A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából – a Ludovika 15 programsorozat részeként – megrendezte a Magyarország elmúlt évtizede - így váltunk Európa egyik legbiztonságosabb, legélhetőbb országává című konferenciát február 23-án, az egyetem Széchenyi Dísztermében.
Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a jelenlegi geopolitikai és gazdasági polikrízises környezetben az egyik legfontosabb feladat az elért eredmények megőrzése és a gyors alkalmazkodás, biztos döntések révén. Ennek egyik kulcsa a felkészült közszolgálati szakember-utánpótlás. Hangsúlyozta, hogy az egyetem államtudományi, nemzetközi tanulmányi, közgazdasági és közpénzügyi képzései naprakész tudással készítik fel azokat a szakembereket, akik képesek Magyarország érdekeit érvényesíteni a gazdaságpolitika világában. Az egyetem küldetéséről szólva felidézte Deli Gergely rektor korábbi megfogalmazását is, miszerint „az intézmény a közszféra minőségközpontú szakember-utánpótlásához kíván hozzájárulni”.
A konferencia nyitóelőadását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartotta. Beszédében a tárcavezető az elmúlt 15–16 évet két markáns szakaszra bontotta. Mint fogalmazott: „Az első időszakot az alacsony kamatok és az alacsony energiaárak jellemezték, míg a másodikban a Covid-járvány, majd az energiaválság szűk esztendőket hozott.” Hozzátette, hogy a magyar gazdaságpolitikának ezekben a – mint fogalmazott – viharos időkben is az volt a célja, hogy megőrizze a stabilitást. Az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájának 18 legfontosabb vívmánya, vagyis a kormány gazdaságpolitikájának eredményei közé tartozik a munkahelyteremtés, a családközpontú adórendszer és a szociális juttatások bevezetése, valamint a családok reáljövedelmének és béreinek emelése. Jelentős eredmény az otthonteremtés támogatása, a nyugdíjasok segítése és az egykulcsos adórendszer kialakítása. A rezsicsökkentés, a lakossági állampapír megteremtése és kamatadómentessé tétele, továbbá a lakossági devizahitelek átváltása és az önkormányzati adósság rendezése szintén a vívmányok közé sorolható. Ide tartozik az árkorlátozó intézkedések bevezetése, a pénzügyi intézmények, az energiaszektor és a kiskereskedelem közteherviselésének növelése, valamint a vállalkozásközpontú adórendszer kialakítása. Eredményként említhető az exportképes kis- és középvállalkozások számának növelése, a kkv-kat támogató gazdaságfejlesztés, illetve a magyar tulajdonú vállalatok dominanciájának visszaszerzése a stratégiai ágazatokban. További vívmány a versenyképes high-tech ipar és a versenyképes infrastruktúra megteremtése, valamint a pénzügyi stabilitás elérése. Kiemelt jelentőségű lépésként beszélt a miniszter a devizahitelek kivezetéséről is. Mint fogalmazott: „Közel egymillió családot szabadítottunk ki egy olyan csapdából, amely korábban súlyos társadalmi kockázatot jelentett.”
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás bővítése mellett a jövedelmek emelése volt a másik kulcscél. A családpolitika kapcsán elhangzott, hogy Magyarország az OECD-országok között is kiemelkedően sokat fordít családtámogatásokra. A miniszter védelmébe vette az árstopokat és az extraprofit-adókat is. Részletezte továbbá, hogy a gazdaságfejlesztési politika fókuszában a kis- és középvállalkozások (kkv), az exportképesség, valamint a stratégiai ágazatok tulajdonosi szerkezetének átalakulása állt. Kiemelte, hogy 2010 után tudatos fordulat történt a stratégiai szektorokban. „Ma már nem hagyjuk, hogy kulcságazatok tartósan külföldi dominanciában legyenek” – emelte ki a miniszter. Elmondta azt is, hogy az infrastruktúra terén Magyarország az élmezőnybe tartozik. „Ebből a 18 pontból nem akarunk engedni” – hangsúlyozta a jövőre utalva Nagy Márton, hozzátéve, hogy a teljes foglalkoztatás bővítésére, az 1000 eurós minimálbérre, az egymillió forintos átlagkeresetre és a családközpontú adórendszer fenntartására koncentrálnak, amelyet az Orbán Viktor vezette kormány gazdaságpolitikájának alapjaként jelölt meg.
Az előadás után A migráció és annak biztonságpolitikai kihatásai című kerekasztal beszélgetésre került sor, Megyeri Jonatán rabbi, a neokohn.hu főszerkesztője, Marsai Viktor, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi docense és a Migrációkutató Intézet igazgatója, Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézet (JLI) programvezetője részvételével, Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjének moderálásában. A résztvevők szerint a 2013–2015 után felerősödő illegális migráció minőségi változást hozott Európa biztonsági helyzetében. Példaként említették a klánalapú bűnözés megjelenését Svédországban, amellyel szemben a svédek addig alkalmazott hagyományos rendészeti módszeri hatástalannak bizonyultak. Megyeri Jonatán személyes tapasztalatokra építve hangsúlyozta: „Ma Magyarország minden túlzás nélkül Európa egyik legbiztonságosabb országa a zsidó közösségek számára.” Ezzel szemben Nyugat-Európában romló, antiszemita tendencia figyelhető meg. A különbség egyik fő oka szerinte elsősorban az illegális migráció visszaszorításával magyarázható. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Európa nem tudja ellenőrizni, ki érkezik a területére. Marsai Viktor kiemelte, hogy nem a Frontex illegális határátlépési számai a döntők, hanem azok, akik bejutnak és menedékkérelmet adnak be és ez az elmúlt években tartósan évi kb. egymillió fő volt.
A kibocsátó országokkal való együttműködés gyakorlati akadályaira is rámutattak: „Szíriában, Afganisztánban vagy Szomáliában nincs olyan állami infrastruktúra, amellyel vissza lehetne ellenőrizni az érkezők kilétét.” Demkó Attila szerint nem a migráció önmagában a probléma, hanem az, hogy Európa hozzáállása teljesen szabályozatlan. Elhangzott, hogy a migrációt több állam tudatosan politikai nyomásgyakorlásra használja, ami a hibrid hadviselés része. A jövő lehetséges iránya a résztvevők szerint a szigorú határvédelem, az externalizációs megállapodások, valamint a szabályozott vendégmunkaprogramok. Demkó Attila elmondta azt is, nemrég a lengyel–belarusz határ térségében járt, ahol öt méter magas kerítést építettek, mögötte aknazár, valamint elektronikus megfigyelőrendszer és drónok szolgálják a határ védelmét. Felhozta Németország példáját is, ahol visszaállították a határellenőrzést, amelyet félévente meghosszabbítanak. Mint fogalmazott, az is jelzi a szemléletváltást, hogy Olaf Scholz korábbi német kancellár a deportálás szót is használta, ami korábban elképzelhetetlen volt. Demkó Attila hozzátette: „Mindez azt bizonyítja, hogy amit mi 2015-ben mondtunk, azt ma már egész Európa gyakorolja.”
A magyar drogstratégia és a drogproblémához kapcsolódó társadalmi krízis nyugaton című panelbeszélgetésen Bodor László jogász, a Miniszterelnökség képviseletében és Haller József kutatóprofesszor, a Drogkutató Intézet igazgatója vett részt, Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójának moderálásában. Emlékeztettek, hogy a magyar drogpolitika sarokköveit 2013-ban rögzítették, amelyek között szerepel a prevenció elsődlegessége, a zéró tolerancia és a teljes felépülésközpontú kezelés. Ezeket az elveket a Parlament a Nemzeti Drogellenes Stratégiában fogadta el. Azóta viszont jelentősen átalakult a drogpiac, ami indokolta a jogszabályok szigorítását és az új rendészeti fellépéseket. Hangsúlyozták, hogy nincs könnyű és nehéz drog, csak kábítószer van. Haller József kiemelte, hogy a közvélekedéssel szemben a marihuána nem light drog, hanem közepesen veszélyes drog. Álláspontjuk szerint ezért a kábítószereket zéró tolerancia alá kell vonni, és nem szabad legalizálni semmilyen formában.
A legnagyobb aktuális problémának a designer drogokat említették. Ezek különösen veszélyesek, mert a használók nem tudják, hogy mi az összetétele annak, amit bevesznek. Haller József elmondta, hogy a prevenciót nem pusztán információátadásként, hanem kultúraformálásként értelmezték. Úgy látják, hogy kialakult a drogfogyasztás kultúrája, amely felfogás szerint „drogozni rendben van.” A megszólalók rávilágítottak arra, hogy a szórakozóhelyeknek is aktív szerepet kell vállalniuk a drogprevencióban és az együttműködés már el is indult. Bodor László elmondta, hogy az ősz folyamán elindult egy prevenciós kezdeményezés, amelynek célja a kábítószer-fogyasztás megelőzése és a zéró tolerancia erősítése. Ennek részeként egyeztetések zajlottak fesztivál- és szórakozóhely-szervezőkkel, akik szeretnék megelőzni, hogy a rendezvényeikről az a kép alakuljon ki, hogy „droggal teli helyek”. Napjainkra már több szórakozóhely alkot egyfajta szövetséget, és közösen dolgoznak ki olyan szabályokat, amelyek minden résztvevő számára elfogadhatóak, így a fiatalok ne a drogok miatt keressék ezeket a helyeket.
A szakértők hozzátették, hogy egy ellenkultúrát is fel kell építeni: pozitív példaként Izlandot említették, ahol komoly problémát okozott a drogfogyasztás és szisztematikus munkával, jelentős források ráfordításával elérték, hogy ne az legyen a hős, aki drogozik, hanem az, aki nem. A résztvevők egyet értettek abban, hogy csak zéró toleranciával, következetes jogi fellépéssel és kulturális szemléletváltással lehet fellépni a kábítószerek ellen.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes