A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete filmvetítéssel egybekötött beszélgetést szervezett március 2-án, az egyetem John Lukacs Társalgójában.
A Müller Dániel rendezésében megvalósult The Untold Stories of Israel című magyar–izraeli koprodukciós dokumentumfilmet láthatta a közönség, amelyben Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke kalauzolja végig a nézőket Izraelben. A film négy izraeli kisebbség – drúzok, arámi keresztények, szamaritánusok és beduinok – mindennapjait, személyes történeteit és nézeteit mutatja be, a híradásokban gyakran megjelenő konfliktusok helyett az ország sokszínű társadalmi valóságát, a különböző kultúrák együttélését és a közös elkötelezettséget állítva középpontba.
Ujházi Lóránd, a VTKI intézetvezetője a vetítést megelőző megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az intézmény falai között zajló, vallással és biztonságpolitikával foglalkozó kutatások immár több mint 15 éves múltra tekintenek vissza, még a jogelőd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen elkezdve a munkát. Az elmúlt öt évben, mióta a kutatóintézet jelenlegi formájában működik, számos kritikus területtel foglalkoztak, mint például a vallásüldözés különböző típusai – kiemelten a modern keresztényüldözés –, a szentszéki diplomácia, vagy a vallások szerepe Afrikában és más krízisövezetekben. Ezt a tudományos munkát az elmúlt években több mint 200 publikáció fémjelezte, amelyek neves nemzetközi folyóiratokban és több nyelven megjelent kötetekben láttak napvilágot.
Újházi Lóránd kifejtette, hogy a most induló kutatási terület, amely kifejezetten a magyarországi és a kelet-európai zsidóság történetére és jelenére fókuszál, egyfajta „adósságtörlesztés” az intézet részéről. Bár a kutatást már az alapítás óta tervezték, a megvalósításra eddig várni kellett, holott a zsidó vallás és társadalom kapcsolatának vizsgálata megkerülhetetlen eleme az intézet küldetésének és a magyar társadalom önképének. E fókuszterületnek kettős érzelmi és tudományos súlya van: egyrészt ott van a büszkeség a hatalmas kulturális és tudományos örökségre, amelyet olyan zsidó származású magyarok adtak a világnak, mint Neumann János, Hajós Alfréd, Radnóti Miklós vagy Kertész Imre. Másrészt viszont elválaszthatatlan tőle a vészkorszak tragédiája, amely során 600 000 magyar zsidó állampolgárt hurcoltak el és gyilkoltak meg.
Az intézetvezető rávilágított arra a tendenciára is, hogy napjainkban a nyugati egyetemi campusokon a modern antiszemitizmus aggasztó erősödése tapasztalható. A Hillel International 2024-es adataira hivatkozva kijelentette, az intézet válasza erre az, hogy az intézetet az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik meghatározó tudományos központjává és fórumává kívánják tenni. Ennek részeként már szervezik az Egyetemek szerepe az antiszemitizmus elleni harcban című nemzetközi konferenciát – mutatott rá Ujházi Lóránd.
A kutatóintézet munkája a jövőben is két pilléren nyugszik majd: a legmagasabb szintű, nemzetközileg magasan jegyzett akadémiai publikációk készítésén, valamint a társadalmi érzékenyítésen. Ez utóbbi területen az intézet szorosan együttműködik olyan stratégiai partnerekkel, mint a Tett és Védelem Alapítvány, a Holocaust Emlékközpont, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem II. János Pál Pápa Kutatóközpontja – tette hozzá az intézetvezető.
A filmvetítés során a nézők megtudhatták, hogyan őrzik meg a fent említett nem zsidó kisebbségi csoportok ősi kultúrájukat, nyelvüket és vallásukat, miközben teljes jogú izraeli állampolgárként szolgálnak az Izraeli Védelmi Erőkben, osztoznak az ország terhein és élvezik annak előnyeit. A film bensőséges beszélgetéseken keresztül mutatja be, hogy a drúz harcosok, az arámi keresztény családok, a szamaritánus papok és a beduin vállalkozók hogyan élik meg a hűséget Izrael iránt, hogyan küzdenek a mindennapi kihívásokkal, és hogyan ünneplik spontán módon az élet örömeit.
A dokumentumfilm célja az volt, hogy túlmutasson a feketén-fehéren ábrázolt híradásokon, és bemutassa Izraelt mint a Közel-Kelet egyetlen modern, multikulturális demokráciáját, ahol a minimális szabályok betartásával különböző etnikumok, vallások és kultúrák békésen megférnek egymás mellett. A film üzenete szerint a gyűlölet elsősorban az ismeretlentől való félelemből fakad, a tudás és a személyes találkozások pedig hidakat építhetnek.
A filmvetítést követő beszélgetésen Király István Mihály, a VTKI tudományos segédmunkatársa kérdezte Szalai Kálmánt. A Tett és Védelem Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy a filmben bemutatott kisebbségi közösségek – a drúzok, arámi keresztények, szamaritánusok és beduinok – számára mindig is a fejlődés, a gyarapodás és a jobb életkörülmények elérése volt a legfontosabb célkitűzés, és ebben az izraeli állam partnerként, támogatóként lépett fel mellettük.
A fim hátteréről szólva elmondta, hogy a gázai háború idején forgatott mozgókép olyan időszakban készült, amikor Izraelt nemzetközi szinten komoly vádak érték, miközben belső szerkezete továbbra is demokratikus alapokon nyugszik. Ezt támasztja alá az is, hogy az izraeli parlamentben, a Kneszetben arab képviselők is helyet foglalnak, ami ritka jelenség a Közel-Keleten. Az ország demográfiai képe ugyanakkor gyorsan változik; a lakosság száma 28 év alatt megduplázódott, és jelenleg körülbelül 7,8 millió zsidó és mintegy 2 millió arab él Izraelben. A reprodukciós ráta különösen a vallásos zsidó családokban magas, ami hosszú távon a jobboldali és vallásos pártok politikai súlyának növekedését vetíti előre.
A beszélgetés során elhangzott, hogy bár az izraeli társadalomra jellemző a folyamatos, gyakran éles vita – amelynek gyökerei a talmudi hagyományokig nyúlnak vissza –, az ország biztonságát érintő alapvető kérdésekben teljes a konszenzus a bal- és jobboldal, valamint a vallásos és szekuláris rétegek között. A kisebbségek védelme és elismerése szintén fontos eleme az állami működésnek, amire a szamaritánus közösség a legjobb példa. Ez az ősi, mára mindössze 1500 fős csoport, bár vallásjogilag nem számít zsidónak, az izraeli állam jelentős támogatását élvezi, és két központjukban, Holonban, illetve a Nablusz melletti Gerizim-hegyen őrzik hagyományaikat.
Szó esett arról is, hogy Izraelben alkotmány helyett a Függetlenségi Nyilatkozat szolgál az államiság alapjaként, amely rögzíti, hogy az ország zsidó nemzeti otthon, ugyanakkor garantálja minden állampolgára számára a vallási és társadalmi jogegyenlőséget.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes