A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Irodája (NFI) által immár harmadik alkalommal megrendezett Hungarian Japanese Dialogue című program zártkörű szakmai üléssel kezdődött, majd ezt követően Ken Jimbo, a Keio Egyetem professzora tartott előadást.
A február 17-i zártkörű beszélgetésen Ken Jimbo, a Keio Egyetem professzora, az International House of Japan ügyvezető igazgatója mellett az NKE részéről Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója, Tárnok Balázs, az Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet kutatásért igazgatója, Eszterhai Viktor, az intézet tudományos munkatársa, valamint Vörös Zoltán, az intézet tudományos főmunkatársa cseréltek eszmét. Szóba került a szabályokon alapuló, ám megváltozóban lévő unipoláris világrend, amely Japán és Európa számára évtizedeken át komfortos volt; s biztonsági kérdések, amelyek az öreg kontinens számára ma talán a legfontosabb prioritást jelentik. A résztvevők áttekintették a kelet-ázsiai geopolitika különböző aspektusait is, kiemelve az USA szerepét.
A hallgatók számára nyitott szakmai eseményt Molnár Anna nyitotta meg. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének vezetője elmondta: jelentős változások zajlanak a nemzetközi rendszerben, hiszen visszatért a nagyhatalmi versengés és az erőpolitika, erősödik a nacionalizmus, valamint új hatalmak jelennek meg, amelyek kihívást jelentenek a liberális, multilaterális világrend számára. Japán az EU legközelebbi stratégiai partnere az indiai-csendes-óceáni térségben. Az euroatlanti és az indiai-csendes-óceáni biztonság egyre inkább összekapcsolódik, s ez ígéretes együttműködési alapot teremt Magyarország számára is. A közös demokratikus értékek, a multilateralizmus, és a szabályalapú nemzetközi rend iránti elköteleződés lehetőséget ad közös kezdeményezésekre – hangzott el.
A folytatásban Ken Jimbo professzor tartott előadást. Huszonöt évvel ezelőtt a feltételezés az volt, hogy a gazdasági integráció előbb-utóbb politikai liberalizációhoz és a szabályalapú nemzetközi rendbe való beilleszkedéshez vezet. Ez a várakozás nem teljesült, jelezte a professzor. Oroszország georgiai, majd ukrajnai lépései, Kína gyors katonai és gazdasági megerősödése, valamint az autoriter rendszerek tartós fennmaradása megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a gazdasági növekedés automatikusan demokráciát eredményez. A GDP növekedése és a liberális demokráciák számának alakulása az 1990-es évek vége óta elvált egymástól.
Kínában az államvezérelt kapitalizmus és az erős kormányzati beavatkozás mellett is fenntartható a növekedés. Ez a modell alternatívát kínál a klasszikus liberális gazdasági felfogással szemben, és komoly kihívást jelent a nyugati országok számára. A geopolitika visszatérése a gazdaságpolitika átalakulásához vezetett. A technológiai exportkorlátozások, a befektetések szigorúbb ellenőrzése, a félvezetők és kritikus ásványkincsek körüli verseny mind azt mutatják, hogy a gazdaság ma már nem pusztán piac, hanem stratégiai tér. Japán számára a kritikus nyersanyagok – például a ritkaföldfémek – túlzott kínai függése komoly kockázatot jelent. A diverzifikáció és az ellátási láncok újraszervezése ezért a stratégiai autonómia része lett. Ugyanez a vita zajlik Európában is. Az indo-csendes-óceáni térségben a hatalmi egyensúly gyorsan változik. Kína védelmi költségvetése az elmúlt két évtizedben többszörösére nőtt, és ma már jelentősen meghaladja Japánét. Ez alapvetően átalakítja a regionális biztonsági környezetet – jellemezte a helyzetet az előadó.
Közben Washington egyre világosabban jelzi: a szövetségeseknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös védelemből, és nem számíthatnak feltétel nélküli támogatásra. Ez Japánt és az európai országokat is arra ösztönzi, hogy növeljék saját hozzájárulásukat, és nagyobb stratégiai autonómiára törekedjenek – anélkül, hogy feladnák a szövetségi rendszer jelentőségét. Európa és Ázsia biztonsága ma már szorosan összefügg. Az ukrajnai háború kimenetele hatással van az indo-csendes-óceáni térség stratégiai gondolkodására, ahogyan egy tajvani válság is globális következményekkel járna. A szuverenitás és az egymásrautaltság egyszerre meghatározó. A gazdasági biztonság, a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés, a szabályalapú multilateralizmus fenntartása és a szövetségi rendszerek megújítása közös érdek. A középhatalmak – köztük Japán és az európai államok – felelőssége, hogy aktívan formálják ezt az új korszakot. A geopolitika árnyékában a stratégiai autonómia és a szövetségi együttműködés nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő célok – zárta előadását Ken Jimbo professzor.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes