, az akadémiai tudásmegosztás már globális térben zajlik, ugyanakkor az NKE nemzetközi programjai túlmutatnak az egyetemi közegen. „A globális kihívások – mint a háborúk, geopolitikai feszültségek, technológiai átalakulás, klímaváltozás – mind olyan kérdések, amelyekre csak közös akarattal lehet válaszolni” – tette hozzá az egyetem sajtófőnöke.
A konferenciát Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nyitotta meg. Előadásában az NKE stratégiai szerepét kiemelve úgy fogalmazott: „Kell lennie egy olyan intézménynek, ahol azon gondolkodnak, hogyan néz ki a világ Magyarország szemszögéből.” Orbán Balázs felszólalásában beszélt az orosz–ukrán háborúról, amely konfliktus szerinte Magyarország számára többdimenziós fenyegetést jelent: pénzügyi kockázat és kockázat a magyar emberi életre is. Kiemelte, hogy az EU eddig mintegy 200 milliárd eurót költött, hosszabb távon akár 1500 milliárd dollárt költhet Ukrajnára, miközben a konfliktus lezárása lenne a legfontosabb, hogy a keleti határainkon ne legyen háborús veszély. A kárpátaljai magyarokról szólva hozzátette, ennek a háborúnak most is százas nagyságrendben vannak magyar áldozatai. A közel-keleti események kapcsán a terrorveszély növekedésére és az energiaárak emelkedésére hívta fel a figyelmet a politikai igazgató, Magyarország migrációs politikáját pedig stratégiai előnyként értékelte. Orbán Balázs úgy látja, hogy a korábbi, nyugati dominanciájú, neoliberális világrend lezárult, és ebben az új korszakban az államok sikerének kulcsa az önálló döntéshozatal, a belső egység és szervezőképesség, valamint a vezetői minőség. A politikai igazgató kiemelte az energiabiztonság, a közrend és közbiztonság, a katonai technológiák, az élelmiszer-önellátás és az oktatás jelentőségét. „Magyarországot felkészülten éri az új világrend, mert megvan a képességünk, hogy kiálljunk saját érdekeinkért” – tette hozzá Orbán Balázs.
A Magyarország mozgástere egy változó világrendben című külügyi vezetői kerekasztal-beszélgetésen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszterhelyettese, Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár és Zalai Csaba, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) közszolgálati egyetemi tanára vettek részt Pesztericz-Kalas Vivien, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetőjének moderálásával. „A külpolitikai mozgástér élet-halál kérdés Magyarország számára” – emelte ki Magyar Levente, aki szerint a külpolitika első számú célja ma a biztonság. Hangsúlyozta: Magyarország a világ összes vezető hatalmával olyan viszonyban van, hogy képes az alapvető érdekeit érvényesíteni. Hozzátette, hogy nem szabad kiszolgáltatottnak maradnunk, ez a magyar történelem egyik legfontosabb tanulsága. „Nem másokra építjük Magyarország védelmét, a magunk útját járjuk, de rendkívül fontos, hogy legyen olyan szövetségi beágyazottsága az országnak, ami a lehető legtávolabban tartja tőle a kibontakozó katonai, gazdasági, energetikai világkonfliktusokat” – tette hozzá a miniszterhelyettes. Kovács Zoltán szerint a világrend átalakulása olyan pillanat, amikor minden új helyre kerül, és ebben a helyzetben felértékelődik Magyarország önálló külpolitikája. Mint fogalmazott, hazánk az elmúlt 15 évben képes volt saját nemzeti érdekeit világosan megfogalmazni és képviselni, még konfliktusok árán is. Szerinte a siker egyik kulcsa, hogy a külpolitikai kommunikációt nem intézményekkel és ideológiák mentén kell folytatni, hanem államokkal, nyíltan és őszintén. „Magyarország megtalálta azokat a partnereket, akik hasonlóképpen gondolkodnak ebben a kérdésben, ilyen például Kína, az Egyesült Államok, Oroszország vagy Törökország” – hangsúlyozta Kovács Zoltán. Zalai Csaba az Európai Unióról szólva úgy fogalmazott, a közösség az elmúlt másfél-két évtizedben válságos időszakot élt meg, és Magyarország több kérdésben elsőként fogalmazott meg alternatív megközelítést. Mint kifejtette: „A magyar miniszterelnök beszélt először arról, hogy az EU-nak önállóan kell gondolkodnia.” Zalai Csaba kiemelte, hogy az NKE-n – amely intézmény a nemzeti érdekek képviseletére alakult – az elmúlt tíz évben közel 1600 hallgató végzett, akiknek jelentős része ma a külügyben dolgozik a magyar érdekeket képviselve.
A konferencia második szekciója azt vizsgálta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem miként járul hozzá a magyar külpolitika és diplomácia eredményeihez oktatási, kutatási és nemzetközi hálózatai révén. A panelbeszélgetésen Ugrósdy Márton, a Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkár, Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója és Prőhle Gergely, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézetének (JLI) programigazgatója vettek részt Tárnok Balázs, a JLI kutatási igazgatójának moderálása mellett. Ugrósdy Márton hangsúlyozta, hogy a 21. század diplomáciájában már nem az információ hiánya jelent problémát, hanem annak értelmezése. Ebben szerinte kulcsszerepe van az egyetemnek: úgy látja, hogy az NKE legnagyobb hozzáadott értéke az a szakértői és nemzetközi hálózat, amely az elmúlt 15 évben épült ki. Meglátása szerint, az egyetem hosszú távú befektetés, amely válsághelyzetekben térül meg igazán. Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója szerint a nemzetközi diplomácia nem pusztán országimázs-építés, hanem az állam szellemi és szakmai alapjainak megerősítése. „Nincs még egy olyan egyetem a világon, ahol a katonai, rendészeti, közigazgatási, diplomáciai, vízügyi és pedagógiai képzés egy tető alatt működik” – hangsúlyozta a nemzetközi főigazgató az NKE-vel kapcsolatban. Mint fogalmazott: meg kell őrizni az akadémiai autonómiát, mert ez biztosítja a hitelességet. Prőhle Gergely szerint az NKE legnagyobb erőssége a gyakorlati és az elméleti tudás összekapcsolása. A programigazgató kulcsfontosságúnak nevezte az olyan programokat, mint a Diplomáciai Akadémia vagy a Nemzetek Európája Karrierprogram. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a diplomácia egy olyan életforma, amely rugalmasságot és mentális alkalmazkodóképességet igényel.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes