A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában február 11-én rendezték meg azt a fórumot, amelyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől kérdezhettek a hallgatók. Szabó Anett, az egyetem sajtófőnöke megnyitójában hangsúlyozta: az esemény célja, hogy az első választásukra készülő hallgatók közvetlenül tehessenek fel kérdéseket a miniszternek. Az alkalom különlegességét az is adta, hogy az NKE idén ünnepli 15. születésnapját.
Felvetődött az a kérdés, hogy mit mérlegeljen egy első szavazó. Gulyás Gergely szerint a legfontosabb maga a részvétel. „A választás állampolgári jog, de morális értelemben kötelezettség” – hangsúlyozta a miniszter. Különösen igaz ez szerinte azokra, akik a közszolgálatban képzelik el a jövőjüket, mert úgy látja, akik a magyar állam számára vállalnak szolgálatot, azoknak fontos, hogy legyen képük a szűkebb és tágabb világról. A miniszter szerint a tájékozódásban kerülni kell az egyoldalúságot, és a hosszabb, tartalmasabb elemzéseket kell előnyben részesíteni. Azt tanácsolta a hallgatóknak, hogy érdemes egymással is beszélgetni a közéleti kérdésekről.
Hallgatói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy az ösztöndíjak emelését jövő januárjától remélik megvalósítani. A gödi Samsung-gyár ügyéről így fogalmazott: „nincs külső környezetszennyezés.” Ugyanakkor elismerte, hogy voltak problémák, mint fogalmazott: „A munkavédelmi előírásokat nem mindig tartotta be a gyár.” Ennek értelmében három alkalommal szabtak ki maximális, 10 millió forintos bírságot.
A Fideszről szólva a miniszter kifejtette: „A Fidesz egy rendszerváltó párt, 38 éve alapították, és a generációváltás mindig feladat.” A kormányprogramról azt mondta, „ha olyat ígérnénk, ami az eddigi 16 évből nem következik, az hiteltelen lenne”. Szerinte a Fidesz politikája előre kiszámítható: családtámogatás, adókedvezmények a fiataloknak, otthonteremtés.
„A kormány feladata nem az, hogy tanácsokat adjon, hanem hogy olyan országot teremtsen, ahová érdemes hazajönni” – fogalmazott Gulyás Gergely a külföldön tanulás és a kinti munkavállalásról szóló kérdésre válaszolva. Nem beszélné le a fiatalokat a külföldi tapasztalatszerzésről, de szerinte a legjobb, ha végül hazatérnek.
A migrációs paktumról és az Európai Unióval fennálló vitáról Gulyás Gergely kifejtette: a probléma lényege, hogy az EU lehetetlenné akarja tenni a migrációval szembeni hatékony védekezést. A migrációs paktumot azért utasítja el a kormány, mert szerinte rendkívüli helyzetben nincs felső határ. Felvetődött kérdésként az Európai Bizottság által kiszabott 200 millió eurós bírság, valamint a napi egymillió eurós kényszerítő bírság is, amely a migrációs paktum elutasításához kapcsolódik. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország 2015 óta következetesen elutasítja, hogy hazánk migrációs útvonallá váljon. Ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország betartja a genfi nemzetközi jogot. A menekültstátusz megítéléséről így fogalmazott: „Az, hogy valaki menekült-e, Európa határain dől el.” Ennek érdekében hozták létre a tranzitzónákat. Emlékeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt összhangban lévőnek találta a Genfi Egyezménnyel, míg a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága ellentétes döntést hozott. Hozzátette: „Migráció ügyében egyszer lehet hibázni.”
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy Magyarországnak a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 21 milliárd euró jár, ebből nagyjából 14 milliárd euró elérhető, és közel 7 milliárd euró van befagyasztva, ami évente 1000–1500 milliárd forintnak felel meg. „A helyreállítási alapnál további 6 milliárd euróról van vita” – tette hozzá. Úgy véli, az Európai Bizottság csak addig tudja halogatni a megállapodást, amíg nem kell elfogadni az új uniós költségvetést. Ezért szerinte a választások után néhány hónapon belül érdemi megállapodások születhetnek.
„Minden alkalommal felvetjük a magyar nemzetiség helyzetét és az autonómiatörekvéseket” – ezt már a kárpátaljai magyarok helyzetéről szólva emelte ki a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2015-ben elfogadott egy olyan nyelvtörvény-módosítást, amely – mint fogalmazott – brutálisan korlátozta a nyelvhasználati jogokat az oktatásban. Ez szerinte minden európai normával ellentétes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború kitörése után a magyar történelemben soha nem látott humanitárius segítséget nyújtott Magyarország Ukrajnának, és mindenkit befogadtunk, aki onnan érkezett. Hozzátette, hogy az államközi kapcsolatok romlása az oktatási törvénnyel kezdődött.
A romák helyzetéről és az integrációs politikáról a miniszter kifejtette: a romák helyzete az ország egyik kulcskérdése. Figyelmeztetett, hogy 1990 és 2010 között a cigányság tömegesen vált munkanélkülivé, majd 2010 után fordulat történt: „A közmunka, majd a piaci foglalkoztatás révén ma már a cigány férfiak több mint 60 százaléka dolgozik.” Célként jelölte meg a 80–90 százalékos foglalkoztatottságot. Hangsúlyozta az oktatás szerepét, mint fogalmazott: „Szükség van roma elitre, egyetemi diplomával.” Ebben a kérdésben a történelmi egyházak szerepét példamutatónak nevezte, szerinte különösen a görögkatolikus egyház pasztorációs és oktatási tevékenysége példaértékű. A szociális különbségek csökkentésének kulcsát az óvodában látja, ott lehet a leginkább csökkenteni a szociális különbségeket.
Felvetődött az a kérdés is, hogy várható-e további béremelés a rendvédelmi állomány számára. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a rendvédelemben dolgozók fizetésemelése folyamatos lesz, ahogy az elmúlt években is folyamatos volt. A miniszter szerint az elmúlt másfél évtizedben jelentős bérfelzárkóztatás történt: „Ma egy tiszthelyettes jövedelme két-háromszorosa annak, mint 2010–2012-ben volt.” Kifejtette, hogy a korábbi 170–180 ezer forintos fizetésekhez képest ma 700–800 ezer forintos átlag keresetek vannak a fegyveres testületeknél. A szerbiai sorkatonai szolgálat kapcsán arról kérdezték a minisztert, várható-e, hogy hazánkban is bevezetik. „Magyarországon nincs napirenden a kötelező sorkatonaság” – emelte ki Gulyás Gergely. Hozzátette ugyanakkor, hogy fontos az önkéntes sorkatonai szolgálat és a kiképzés lehetősége.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes