Az Egyetem születik – A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 15 éve című konferencián panelbeszélgetésekben idézték fel az elmúlt másfél évtized közszolgálati sikereit és az intézmény életének fontosabb momentumait február 9-én, a Széchenyi Díszteremben.
A rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora nyitotta meg. „Az Egyetem a megalapítása óta különleges helyet foglal el a felsőoktatási intézmények körében, a társadalmi, a nemzetstratégiai és a tudományos igények közötti együttműködést képviselve. Intézményünk fejlődése és eredményei ezért elválaszthatatlanok az elmúlt 15 évben hazánk által elért eredményektől és sikerektől” – fogalmazott Deli Gergely. Felidézte: az Egyetem másfél évtizeddel ezelőtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek, a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált Közigazgatástudományi Karnak és a Rendőrtiszti Főiskolának az egyesülésével jött létre. 15 évvel ezelőtt az Egyetem szerencséje, lehetősége az volt, folytatta a rektor, hogy a kormány egy egyetemalapításra nézve kedvezőtlen időszakban bátor lépést tett: a gazdasági válság és az államszervezettel szembeni bizalmatlanság idejében közszolgálati egyetemet kívánt alapítani. A lehetőség sikeres kihasználása pedig az alapításba bevont állami vezetők, intézményvezetők és szakemberek tettrekészségén múlt, akik szövetséget kötöttek a közös cél érdekében.
Az alapításkori célkitűzések közé tartozott az államtudomány rehabilitálása, az államreformok megalapozása, az állami humántőke fejlesztése, a rendészeti és közigazgatási felsőoktatás egyetemi szintre emelése, a hivatásrendek közötti fizikai és szellemi falak lebontása, a magyar közszolgálat megbecsültségének erősítése – sorolta a rektor. Hozzátette: az ódon épületek felújítása, a kollégiumok, oktatási, rekreációs terek létesítése révén hazánk legszebb és legmodernebb campusa épült fel, ahol az egykori Ludovika Akadémia nemcsak eszmeiségében, de fizikai valójában is tovább élhet. „A Ludovika Campus ma a magyar állam egyik szilárd és megbízható támasza, ahol találkozik a múltból örökölt szellemi erő és a modern tudomány, a hagyomány és az innováció. Mindez irányt és tartást ad mindannyiunknak, akik a hazát szolgáljuk” – mondta Deli Gergely.
Ezt követően került sor a miniszterek kerekasztalára, amelyben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere, valamint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes vettek részt Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke moderálása mellett.
Bóka János a kihívások kapcsán három fő változást emelt ki. Az első a digitalizáció, amelyet nem pusztán technikai, hanem generációs kérdésként értelmezett. Megfogalmazása szerint a fiatalok az állammal fennálló kapcsolatukat, a közügyeket is a mobiltelefonjaikon keresztül tudják intézni. „Ha az állam ennek nem tud megfelelni, elveszít egy korosztályt” – jelezte. A második változás a válságok állandósulása: elmosódik a határ a rendes és a rendkívüli állapot között, és a közigazgatásnak folyamatosan képesnek kell lennie komplex, több komponensből álló válságok kezelésére. Ehhez, s ez a harmadik elem, horizontális együttműködésre van szükség, márpedig az NKE ethosza éppen azt célozza, hogy a különböző területeken dolgozók egymást ismerjék, értsék és együtt tudjanak dolgozni.
A koronavírus-járvány tapasztalatairól Navracsics Tibor úgy fogalmazott: egy állam teljesítőképessége a válságos helyzetekben nyilvánul meg. 2020-ban szerinte a legtöbb európai állam itt csődöt mondott, míg a magyar állam cselekvőképes maradt. Kiemelte, hogy a rendőrség, a honvédség és a kormányhivatalok működtették az országot, és büszkeséggel töltötte el, hogy ezek az intézmények a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez köthetők.
Rétvári Bence a közigazgatási rendszer 2010 utáni egységesítésének fontosságát emelte ki. Felidézte a kormányhivatalok és a kormányablakok létrejöttét, valamint a rendőrképzés színvonalának emelését. Mint mondta, az érettségi követelmény bevezetése után kikoptak ki a rendőrviccek, mert más lett a szervezeti kultúrája a rendőrségnek. Hangsúlyozta: „a rendőr a polgár barátja lett”, és a közigazgatásban az ügyfél immár partner.
A hatékonyságnövelés és ellenállóképesség kapcsán Bóka János azt emelte ki, hogy az NKE a kezdetektől fogva fölvállalta azt a feladatot, hogy vizsgálja, milyen a jó állam, s ehhez biztos fogódzót adott, amelyhez a külső elvárásokat viszonyítani lehetett. Hangsúlyozta továbbá a John Lukacs Intézet és az Eötvös József Kutatóközpont munkáját, valamint a Nemzetek Európája Karrierprogram szerepét a szakember-utánpótlásban. Navracsics Tibor rámutatott, hogy a jó állam nem pusztán az ügyintézés gyorsaságát jelenti, hanem annak felismerését is, melyek azok az ügyek, amelyeket hatékonyabban tud intézni az állam, s melyeket az állampolgár. Az ellenállóképesség kulcsának azt nevezte, hogy az állam meg tudja különböztetni, „mi az, ahol lehetünk puhábbak is, és melyek azok a pontok, ahol viszont minden energiát összpontosítani kell”. Rétvári Bence a fiatalok szerepéről azt mondta: nem az a cél, hogy „betörjük” őket, hanem hogy saját digitális gondolkodásukat hozzák be a rendszerbe. A jövő kapcsán Bóka János szerint az egyetemnek el kell fogadnia, hogy az állam megrendelő, az államnak pedig azt, hogy az egyetem: egyetem. Ha ez a kölcsönös elismerés működik, „az egy nagyszerű barátság kezdete”. Navracsics Tibornak meggyőződése, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia az emberi közösségek erősítésének és az „internet előtti tudásanyag” megismertetésének.
A folytatásban az NKE rektorai cseréltek eszmét: Patyi András egyetemi tanár, alkotmánybíró, Koltay András kutatóprofesszor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, valamint Deli Gergely egyetemi tanár, az egyetem jelenlegi rektora idézte fel az intézmény fejlődésének meghatározó időszakait. A beszélgetést Kovács Endre Miklós címzetes egyetemi docens, az NMHH stratégiai igazgatója moderálta.
Patyi András a 2012–2018 közötti időszak legfontosabb eredményei között említette a továbbképzési rendszer kiépítését. „80–85 ezer kormány- és köztisztviselő állandó továbbképzését biztosítja a Közszolgálati Egyetem” – hangsúlyozta. Kiemelte az összes szak átvilágítását és megújítását, új tankönyvek és jegyzetek készítését, valamint a doktori iskolák akkreditációját. A közigazgatás-tudományi és a rendészettudományi doktori iskola akkreditációja ugyancsak sikerrel zárult. Szintén jelentős eredményként említette az European University Association akkreditációját, valamint a bajai vízügyi képzés csatlakozását.
Koltay András 2018–2021 közötti rektori működésének egyik központi gondolata az identitáserősítés volt. Meglátása szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem léte „egy nagyon határozott, világos, egyértelmű válasz” arra a kérdésre, hogy egy kis lélekszámú nemzet képes-e tartósan megőrizni államiságát. A Ludovika Campus történelmi környezete szerinte nem pusztán díszlet, hanem felelősség is. Ugyanakkor hangsúlyozta: a mai egyetemistákat nem lehet csupán történelmi szimbólumokkal megszólítani, rendkívül korszerű módon kell közvetíteni az identitást. Szerinte egy rektor legfontosabb eszköze a személyi döntés: ha sikerül hosszú távra meghatározó kollégákat megnyerni, az intézmény jövője is biztosított.
Deli Gergely, a 2022 óta hivatalban lévő rektor számára a legfontosabb küldetés az emberi dimenzió erősítése. „Egyetlen mesterséges intelligencia sem fogja önök helyett megoldani az élet kihívásait, ezért az egyetem feladata, hogy élményt adjon és segítsen a hallgatóknak jól érteni az életüket”.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes