A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kara szervezésében mutatták be a Nemeskürty Trilógiát és rendeztek kerekasztal-beszélgetést az egyetem a John Lukacs Társalgójában február 23-án.
Az rendezvényt Szakos Enikő, az NKE NITK stratégiai osztályvezetője és a Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ vezetője nyitotta meg, majd Veszelszki Ágnes, a NITK dékánja szólt a megjelentekhez. Nemeskürty István neve gondolkodásmódot jelent, kíváncsiságot; életműve kulcseleme, hogy kérdéseket tesz fel annak kapcsán, hogy a történelemben mi, miért történt, és hol, kinél volt a felelősség. Sajátos hangvétele azt üzeni: a történelem nem lezárt múlt. A mai alkalom tanulsága az, hogy a kultúra nem díszlet, hanem tartóoszlop, s nincs nemzeti önismeret önkritika nélkül – hangsúlyozta a dékán, hozzátéve: Nemeskürty István hitt a történetmesélés formáló erejében, abban, hogy az alakítja közösségi önképünket, felelősségérzetünket. Merjünk lassan gondolkodni egy felgyorsult világban – erre hív a mai esemény. Az esemény moderátora, Mezei Bence, az NKE NITK történelem-földrajz szakos hallgatója ugyancsak szólt a vendégekhez, beszédében összefoglalta a három kötet fő elemeit, fókuszát, a központi kérdéseket, majd bemutatta a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit.
A folytatásban Koltay Gábor Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, színigazgató, érdemes művész, Kollarik Tamás Magyar Filmdíj-nyertes, Nemeskürty-, Balázs Béla- és Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató és filmrendező, valamint Sallai Zsófia, az NKE Kommunikációs és Program Igazgatóság irodavezetője, a Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című kötet szerzője cseréltek eszmét.
Elsőként Tisza István haláláról volt szó, amely eseménnyel Nemeskürty István sokat foglalkozott. Ennek kapcsán Kollarik Tamás úgy fogalmazott, hogy a Tisza-gyilkosság olyan fordulópontot jelentett, amely „a lehetséges jövőből” vett el valamit: Tisza István olyan vezető lehetett, aki féket vethetett volna a későbbi pusztításnak és tombolásnak. Minden értékelvű nemzetben gondolkodó történész számára meghatározó eseményről van szó, tette hozzá.
Sallai Zsófia szerint Tisza erős konzervatív miniszterelnökként valószínűleg megakadályozta volna a radikális baloldali hatalomátvételt, stabilizálta volna a frontokról hazatérő hadsereget, és keményebb tárgyalási pozíciót biztosított volna az antant hatalmakkal szemben. Ez potenciálisan enyhítette volna Trianon súlyosságát: kevesebb területveszteség, erősebb határvédelem, esetleg egy stabilabb monarchikus vagy konzervatív köztársasági rendszer kialakulása. A kontrafaktuális megközelítés itt rámutat, hogy Tisza halála nem determinált végzet volt, hanem egy láncreakció kezdete, amely felgyorsította a nemzet feldarabolását.
Koltay Gábor hangsúlyozta, hogy Nemeskürtyt nehéz egyetlen szerepben megragadni: szóba került az író, az irodalomtörténész és a filmes szerepe is. Elhangzott: a különböző területek mégis egy irányba húznak: egy következetes gondolatiság köré rendeződnek. Fontos elem volt továbbá, hogy Nemeskürty – saját műfajteremtő gesztusként – az irodalomtörténetet és a történettudományt összekapcsolta: a két terület nem párhuzamosan jelenik meg nála, és a történelmi tények irodalmi eszközökkel válnak átélhetővé.
A magyar küldetéstudat fogalma is szóba került, ezt a megszólalók Nemeskürty könyveinek vezérfonalaként írtak le. Kollarik Tamás szerint ennek lényege, hogy nem véletlenül kerültünk a Kárpát-medencébe, nekünk itt helyünk van, mi ezért megdolgoztunk. Csoda, hogy a nagy nemzetek között fennmaradtunk, ebben a kereszténységnek nagy szerepe volt – fogalmazott, hozzátéve: Nemeskürty minden munkája optimizmust sugall, ami óriási dolog volt a szocialista Magyarországon, az orosz megszállás alatt.
Ha nincs történelmi ismeretünk, akkor ingoványos területen mozgunk, ezért nagyon fontos ismernünk a történelmünket, ez a feltétele annak is, hogy jövőképünk legyen – figyelmeztetett Koltay Gábor. Ennél aktuálisabb gondolat a mai világban nem létezik, tette hozzá. Ha Nemeskürty István munkáit elolvassuk, átengedjük magunkon, és ezt ütköztetjük egyéb ismereteinkkel, akkor többet fogunk megtudni a történelmünkről. „Ő azt mondta, hogy a 20. században elfelejtettünk nemzetként viselkedni, és országlakosok gyülekezetévé váltunk. Nekünk az a feladatunk, hogy újra megtaláljuk azokat a kapcsokat, ami összeköti az embereket, a közösséget, s ami nemzetté tud alakítani, kovácsolni”. Elmondta: korábban ez az egység megvolt, és a legnehezebb helyzetekben – például Trianon után - kiutat tudott mutatni.
Sallai Zsófia arra hívta fel a figyelmet, hogy Nemeskürty István elmélete az egységes nemzettudatról – amit például a Magyarnak számkivetve. A nemzettudat válságai című művében is kifejt ki – értelmezhetjük úgy, hogy tartalmaz idealizált elemeket, de ezek nem puszta vágyálmok, hanem történelmi analízisen alapuló javaslatok. Idealizált abban az értelemben, hogy egy homogén, közös értékeken alapuló nemzeti közösséget vizionál, ahol a történelem tanulságai egységesítő erővé válnak, és a nemzet belső erőit – kultúra, oktatás, vallás – helyezi előtérbe a külső függőségekkel szemben. „Hogy van-e esély a megvalósulásra? Nemeskürty szerint igen, de csak akkor, ha a nemzet újraértelmezi múltját, hogy a magyar történelem fordulópontjaiból tanuljon, és kulturális megújulással építse az egységet. Ma részben ebben élünk: a magyar társadalom egyrészében erősödik a nemzettudat, de ez nem egységes” – vélte. Nemeskürty üzenete ma is aktuális: a nemzettudat nem statikus, hanem dinamikus folyamat, amelyben a mai generációknak van szerepük a magyar nemzet küldetéstudatának építésében, fűzte hozzá Sallai Zsófia.
A közéleti dimenzió kapcsán szóba került a státustörvény, valamint az, hogy Nemeskürty összmagyarságban gondolkodott. A megszólalók ugyanakkor a legnagyobb hangsúlyt arra tették: Nemeskürty életműve a szocializmus éveiben született nagy részben, mégis pótolhatatlan tudást és szintetizáló képességet mutat. A beszélgetésben külön ívet kapott a magyar filmgyártás története is mint Nemeskürty egyik hangsúlyos pályaszakasza.
A beszélgetés végkicsengése szerint Nemeskürty abban volt nagyszerű, hogy a magyar történelem csomópontjait vizsgálva egyszerre mutatta meg a hibákat és a lehetséges kiutakat. Sallai Zsófia a hazaszeretet Nemeskürty-féle értelmezését emelte ki: okosan és racionálisan kell nemzetünkhöz közelíteni, szeretettel, de nem elfogultan, hanem úgy, hogy közben számot vetünk a saját felelősségünkkel, és azzal is, min kell változtatni annak érdekében, hogy a jövőre nézve elkerüljük a múlt hibáinak megismétlését.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Mészáros Márk Benjámin