A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelye eseményt szervezett az Európa a fókuszban (Europe in Focus) rendezvénysorozat részeként Az EU Tanácsának ciprusi elnöksége: prioritások és kihívások címmel február 2-án, az egyetem Szent László Kápolnájában.
Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntő beszédében kiemelte, hogy az esemény az Európára fókuszáló szakmai párbeszéd része, amely szorosan kapcsolódik az egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának nemzetközi tanulmányok szakjához, valamint az oktatás és kutatás középpontjában álló közszolgálati és diplomáciai kérdésekhez. Hangsúlyozta, hogy Európa mindig az együttműködés és az egység gondolatát jelentette. Mint fogalmazott: „A mai találkozó témái – a globális kihívások, az aktuális uniós elnökség prioritásai, a reziliencia, a migráció kérdései – mind olyan területek, amelyek meghatározzák az Európai Unió jelenét és jövőjét, és amelyek összhangban állnak a magyar EU-elnökség során felmerült hangsúlyos témákkal.” Varga Réka elmondta, hogy a Europe in Focus kezdeményezés célja egy nyitott, kritikus és előre tekintő párbeszéd előmozdítása
az európai és globális folyamatokról. Hozzátette, hogy bizonytalan és gyorsan változó időket élünk, amelyekben az érdemi párbeszéd elengedhetetlen az európai együttműködés és stabilitás megőrzése érdekében.
Homer Mavrommatis, Ciprus rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jelen lenni. Kiemelte az NKE erős intellektuális közegét, valamint azt, hogy az intézmény meghatározó szerepet játszik a közszolgálati és a diplomáciai gondolkodás formálásában. Beszédében utalt arra, hogy Ciprus második alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Mint fogalmazott, a 2026-os ciprusi elnökség mottója – „Autonóm Unió. Nyitottan a világ felé” – az ellenállóképesség és a nyitottság közötti egyensúlyt fejezi ki. Az elnökség öt pillére közül kiemelten jelenik meg a stratégiai autonómia, a biztonság és védelem, a versenyképesség, a globális szerepvállalás, valamint a társadalmi kohézió. „Csak egy versenyképesebb unió lehet valóban autonóm” – vélekedett a nagykövet.
A felszólalások után kerekasztal-beszélgetés zajlott, a nagykövet, valamint Marsai Viktor habilitált egyetemi docens, a Migrációkutató Intézet igazgatója, Rada Péter, az NKE ÁNTK habilitált egyetemi docense és Zalai Csaba közszolgálati egyetemi tanár, az NKE ÁNTK Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhely vezetőjének részvételével, Tárnok Balázs, az NKE John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatójának moderálásában. A panelbeszélgetés olyan témákat érintett, mint a migráció és biztonság, geopolitika, energia, versenyképesség és bővítés.
Marsai Viktor hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a migráció továbbra is az Európai Unió (EU) egyik legösszetettebb kihívása: rámutatott arra, hogy a migrációs nyomás nemcsak a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezik, hanem az ukrajnai menekültek is már szerves részét képezik a válságnak. Felhívta a figyelmet az externalizációs (nem az EU határain belüli) megközelítésre is, amely Egyiptommal, Marokkóval vagy Törökországgal való együttműködésen keresztül próbálja kezelni a migrációt. Rada Péter a geopolitikai helyzetről szólva, kiemelte, hogy az energiafelhasználás, az ellátásbiztonság és a partnerségi kapcsolatok kulcsszerepet játszanak a ciprusi elnökség gondolkodásában. Rámutatott arra, hogy az uniós politikák hatékonysága nagymértékben függ a tagállamok közötti partnerségi viszonyok minőségétől.
Zalai Csaba hozzászólásában az EU versenyképességét emelte ki, hangsúlyozva, hogy az európai integráció sikere szorosan összefügg a gazdasági teljesítménnyel. Külön kitért a Nyugat-Balkán jelentőségére, valamint az integráció és bővítés kérdéseire, beleértve Törökország lehetséges csatlakozásának kihívásait is.
Homer Mavrommatis reflektálásában kiemelte, hogy bár az EU-elnökségek előre meghatározott napirenddel dolgoznak, a nemzetközi környezet kiszámíthatatlansága gyakran felülírja a terveket, ezért rugalmasnak kell lenniük. Hangsúlyozta, hogy a 2026-os ciprusi és a 2024-es magyar prioritások – különösen a migráció, a biztonság és a gazdasági stabilitás terén – szoros összefüggésben állnak egymással, és csak közös európai fellépéssel lehet érdemi eredményeket elérni.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes