Háború, válság, társadalom – hol a civilek helye? címmel panelbeszélgetést szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Magyary Zoltán Szakkollégiuma (MZSZK) február 24-én, az egyetem Oktatási Központjában Sánta Gábor dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnöke, valamint Zsíros Tamás főtörzszászlós, a Magyar Honvédség (MH) vezénylő zászlósa részvételével. Az esemény középpontjában a honvédség és az államigazgatás kapcsolata állt. A beszélgetést Gábriel Gréta, az MZSZK szakmai vezetője moderálta.
A békeidőben meglévő operatív kapcsolatokról szólva Sánta Gábor az Adaptív Huszárok (Adaptive Hussars) gyakorlatsorozatot emelte ki, amelynek célja a kormányzati szervekkel való összehangolt működés gyakorlása. Hangsúlyozta: az HM önmagában nem képes ellátni minden feladatot, ehhez szükség van a társadalom támogatására, legyen szó tartalékos állományról, gazdasági szereplőkről vagy a közigazgatásról. Hozzátette a dandártábornok, hogy elengedhetetlen az intézményesített tartalékos tisztképzés, különösen a felsőoktatás bevonásával. Zsíros Tamás ehhez kapcsolódva elmondta: az MH arra törekszik, hogy a tartalékos rendszer területileg is lefedje az országot, így a helyi eseményekre gyorsan tudjon reagálni (például Miskolc, az Alföld vagy Zalaegerszeg térségében).
A résztvevők a stratégiai kommunikáció fontosságát emelték ki az eseményen. „A honvédelem társadalmi elfogadottságát nem a hadsereg önmagában, hanem az államigazgatás, az oktatás és az innovációs együttműködések tudják megerősíteni” – fogalmazott Sánta Gábor. Zsíros Tamás példaként említette, hogy az MH mintegy 400 középiskolával áll szerződéses kapcsolatban, ahol a hazaszeretet és a honvédelmi nevelés megismertetése zajlik, valamint az Educatio Kiállításon is rendszeresen jelen vannak, ahol a civilekkel találkoznak.
A nemzetközi tapasztalatok – Afganisztán, Koszovó, Balkán – kapcsán Sánta Gábor hangsúlyozta: ahány műveleti terület, annyi kultúra, és mindenhol másfajta alkalmazkodásra van szükség. Úgy véli, a sikeres missziók alapja a helyi civil és közigazgatási szereplőkkel kialakított bizalom. Zsíros Tamás részletesen beszélt a NATO és az EULEX (az Európai Unió Jogállamiság Missziója Koszovóban) szerepéről is. Felhívták a figyelmet arra, hogy a missziós szolgálat nemcsak szakmai, hanem komoly mentális felkészítést is igényel. Sánta Gábor elmondta, hogy a különleges műveleti katonák esetében egy két éves alapfolyamat, majd tíz hónapos, rendkívül megterhelő képzés előzi meg a bevetést. Zsíros Tamás hozzátette, hogy elengedhetetlen a misszió utáni pszichológiai vizsgálat és visszaszocializáció.
A beszélgetés zárásaként mindkét vendég üzenetet fogalmazott meg az egyetemi hallgatók felé. Sánta Gábor a kitartás és a hosszú távú gondolkodás fontosságát emelte ki. Mint fogalmazott: „A folyamatos projektváltás helyett érdemes egyetlen területen kitartóan építkezni, hiszen így sokkal jelentősebb sikereket lehet elérni.” Zsíros Tamás pedig így fogalmazott: „Akár árvíz, akár katasztrófahelyzet van, állampolgárként kötelességünk menni és megvédeni a hazánkat.”
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes