A szavazófülkén túl – a 2026-os országgyűlési választások előkészületei címmel szervezett beszélgetést Nagy Attilával, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökével a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi és Európai Szakkollégiuma (NESZK) február 17-én, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
Sok hallgatónkat érdekli, valójában mekkora feladat a választások megszervezése a színfalak mögött. Az előzetesen összegyűjtött kérdések alapján az egyetemi polgárok leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy milyen emberi, jogi, informatikai és biztonsági elemei vannak annak, hogy végül a választás napján minden szavazópolgár leadhatja a szavazatát – emelte ki köszöntőjében Barba Réka, a NESZK elnöke az eseményen. A hallgatói kérdéseket már Piller Luca, a NESZK szakmai elnöke tette fel Nagy Attilának. Az első arra vonatkozott, hogy pontosan mikor kezdődik meg a választási irodák munkája.
Az NVI elnöke elmondta, a választások előkészítése jóformán az előző választás jogerőssé válásával megindul. A szakemberek elsőként a tapasztalatok összegyűjtését kezdik meg. Ezekből számtalan jogalkotási javaslat születik, melyet országosan az NVI összegez. Az összefoglaló az igazságügyi tárcához kerül, majd – az eddigi tapasztalatok szerint – ezek 90–95 százalékát elfogadja az Országgyűlés. Nagy Attila hozzátette, a hatályos jogi környezettel harmonizálnia kell az informatikai rendszernek is, ami sok száz belsős és külsős mérnök munkáját jelenti a két választás között. Ebben az időszakban zajlanak az NVI a különféle beszerzései vagy épp a tananyagfejlesztés is. A területi választási irodák vezetőit például tavaly szeptember óta képzik – az iroda munkatársai megmutatják nekik a változásokat, a leglényegesebb döntéseket. E munka része a próba is, ahol a dedikált eszközökkel a lehetséges választási folyamatokat szimulálják. Az NVI fontos feladata, hogy a választók mindig azt érezzék, a szavazás nem túl időigényes, összeségében pedig kényelmes folyamat.
A jogalkalmazás, azaz a választások lebonyolítása sok tapasztalattal jár – mondta el az NVI elnöke. Ilyen, a jogalkotást is érintő fontos észrevétel miatt történt meg egyes választókerületi határok módosítása tavaly év végén. Az NVI ugyanis azt jelezte, hogy bizonyos körzetekben az ott élő választók számának az átlagtól való eltérése átlépte a törvényi határt, azaz sérült az egyenlő választójog elve. Immár a választókerületek arányosak, körülbelül 70 ezer polgár szerepel valamennyi névjegyzékében. Két, immár szintén elfogadott változtatási javaslatot a legutóbbi főpolgármester-választás tapasztalatai, s a szavazatok közötti alacsony eltérés indukált: egyrészt, hogy immáron csütörtök délután lehet utoljára visszalépni a jelöltségtől, másrészt pedig azt, hogy az ismételt számlálás kis különbség esetén automatikus. Emellett az akut problémák kezelésére a Nemzeti Választási Bizottság adhat ki iránymutatást a területi bizottságok számára.
A következő kérdés a választási iroda és a szóba hozott választási bizottság közötti különbségre vonatkozott, melyek a törvény betűje szerint egymás mellett léteznek. A bizottságok feladata az eredménymegállapítás, valamint döntéshozatal az indulókról, illetőleg valamennyi felmerülő vitás kérdésben. Az irodák pedig e bizottságok munkáját segítik, részt vesznek a háttérmunkában, azaz a szervezésben, a lebonyolításban, a tájékoztatásban és az oktatásban.
Arról, hogy a választások napján hányan is dolgoznak, Nagy Attila elmondta: ezen a napon az országban összesen 10 ezer 47 szavazókör fog működni. Ezekben legalább öt fős bizottság (három fő a szavazóhelyiségben, kettő pedig mozgóurnával) dolgozik. Őket, országosan összesen 40–45 ezer főt a települési önkormányzatok választják meg, ami így biztosítja a civil felügyelet is. E bizottságok a jelölőszervezetek által delegált legfeljebb két fővel egészülhetnek ki, ami összesen akár 90 ezer bizottsági tagot is jelenthet. Számukra végeznek szervezőmunkát a helyi, vármegyei, fővárosi irodák és természetesen az NVI munkatársai – őket pedig az informatikai cégek, a nyomda, a posta és számos más állami szerv munkavállalói segítik. Döntéshozatallal még a Kúria és az Alkotmánybíróság is közreműködhet a választáson.
Egy, a választási rendszert érő feltételezett kibertámadásra vonatkozó kérdésre válaszolva az NVI elnöke két digitális felületet különböztetett meg. Az első, a valasztas.hu felülete publikus, törvény szabja meg, hogy azon minek kell szerepelnie. Korábban ez dinamikus honlap volt, azaz folyamatosan kapcsolatban állt az adatbázisokkal, ma már azonban főként statikus, így ellenállóbb a terheléssel szemben és könnyen skálázható, hiszen felhőkörnyezetben működik. Volt már kísérlet terheléses támadásra, amelyre az oldal megfelelően reagált. A másik felület, amelyből a valasztas.hu a tényleges adatokat kapja, egy védett, biztonságosan működő környezet. A belső NVR rendszerbe csupán a választási irodák munkatársai, ráadásul többszörös hitelesítést követően léphetnek be. Itt minden tevékenység naplózott.
A külföldön tartózkodó és a külhoni magyarok voksolása kapcsán Nagy Attila ismertette: az általános, illetve az európai parlamenti választásokon lehetséges a külképviseletekre átjelentkezve is szavazni. Ilyen átjelentkezés esetén a választópolgár a saját választókerülete jelöltjeire szavaz, de azon a helyen, ahová átjelentkezett (a követségen, illetőleg belföldön egy másik választókerületben). A külképviseleteken leadott szavazatok végül az NVI-be utaznak – legkésőbb a választás vasárnapját követő szerdára még Ausztráliából is meg szokott érkezni a sértetlen csomag. Ezeket a szavazatokat 106 felé válogatják – egy-egy szavazókör tehát a legtöbb hazai választókerületben következő hétvégéig elzárt marad, ide kerülnek és itt számlálják össze végül a világ más pontjairól befutott szavazatokat.
A végleges eredmény a következő szombaton születik meg, ami három nap múlva válhat jogerőssé. Az ettől különböző levélszavazatokat, azaz a magyar lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarok körülbelül 460 ezer listás voksát szintén az NVI dolgozza fel tételesen – erre a feladatra az iroda a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói előtt is nyitva álló gyakornoki helyeket szokott megnyitni.
Zárásként Piller Luca arra volt kíváncsi, hogy az NVI szempontjából milyen a sikeres választás. Nagy Attila kiemelte: ők a legjobb lelkiismerettel készültek fel a választásokra. Természetesen az NVI is kíváncsi arra, hogy hogyan vizsgáznak azok a javaslatok, amelyekből végül jogszabály lett. Fontos kérdés, hogy elég hasznosnak bizonyulnak-e a kiadott tananyagok, felkészítő segédletek. Az sem mindegy, miként vizsgázik majd a valasztas.hu informatikai infrastruktúrája. Emellett fontos visszajelzésnek számít, hogy mit mondanak majd az ez évi választásokról az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet hazánkba küldött megfigyelői.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes